1. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a fogyasztók az interneten történő böngészés és vásárlás során mindig tudatosan, körültekintően hozzák meg döntéseiket. Ne hagyják magukat befolyásolni azzal, hogy az ajánlat csak egy bizonyos, rövid ideig érvényes, és azután már csak jelentősen kedvezőtlenebb feltételekkel, vagy egyáltalán nem juthatnak hozzá az adott termékhez vagy szolgáltatáshoz! Minden esetben hasonlítsák össze az azonos vagy hasonló kategóriájú termékek vételárát és az egyéb szerződéses feltételeket is más forgalmazók ajánlataival, és csak ezt követően, valamennyi lényeges információ birtokában kössenek szerződést!Gondosan olvassák el a szerződési feltételeket - amelyeknek részét képezik az Általános Szerződési Feltételek és/vagy Felhasználási Feltételek is - és valamennyi kiegészítő tájékoztatást (például: GYIK, azaz Gyakran Ismételt Kérdések).Ne ikszeljenek automatikusan!
2. A vállalkozás köteles tájékoztatni a fogyasztót többek között a vállalkozás elnevezéséről, postacíméről, székhelyéről, elérhetőségéről és fogyasztói szerződés esetén a termék lényeges tulajdonságairól is: ezeket mindig ajánlott elolvasni. Azzal a vállalkozással ne kössenek szerződést, amely nem tette közzé internetes honlapján legalább az alapadatokat! A fizetés és a kiszállítás pontos feltételeiről tájékozódni szükséges a fogyasztóknak a szerződéskötést megelőzően!Internetes vásárlás esetén ugyanis rendszerint kapcsolódik a szerződéshez szállítás, és esetenként többféle fizetési mód is lehetséges, amelyeknek különböző díjai lehetnek.Ne feledjék, hogy a vállalkozás az adott fizetési móddal összefüggésben az általa viselt költséget meghaladó díjat nem számíthat fel. Amennyiben az eredeti vételáron felül a további költségek felmerülésének lehetőségéről nem kaptak a fogyasztók tájékoztatást, úgy ne fizessék ki a vállalkozás felhívására ezeket a járulékos díjakat! A teljes fizetendő vételárnak ugyanis minden megrendelt termék vagy szolgáltatás és a kapcsolódó szolgáltatások (fuvardíj vagy postaköltség, csomagolás, stb.) bruttó értékét is tartalmaznia kell. Ha ez előzetesen nem számítható ki, úgy a kereskedőnek kell a további költségek tényét és számítási módját előre jeleznie.
3. A fogyasztók minden esetben, még a szerződéskötés megkezdése előtt tisztázzák azt, hogy mi a szerződéskötés pontos menete, melyek a lépései, és meddig léphetnek vissza a szerződéstől jogkövetkezmények nélkül! Vegyék figyelembe, hogy a szerződés főszabály szerint már az ajánlat elfogadásával, azaz a megrendeléssel létrejön. Ne feledjék, hogy a szerződő felek a fenti szabálytól eltérhetnek és a szerződés létrejöttének időpontja a megrendeléstől későbbi időpontban is meghatározható, sőt akár feltételhez is köthető. Ilyen feltétel lehet például a vállalkozás általi visszaigazolás megtörténte, vagy egy azt követő plusz „aktiválás”, például egy adott linkre történő kattintás. Mindezekről, azaz a szerződéskötés technikai lépéseiről a szolgáltató köteles tájékoztatást adni. A vállalkozás továbbá köteles jól láthatóan és egyértelműen feltüntetni a fizetési kötelezettséget keletkeztető nyilatkozat ebbéli minőségét, a teljes fizetendő vételár megjelölésével, a fogyasztók mindezen információk ismeretében kössék meg csak a szerződést.
4. Mindig győződjenek meg arról a fogyasztók a kuponos oldalakon rendelkezésre álló információk alapján, hogy ki az, akitől ténylegesen az adott terméket vagy szolgáltatást várhatják! Fontos, hogy tisztában legyenek vele, melyik vállalkozásnak mit kell teljesítenie, és mire vállal kötelezettséget. Lényeges tudni, hogy amennyiben egy adott weboldal üzemeltetője és az a vállalkozás, amelynek termékét, szolgáltatását az előbbi oldal az ajánlat közzétételével kínálja, eltér egymástól (ahogyan az például a „kuponos oldalak” esetében történik), úgy adott esetben a két különálló vállalkozás felelőssége is elválik.
Annak tudatában kössenek csak szerződést, hogy a weboldal üzemeltetője nem feltétlenül felel a főszolgáltatás, vagyis a megrendelt termék vagy szolgáltatás hibájáért. Az ugyanis elsősorban a szerződésnek az ajánlatban foglalt tartalommal történő létrejöttére vállal kötelezettséget. Azt követően, hogy a szerződés létrejött, az eset összes körülményei alapján dönthető el, hogy egy esetleges hibás teljesítésért a weboldalt üzemeltető vállalkozás, vagy a terméket, illetve szolgáltatást ténylegesen nyújtó vállalkozás felel-e. Ilyen lényeges körülmény különösen az, hogy a kupon kiállítását követően a fogyasztó melyik vállalkozással állt kapcsolatban, melyik vállalkozásnak fizetett, a fizetésről melyik vállalkozás állította ki a számlát, ténylegesen ki adta át a fogyasztó részére az adott terméket, a használati-kezelési útmutatót, vagy a jótállási jegyet.
5. A fogyasztók a későbbi viták elkerülése érdekében mindig írásban, igazolható módon gyakorolják az őket megillető 14 napos indokolás nélküli elállási jogot. Ne fogadják el továbbá a vállalkozások azon hivatkozását sem, ha azok a sértetlen, eredeti csomagolás meglétéhez vagy például kötbér megfizetéséhez kötik az elállást! Ne feledjék azt a fogyasztók, hogy az internetes kereskedelem keretében kötött szerződések esetében is megilleti őket a kellékszavatosság, jótállás és a termékszavatosság joga. Ezekről és a vonatkozó feltételekről a vállalkozás köteles tájékoztatást adni.
Fontos tudni, hogy a fogyasztó 14 naptári napon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől, amely határidőt, a termék átvételétől kell számítani. Amennyiben a szerződésből fakadóan jogvitájuk keletkezik a vállalkozással, azt a fogyasztók mindig írásban, a vállalkozás hivatalos elérhetőségén keresztül kíséreljék meg rendezni, ha pedig kifogásukat a vállalkozás elutasítja, vagy arra egyáltalán nem reagál, úgy forduljanak békéltető testülethez vitás ügyük ingyenes és gyors rendezése érdekében.