Hírek

Az eredménytáblában található adatok nagy részét az Európa Tanács igazságszolgáltatás hatékonyságának értékelésével foglalkozó bizottsága (CEPEJ) szolgáltatta, melyek a 2014-es állapotot tükrözik. Ezekből az összehasonlító elemzésekből megállapítható, hogy Magyarország mint eurozónán kívüli tagállam az Uniós középértéknek megfelelő összegeket költ éves szinten a bírói, ügyészi szervezetre és a jogi segítségnyújtó szervezetekre. Ugyanakkor jelentős hátrányban van hazánk a jogi segítségnyújtásra fordított pénzek tekintetében: közel tízszeres összegre lenne szükség ahhoz, hogy elérjük az uniós átlagot. E téren az Egyesült Királyság vezeti magasan a tabellát, ahol egy főre vetítve 45 eurónak megfelelő összeget fordítanak jogsegélyre évente.

1. A személyi állománnyal kapcsolatos megállapítások

Érdekes adat, hogy Magyarország középmezőnyben helyezkedik el az ügyvédek számát tekintve: 100 ezer lakosra 121 jut (Olaszországban például ez az arány 350, míg Finnországban 35). A hivatásos bírák számát illetően az élmezőnyben járunk a 100 ezer főre vetített 29 fővel, túllépve a 20 fős uniós átlagot. Ugyanakkor alacsony számú személyzet áll rendelkezésére a bíráknak, egy hivatásos bíróra 2,7 fő jut, ami a környező országokhoz képest alacsony számnak mondható.

A nemek aránya is figyelemre méltó, az uniós bírák 53 %-a nő, Magyarországon ez az arány 70-30 % a nők javára. A bírósági elnökök nagy része viszont a férfiak köréből kerül ki, ami megegyezik az uniós tendenciákkal: minél magasabb szintű egy adott bíróság, annál alacsonyabb a nők aránya.

A bírók kiválasztása hazánkban tisztán versenyvizsga alapján történik, egyes országokban (különösen a common law jogrendszerekben) tisztán a jogalkalmazás területén szerzett tapasztalatot veszik figyelembe, míg több ország (például Németország, Lengyelország) vegyítve alkalmazza a kettőt.

Pályájuk során hazánkban a bírók rendszeres alapképzésen vesznek részt, amelyet majd’ minden tagállam biztosít bíráinak. Ugyanakkor Magyarország egyike a legváltozatosabb képzési módszereket alkalmazó országoknak. Egyre gyakrabban tartanak bírók részére általános illetve speciális továbbképzéseket, fejlesztő tréningeket, ezek között is kiemelkedő újabban az ügyviteli rendszerekben az információs és kommunikációs technológiák (IKT) használatára való felkészítés. A bíróságok számítógépesítése területén csupán Ausztria előz meg minket szomszédjaink közül. A felzárkózáshoz jelentős és folyamatos erőfeszítésekre lenne szükség beruházási, karbantartási és képzési területeken a hatékonyság növelése érdekében.

A bérezéssel kapcsolatban elmondható, hogy az első fokon eljáró bírók a hazai átlagfizetés kétszeresét vihetik haza, ami megfelel az uniós középértéknek. Egy fellebbviteli bíróságon dolgozó bíró esetében ez az arány már négyszeres, ami az uniós átlaghoz közelít. Egy nyugdíj előtt álló bíró kezdő fizetésének négy-ötszörösét viszi haza, ami a kelet-közép európai régiós átlagnak felel meg.

2. Az eljárások vizsgálata

Az eljárások tekintetében az eredménytábla főként a polgári és kereskedelmi peres ügyekre, valamint a közigazgatási ügyekre összpontosít. A korábbi évekhez képest pozitív fejlemény tapasztalható az eljárások hosszát illetően, különösen jó helyen állunk a közigazgatási perekkel, ahol átlagosan 148 nap alatt születik meg az első fokú döntés, amivel Magyarország a hetedik leggyorsabban eljáró tagállamnak számít. De polgári és kereskedelmi ügyekben is viszonylag gyorsan járnak el első fokon bíróságaink (átlag 144 nap alatt), ezzel a tizenhatodik helyen állunk a tagállamok listáján. Ugyancsak középtávon helyezkedünk el a csődeljárások lefolytatása terén: átlagosan két év alatt kerülnek megoldásra ezek az ügyek.

Jelentősen nőtt azon eljárások hossza, amelyek a fogyasztók védelmét ellátó szervezetek döntéseinek a felülvizsgálatára irányulnak. Ezek a hatóságok és egyéb szervek jelentős szerepet töltenek be az Európai Unió fogyasztóvédelmi rendelkezéseinek betartatásában. A hosszan tartó bírói felülvizsgálatok meghosszabbítják az állásfoglalást a - lehetséges - fogyasztói jogok megsértését illetően, ami komolyan érintheti a fogyasztókat és vállalkozásokat.

Az eredménytábla részletes adatokat tartalmaz a bírói függetlenség megítélésével kapcsolatban. A magyar állampolgárok megítélése szerint a bíróságok függetlensége elég jó, a leggyakoribb függetlenséget csorbító okként a kormányzat illetve a politikusok általi nyomásgyakorlást, befolyásolást jelölték meg. A vállalkozások már kevésbé vannak jó véleménnyel a bírák függetlenségét illetően. A körükben végzett felmérésen a gazdasági vagy egyéb speciális érdekek általi presszió, mint függetlenségcsorbító ok is elég magas pontszámot kapott a politikai nyomásgyakorlás mellett.

Az eredménytábla átfogó minősítés helyett egy részletes áttekintést nyújt az igazságszolgáltatási rendszerek működéséről egy minden országra kiterjedő, azonos mércét alkalmazó, objektív szempontokon alapuló értékelésnek és elemzésnek köszönhetően. Az információk beépülnek az európai szemeszterbe, vagyis az Unió éves gazdaságpolitikai koordinációjába. Az eredménytábla az értékeléseken felül hozzájárul az esetleges hiányosságok azonosításához, és ösztönzi a tagállamokat igazságügyi szerkezeti reformok bevezetésére.