2011 számokban és szavakban 8. rész – hazai és nemzetközi együttműködések

Ahhoz, hogy a békéltető testületek ismertsége tovább nőjön, és a fogyasztók tudják, mely jogérvényesítési csatornákat vehetik igénybe adott ügyük kapcsán, komoly és széleskörű együttműködés szükséges a békéltető testületek és különböző szervezetek között. Ezért a Budapesti Békéltető Testület 2011-ben amellett, hogy továbbra is együttműködött a különböző hatóságokkal, illetve az egyes fogyasztói érdekek védelmét ellátó társadalmi szervezetekkel, megkereste Budapest összes kerületi önkormányzatának jegyzőjét együttműködést és segítséget felajánlva. Az önkormányzatok többségénél kezdeményezésünk pozitív fogadtatásra talált, így az egyes önkormányzatok ügyfélszolgálatainak többségében már elérhető a Budapesti Békéltető Testület szóróanyaga, a Testület munkáját és eljárását bemutató kiadvány, valamint a békéltető testületi eljárás megindításához szükséges formanyomtatvány egyaránt.

A Testület komoly lépéseket tett továbbá annak érdekében, hogy a vállalkozói oldalt is hatékony bevonja az eljárás menetébe, ezáltal is erősítve a fogyasztói érdekérvényesítést. Ezért több, a legtöbb békéltető testületi üggyel rendelkező vállalkozással vette fel a kapcsolatot további egyeztetések céljából, melyek lefolytatására 2012 első negyedévében kerül sor.

A békéltető testületek népszerűsítésére, munkájuk megismertetésére nemcsak a sajtó, a fogyasztók és a vállalkozások tájékoztatása útján került sor, a Testület a jövő generációjának, a fiatalok tudatosságának növelését is célul tűzte ki, melyre remek apropóul szolgált azon meghívások köre, melyek során a Budapesti Békéltető Testület elnöke és egyes testületi tagjai a Budapesti Corvinus Egyetemen, és a Budapesti Műszaki Egyetemen tarthattak előadásokat, képzéseket többek között az alternatív vitarendezési fórumokat illetően.

A Budapesti Békéltető Testület nemcsak a hazai, hanem a határon átnyúló együttműködéseket is fontosnak tartja, ezért kifejezetten örömteli, hogy a Budapesti Békéltető Testület 2010. január 1-jétől a FIN-Net hálózat tagja, mely a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatók közötti határon átnyúló pénzügyi viták alternatív vitarendezésére létrejött hálózata.

Ahogy korábban már említettük, 2011. július 1-jétől a pénzügyi-biztosítási jogviták a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete mellett működő békéltető testület hatáskörébe tartoznak. Így ezen körben határon átnyúló jogviták esetén szintén a Pénzügyi Békéltető Testület jár el. Nem igaz ugyanakkor ezen kitétel a fogyasztói csoportokra, és az azokkal kapcsolatos egyedi fogyasztói jogvitákra. Számtalan, a fogyasztói csoportok tevékenységet érintő fogyasztói jogvita kerül a Budapesti Békéltető Testület elé. Az Európai Unió gyakorlata szerint a magyarországi példával ellentétben a fogyasztói csoportok szervezésére irányuló tevékenység közvetített pénzügyi szolgáltatásnak minősül.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jogállását rendező törvény szerint a Pénzügyi Békéltető Testületnek csak azon ügyek elbírálására van lehetősége, amelyek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által ellenőrzött tevékenységekhez tartoznak, márpedig a fogyasztói csoportok kapcsán a PSZÁF-nak nincs hatásköre eljárni. Ezekben az esetekben tehát a megyei, fővárosi kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek rendelkeznek hatáskörrel, míg határon átnyúló, hasonló fogyasztói jogvita esetén a Budapesti Békéltető Testület, mely ezáltal továbbra is a FIN-Net hálózat tagja.

A Budapesti Békéltető Testület az Európai Bizottság Belső Piac és Szolgáltatások Főigazgatóságával (DG MARKT), valamint a többi FIN-Net taggal folytatott rendszeres informális egyeztetéseken túlmenően 2011-ben is meghívást kapott a FIN-Net hálózat szokásos, évente két alkalommal tartandó megbeszélésre.

A 2011. március 16-17-én az Európai Parlament brüsszeli épületében megrendezésre kerülő megbeszélés napirendi pontjai között szerepelt a fogyasztóvédelem a pénzügyi szektorban téma megtárgyalása, valamint szóba került a fogyasztói panaszok egységes metódus szerinti rögzítésének, feldolgozásának lehetősége, továbbá az új, fogyasztói direktíva értékelése és javaslatok megtétele. A jelenlévők érintették a teljes harmonizáció szerepét a közösségi fogyasztóvédelemben.

A Kollektív jogorvoslat címet viselő napirendi pont keretében a résztvevők meghallgathatták az Európai Bizottság javaslatát a kollektív jogorvoslatról az alternatív vitarendezési fórumok tekintetében.  2008 végén adta ki az Európai Bizottság az úgynevezett „Zöld könyvet”, mely szabályozási javaslatokat tett a kollektív jogorvoslat lehetőségére többek között az alternatív vitarendezési fórumok keretében. A FIN-Net jelenlévő tagjai a bankváltás, bankszámla szerződések módosítása, az alternatív vitarendezési fórumok szerepe hitelügyletek során címmel beszámoltak az egyes tagállamokban tapasztalható visszásságokról és problémákról.

A résztvevők részletesen tárgyalták a FIN-Net hálózat céljait és prioritásait. Így szóba került a FIN-Net honlap fejlesztése, majd elemezték a tagok a kétéves (2008-2009) tevékenységi beszámolót. A Pénzügyi Szolgáltatás Direktíva implementációjáról történő előadást követően a jelen lévő FIN-Net tagok tapasztalatcserét folytattak a tagok által szembesült jogvitákkal kapcsolatban.

A 2011. október 21-én Málta fővárosában, Valettában megrendezésre kerülő FIN-Net megbeszélésen a hivatalos megnyitót követően a pénzügyi szektort, a fogyasztóvédelmet, illetve a kollektív jogorvoslat érintő legfrissebb tudnivalókról tájékoztatta az Európai Bizottság képviselője a jelenlévőket. Szóba kerültek az Európai Bizottság Belső Piac és Szolgáltatások Főigazgatóságának javaslatai az alternatív vitarendezési fórumokat (ADR), illetve az online vitarendezési fórumokat (ODR) illetően, különös tekintettel azok jövőbeni szerepével kapcsolatban.

Ezt követte a Világbank irányításában létrehozott összefoglaló megvitatása Közép-Kelet-Európa alternatív vitarendezési fórumait illetően. E tekintetben az előadó összehasonlította a Nyugat-és Kelet-Európai Testületek között meglévő markáns különbségeket, illetve bemutatta a Közép-Kelet-Európai szisztémák különbözőségeit, azok specifikumait, illetőleg közös vonásait.

Majd az ülésen bemutatkoztak a FIN-Net hálózat új tagjai, valamint jelöltjei, így a 2011-ben létrejött Magyar Pénzügyi Békéltető Testület, a 2004-ben megalapított Észt Fogyasztói Panaszbizottság, illetve az Olasz Pénzügyi Békéltető Testület. Majd az egyes FIN-Net tagok megvitatták egymással a legfontosabb kérdéseket, újdonságokat, melyek munkájukat érintik.

Az ülés tagjai megosztották tapasztalataikat egymással azzal kapcsolatban, hogy adott országban milyen a viszony a jogalkotó szervek, illetve a hatóságok, valamint az alternatív vitarendezési fórumok között. Ugyancsak tapasztalatcserére került sor azon konkrét ügyekkel kapcsolatban, melyek a vállalkozói oldal részéről megtévesztésre irányultak fogyasztók széles körével szemben.

A korábbi részekben:

2011 számokban és szavakban 1. rész – Budapesti Békéltető Testület

2011 számokban és szavakban 2. rész – ügytípusok, változások

2011 számokban és szavakban 3. rész – a döntések típusai, alakulása a korábbi évekhez képest

2011 számokban és szavakban 4. rész – vállalkozások együttműködése, ajánlások teljesítése

2011 számokban és szavakban 5. rész – megjelenés, illetékesség, érdekességek

2011 számokban és szavakban 6. rész – tanácsadás

2011 számokban és szavakban 7. rész – sajtó és PR tevékenység