Vissza az összes hírhez2014. december 17.
BBT/0002/2014
A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (8600 Siófok, Horgony u. 1.) vállalkozással szemben indult ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
Vállalkozás az ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a fogyasztónak 26.100 Ft-ot, ( azaz: huszonegyezer-egyszáz forintot).
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben - kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
INDOKOLÁS
A fogyasztó írásbeli kérelmében előadta, hogy 2013. április 20. napján a Balatonakali Kempingben este két személy jelent meg, akik halőrnek mondták magukat. Mivel egyik személyen sem látott a fogyasztó semmiféle jelvényes kitűzőt, így kérte az igazolványuk bemutatását. Az ellenőrzés során a fogyasztó az egyik állítólagos ellenőrnek, aki kitűzőt rakott ki, átadta az igazolványait, azonban kifogásolta azok átadását, a magát egyáltalán nem igazoló személynek. Ez az állítólagos ellenőr elvette az éves területi engedélyt és a fogási naplót. A fogyasztó kifogásolta, hogy az ellenőrzést végző személyek nem használtak szigorú számadású „ Átvételi elismervény” elnevezésű tömböt és ezzel megsértették a halászatról és a horgászatról szóló ( Hhtv.) 1997. évi XLI. törvény 34.§ b és c pontját valamint a 48.§ f pontját. Mivel a fogyasztó álláspontja szerint jogsértést nem követett el, így levélben másnap 2013.04.21. napján értesítette a vállalkozás vezetőjét az ellenőrzéskor tapasztaltakról, és kérte az engedély visszaadását. A vállalkozás vezetője - három hét múlva a fogyasztó sürgetésére- akként nyilatkozott, hogy a bevonást helyben hagyja. Ezt követően a fogyasztó a Somogy Megyei Halászati Felügyelőséghez illetve a Somogy Megyei Főügyészséghez fordult. A két hatóság eljárásában - a fogyasztó álláspontja szerint- ügyében érdemi döntés nem született. Az ügyészség álláspontja szerint a felek között egy polgárjogi jogviszony jött létre, melynek tartalmát a felek szabadon határozzák meg. Ezt követően a hat hónapos elévülési idő alatt a vállalkozás eljárást nem kezdeményezett, így a fogyasztó álláspontja szerint vissza kellett volna adni az engedélyét, azonban ez elmaradt, így a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz fordult panaszával, ahol átirányították a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósághoz. Az Igazgatósággal megállapodás a felek között nem jött létre, a fogyasztó kártalanítására. A fogyasztó álláspontja szerint a vállalkozás a zavaros helyzettel megtéveszti a fogyasztókat és az engedélyek bevonása során, nem folytatja le a kötelező hatósági eljárást. A fogyasztó jelen eljárásban kérte a területi engedély és fogási napló 26.100 Ft-os térítési díjának, az április 28. napján hétvégére vásárolt 4500 Ft-os jegynek és vízparti és nem vízparti parcella éves bérleti díjának 80.000 Ft-os különbözetének a megfizetését a vállalkozástól.
A meghallgatás 2014.02.04. -i időpontjáról feleket a békéltető testület elnöke a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény – a továbbiakban Fgytv. – 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A vállalkozás a 2014.01.30. napján érkezett válasziratában előadta, hogy a halászat őreinek intézkedése X.Y-t nem mint fogyasztót érintették, hiszen nem a szolgáltatással van kifogása, hanem a szabályszegését és annak következményeit nem ismeri el. A fogyasztó számára a szolgáltatás megfelelő volt, biztosították egész évre a horgászást, és a feltételeken nem változtattak. Előadták, hogy az általuk nyújtott szolgáltatás speciális jellegű, mivel a horgászást a Balatoni Horgászrend és egyéb jogszabályok is szabályozzák. X. úr a szolgáltatás igénybevételének egyik szabályát szegte meg, így mint szabályszegű került a halászati őr munkatársaival kapcsolatba. Így álláspontjuk szerint az ügy nem tartozik a fogyasztóvédelem területére.
A fogyasztó a meghallgatáson megjelent, az eljáró tanács összetételével (dr. Grafné dr Baranyi Dóra, Molnár Judit, Pintér Károly) kapcsolatosan kifogással nem élt. A meghallgatáson a vállalkozás nem jelent meg, az eljáró tanács megállapította, hogy értesítése szabályszerű volt, a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést 2014.01.17.-én átvette.
A fogyasztó a meghallgatáson fenntartotta az írásbeli kérelmében foglaltakat. Előadta, hogy az ellenőrzést megelőző héten vette meg az éves engedélyét. A fogyasztó előadása szerint ő csak a meteorológiai jelentést kívánta megnézni és azért tartózkodott a lakókocsiban, és a botokon un. Elektronikus kapásjelző volt a zsinórra elhelyezve, mely kapás esetében a lakókocsiban is jelez. Kiemelte, hogy az ellenőrök nem igazolták magukat és nem is tudta őket beazonosítani. Kifogásolta, hogy a vállalkozás nem indított hatósági eljárást az ügyében. Előadta, hogy ellentétben a vállalkozás által előadottakra ő csak egy bottal horgászott a kérdéses időpontban. Kifogásolta a vállalkozás azon eljárását, hogy hol arra hivatkozik, hogy polgárjogi jogviszony van a felek között és ebben az esetben nem kell hatósági eljárást kezdeményeznie, hol arra ( pl: jelen eljárásban) hogy az ügyet a halászatról és a horgászatról szóló törvény szabályozza. Hivatkozott a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 205/B és 205/A szakaszaira, miszerint a szokásostól eltérő általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha erről a másik felet külön tájékoztatták, és azt ő elfogadta.
Az eljáró tanács a becsatolt iratok és a felek meghallgatása alapján részben megalapozottnak találta a fogyasztó kérelmét az alábbiak szerint.
A becsatolt iratok és a felek meghallgatása alapján megállapítható, hogy a vállalkozás és a fogyasztó között egy polgárjogi szerződés jött létre. A Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 18. §„(1)A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztó és a vállalkozás közötti, a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével, továbbá a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése”.
A felek között az engedély megvásárlásával létrejött polgárjogi szerződés egyik eleme az engedélyek bevonása az ezzel kapcsolatos eljárások és jogkövetkezmények, így az ezzel kapcsolatos panaszok fogyasztói jogviták, ahol a vásárló fél a fogyasztó. Mindezek alapján az eljáró tanács megállapította, hogy a felek közötti vitás ügy a Békéltető Testület hatáskörébe tartozik, mivel az a szerződés teljesítésével van kapcsolatban.
Ezt követően az eljáró tanács azt vizsgálta, hogy a fogyasztói panasz megalapozott-e. Az eljáró tanács álláspontja szerint a felek között létrejött polgárjogi szerződések tartalmát a felek szabadon határozzák meg. A vállalkozás által hivatkozott „Balatoni Horgászati rend” nem jogszabály, az automatikusan nem lesz a szerződés része. A horgászrend előírásai az engedély megvásárlóira csak akkor lesznek érvényesek, ha azokat Általános Szerződési Feltételként használják.
A Ptk. 205/A. § szerint” (1) Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.
205/B. §(1) Az általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta.
(2) Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél - a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadta.”
Jelen eljárásban az engedélyek bevonásáról és azok szabályairól való kifejezett tájékoztatást a vállalkozás nem csatolt be. A horgászengedélyen kizárólag az van feltüntetve, hogy a vásárló elfogadja a Horgászrendet, és hogy a Horgászrend megsértése esetében az engedélyek bevonása történhet meg. Azonban arra vonatkoztatva kifejezett tájékoztatása a vállalkozásnak nincsen, hogy milyen szabályos megsértése esetében lehet az engedélyeket bevonni, és milyen eljárás keretében. Az eljáró tanács álláspontja szerint a vállalkozásnak erről tájékoztatni kellett volna külön a fogyasztókat legkésőbb a vásárlás időpontjában. Mindezeken kívül az eljáró tanács észrevételezi, hogy a vállalkozás a „Horgászrendben” az engedélyek bevonására vonatkozó jogorvoslati lehetőségekről a fogyasztókat nem tájékoztatta.
A Ptk 205/A és 205/B § megsértésével a szerződés részét képező tisztességtelen általános szerződési feltételt az illetékes bíróságon lehet megtámadni, annak érvénytelenségének kimondása jelen eljárásban nem csak kizárólag bírói úton lehetséges.
Ezt követően az eljáró tanács – mivel az Általános Szerződési Feltétel érvénytelenségnek kimondása bírósági hatáskor- megállapította, az engedély bevonásával a vállalkozás a felek között létrejött szerződést érvényesen felmondta. A Ptk. 319. § alapján „(3) A szerződés felbontása esetében a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak.”
Mindezek alapján az eljáró tanács álláspontja szerint, a felmondást ( az engedély bevonását) követően a vállalkozás és a fogyasztó köteles elszámolni.
A vállalkozás e tekintetben a „ Horgászrendbe” semminemű külön rendelkezést nem tett, így a Ptk általános szabályai az irányadóak. Mivel a fogyasztó a bevonást közvetlenül megelőzően vásárolta a jegyét, így a felek elszámolása alapján a horgász bérlet teljes árának a megtérítésével kellett volna elszámolni a felekkel. A fogyasztó további igényét az eljáró tanács nem találta megalapozottnak, mivel azok összegszerűségét és jogalapját sem találta mindenkétséget kizáróan bizonyítottnak jelen eljárásban. Az eljáró tanács mindezek alapján a fentiek szerint határozott.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki.
Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), ha
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a 18. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy
c) a 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint:a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak. Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése értelmében a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. § (5) bekezdése szerint: afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv. 36. § (1) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Budapest, 2014. február 4.
dr. Grafné dr Baranyi Dóra
az eljáró tanács elnöke
Molnár Judit
eljáró tanács tag
Pintér Károly
eljáró tanács tag
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
