Vissza az összes hírhezA békéltető testületi eljárás kifejezetten alkalmas arra – és azért is van -, hogy a vitával érintett fogyasztó és vállalkozás megegyezzenek egymással, elkerülve a sokszor költséges és hosszadalmas bírói utat.
A Budapesti Békéltető Testület ingyenes és gyors eljárását vette igénybe többek közt a fogyasztó a vita megoldására azon ügyben, amely szemétszállítási díj megfizetésével függött össze. Az ügy tárgyát képező esetben a vállalkozás felszólította arra, hogy a szemétszállítási díjat évekre visszamenőleg fizesse meg. A fizetési felszólításokat ugyanis a fogyasztó olyan címre kapta, ahol már nem is tartózkodott, mivel onnan korábban már elköltözött. Mint kiderült, a szemetes tartályt sem adta le a vállalkozásnak, holott ez kötelezettsége lett volna.
A vállalkozás később már követeléskezelőre bízta a tartozás behajtását, a fogyasztó pedig kérelmében a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozásként csak és kizárólag a közszolgáltatót jelölte meg. Holott a tartozást már a követeléskezelő követelte tőle, azt utóbbi fél számára kellett volna már megfizetnie. Később az ügyben meghallgatás tartására került sor, azonban a fogyasztó legnagyobb meglepetésére azon nem csupán az eljárásba vont vállalkozás jelent meg, hanem maga a követeléskezelő is. Utóbbi képviselője előre elkészített egyezségi ajánlattal állt elő, úgy nyilatkozott, hogy a Budapesti Békéltető Testülettel fennálló jó kapcsolatnak köszönhetően kész az egyezség megkötésére. Ennek keretében felajánlotta, hogy egyéves részletfizetési lehetőséget biztosít a fogyasztó számára, amellett, hogy a tartozás összegéből már le is vonja azt a követelést, amely már elévült. A fogyasztó elfogadta ezt az ajánlatot, az eljáró tanács pedig a felek egyezségét határozatával jóváhagyta, ezt mindkét fél köteles teljesíteni.
Meg kell említeni azt az ügyet is, amelyben a fogyasztónak egy egyéni vállalkozóval fennálló vitáját sikerült rendezni, köszönhetően a békéltető testületi eljárásnak. A fogyasztó korábban egy sírkő elkészítésére vonatkozóan adott megbízást, amely azonban ezt követően mállani kezdett. A fogyasztó ezt a hibát jelezte is a vállalkozás felé, az egyéni vállalkozó pedig azt kijavította. Később azonban a fogyasztó újra bejelentette a hibát, amelyet követően a vállalkozás már nem teljesítette igényét. Ezt követően fordult a fogyasztó a Budapesti Békéltető Testülethez, amelynek meghallgatásán már sikerült az álláspontokat közelíteni és a felek egyezséget kötöttek. A fogyasztó számára ugyanis felajánlották, hogy a sírkövet ingyenesen kijavítják, amit ő el is fogadott.
Végül érdemes megjegyezni: a tapasztalatok azt mutatják, hogy a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozások alapvetően két okra figyelemmel tesznek alávetési nyilatkozatot, illetve egyezségi ajánlatot. Az esetek többségében erre saját mulasztásuk okán kerül sor, máskor pedig méltányossági alapon élnek egyezségi ajánlattal. Utóbbi esetekben jól látszik, hogy a fogyasztói kérelem általában megalapozatlan, azonban a vállalkozás mégis mérlegel és egyezséget köt a fogyasztóval. A gyakorlat azt mutatja, hogy ezzel a lehetőséggel a nagyobb cégek-szolgáltatók is egyre gyakrabban élnek.
