Vissza az összes hírhez2013. június 17.
Budapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/0041/ 2013.
a Magyar Telekom Nyrt. (1013 Budapest Krisztina krt. 55.)vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásbeli ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül a felek közötti szerződés megszűnésére (2012.08.17.-i) tekintettel állítson ki végszámlát, adja ki a kereskedőváltáshoz szükséges nyilatkozatot és ne akadályozza meg a fogyasztó kereskedőváltását.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése – jogszabályban meghatározott esetekben – kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
A fogyasztó kérelme szerint először 2012.03.07-én kezdeményezte a villamos energia vásárlási szerződése felmondását a vállalkozásnál. Mivel érdemi intézkedés nem történt, ezért 2012.05.29-én megismételte ezt. A fogyasztó 2012.06.14-én levelet írt a vállalkozáshoz, mert miután 2011.11.07-én kötött szerződést a vállalkozással, csak 2012 áprilisában kapta meg az első számlát a villamos energiafogyasztással kapcsolatban és a kiszámlázott mennyiség jóval magasabb volt, mint az elfogyasztott kWh mennyiség. A vállalkozás 2012. 06.08-án írt válaszában arról tájékoztatta a fogyasztót, hogy a hatályos Üzletszabályzatuk és az ÁSZF szerint külön megállapodás hiányában a bejelentést követő 30. napra mondható fel. Ebben a levélben kérte a fogyasztót, hogy a 2012.06.08-án fennálló 16.726,- Ft összegű lejárt tartozását fizesse meg és az azt követő 30 napra elfogadják a szerződés felmondását. Ezen álláspontját 2012.07.04-én kelt levelében is megerősítette, melyben azt közölte a fogyasztóval, hogy 2012.07.04-én fennálló tartozásának, azaz 21.825,- Ft-nak a megfizetése esetén a felmondást elfogadják. A fogyasztó 2012.07.18-án befizette az összes addig lejárt tartozását, azaz 21.825,- Ft-ot. A vállalkozás ennek ellenére nem szüntette meg a szerződést és nem bocsájtott ki végszámlát ezzel meghiúsítva a kereskedőváltást. A fogyasztó az eljárásban kérte, hogy a vállalkozás engedje át az ELMÜ-höz, mivel a szerződést többször felmondta.
A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 25. § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki Dr. Kolyvek Antónia személyében. A meghallgatás 2013.02.05-én 11.00 órai időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.
Felek határidőben ezirányú kérelmet nem terjesztettek elő.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A meghallgatáson a fogyasztó megjelent. Az eljáró tanáccsal szemben kifogást, kizárást nem terjesztett elő.
Kérelméhez csatolta a 2012.03.07-én kelt felmondását, a Magyar Telekom Nyrt. 2012.06.08-án és 07.04-én írt válaszlevelét, a fogyasztó 2012.06.14-én kelt számla kifogását, az ELMÜ 2012.12.18-i levelét.
A fogyasztó felháborítónak tartja a Magyar Telekom Nyrt. magatartását és azon tisztességtelen eljárását, hogy nem engedi meg a kereskedőváltást, pedig 2012.07.17-én az összes tartozását kifizette.
A meghallgatáson a Magyar Telekom Nyrt. szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg. 2012.01.25-én érdemi nyilatkozatot terjesztett elő. Ezen nyilatkozatában a következőket adta elő. Szabó Lajos villamos-áram ellátását 2012.01.01-jétől biztosítja a Társaságuk. A Magyar Telekom Nyrt. Villamos-energia kereskedelmi üzletszabályzat 8. számú mellékletének 6.4 pontja szerint a havi részszámla tartalmazza az elszámolási időszakra vonatkozóan a Felhasználási hely Mértékadó Éves Fogyasztásának (MÉF) az elszámolási időszak hónapjai között egyenlően megosztott havi mennyiségét. A Társaságuknál tehát diktálási lehetőség villamos-áram szolgáltatásra nincs. A fogyasztó részére kibocsájtott első számla Áram éves elszámoló számla volt, ami alapján a MÉF értéke 1259 kWh éves fogyasztásról 1278 kWh fogyasztásra módosult.
A Magyar Telekom Nyrt. Villamos-energia Kereskedelmi Üzletszabályzat 4.8.5 pontja szerint 2012.09.01.-2012.12.31 közötti időszakban és az Üzletszabályzat 4.10.5. pontja egységesen az alábbiakat tartalmazta: „A villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnésének feltétele, hogy a felhasználó valamennyi, Kereskedővel szemben fennálló és a villamosenergia-szolgáltatáshoz kapcsolódó tartozást kiegyenlítette.”
A vállalkozás kimutatása szerint a fogyasztó 2012.07.17-ig fizette meg az addig lejárt tartozását, az azt követően kiállított számlák nem térültek meg.
A vállalkozás álláspontja szerint a tartozás fennállása miatt nem tudja e elfogadni a fogyasztó felmondását. Amennyiben a fogyasztó kiegyenlíti a fennálló tartozását és újból kezdeményezi a felmondását és az új kereskedő oldaláról nem merül fel egyéb akadály, akkor a felmondást elfogadják. Ezt követően a vállalkozás végszámlát állít ki.
Alávetési nyilatkozatot nem tett. Kérte a meghallgatás távollétében történő megtartását.
Az eljáró tanács a becsatolt iratok, bizonyítékok alapján az alábbiak szerint tartotta megalapozottnak a fogyasztói kérelmet.
A felek között nem vitatottan villamos- energiavásárlási szerződés jött létre, mely szerint a fogyasztó részére a vállalkozásnak szolgáltatásnyújtási és számlázási kötelezettsége keletkezett. A vállalkozás ennek a szerződés fennállása alatt csak késedelmesen tett eleget, hiszen a fogyasztó az első számlát – a szerződésben vállaltak helyett - csak 2012 áprilisában kapta meg.
A fogyasztó 2012.05.29-én írásban teljes bizonyító erejű magánokiratban felmondta a szerződést. A vállalkozás 2012.07.04-én kelt válasziratában arról tájékoztatta a fogyasztót, hogy felmondását a 2012.07.04-én fennálló 21.825,- Ft összegű lejárt tartozásának megfizetése esetén az azt követő 30. napra elfogadják. A szerződés megszűnésének napjára végszámlát állítanak ki.
A fogyasztó ezen szerződés megszüntetésére tekintettel 2012.07.17-én megfizette a vállalkozás részére az addig lejárt tartozását, azaz 21.825,- Ft-ot és erről bevételi pénztár bizonylatot is csatolt és ezen összeg a vállalkozás hátralék kimutatása szerint is megfizetésre került. A vállalkozásnak a levele szerint a felek közötti szerződés ezt követően 30 nappal megszűnt, azaz 2012.08.17-én.
A vállalkozásnak ezt követően ki kellett volna állítania a felmondási idő végeztével -2012.08.17-vel a végszámlát és ki kellett volna adnia a hozzájáruló nyilatkozatot a kereskedőváltáshoz, de ezt a mai napig nem tette meg, sőt az óta is számláz a fogyasztó felé.
A vállalkozásnak azon hivatkozása, hogy azért nem fogadja el a fogyasztó felmondását, mert jelenleg is tartozása van, egyértelműen joggal való visszaélés. A szerződés megszűnése esetén a felek közötti elszámolást jelenti a végszámla kiállítása a vállalkozás részéről. A vállalkozás azonban nem teheti függővé az elszámolástól a szerződés megszűnését, mert ez jogszabályba ütközik, a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseibe.
A Polgári Törvénykönyv – Ptk.-321.§ (1) bek.-e szerint. „ Aki a szerződésnél vagy jogszabálynál fogva felmondásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolhatja. A felmondás a szerződést megszünteti.
A Ptk. 321.§ (2) bek.-e szerint : „ Ha a felmondás nem azonnali hatályú, a törvényben vagy a szerződésben maghatározott felmondási idő elteltéig fennmarad.”
A Ptk. 5.§ (1) bek-e szerint: „ A törvény tiltja a joggal való visszaélést.”
A Ptk. 5.§ (2) bek-e szerint. „ Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen, ha…személyek zaklatásásra, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására… vezetne. „
Az eljáró tanács álláspontja szerint a vállalkozás magatartása joggal való visszaélésnek minősül és megvalósítja a tisztességtelen piaci magatartást is.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint „a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 36/B §-a szerint: „A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó – a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú – nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.”
Budapest, 2013. február 5.
Dr. Kolyvek Antónia
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
