Hírek

2014. augusztus 14.

BudapestiBékéltetőTestület

1016 Budapest, Krisztina krt.99.

 Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10

Telefon:488-2131 Fax:488-2186

e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu

BBT/0431/2014

A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a FŐGÁZ Földgázelosztási Kft. (1081 Budapest, II. János Pál pápa tér 20.) vállalkozással szemben indult ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő

A J Á N L Á S T

teszi:

Vállalkozás az ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül a fogyasztóval szemben a szabálytalan vételezés címén támasztott kötbér- és egyéb követelését törölje.

A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben - kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.

INDOKOLÁS

A fogyasztó írásbeli kérelmében előadta, hogy 2013.03.19-én hibabejelentést tett a gázmérő kapcsán a szolgáltató felé. A kiérkező szerelők fellépése a kezdetektől gyanúsító, arrogáns volt. Szabálytalan gázvételezést állapítottak meg, amit azóta sem ismert el. Független szakértő megállapította, hogy a mérőt megrongálták, de ennek időpontja nem állapítható meg. A 2011-es lakásvásárláskor – tapasztalatlanságából adódóan – nem vizsgáltatta meg a mérőt, illetve az óra a lépcsőházban található. A bejelentésig az óra megfelelően működött. Az állításait tanúkkal, dokumentumokkal tudja igazolni. A szolgáltató 540.000 Ft-os kötbér megfizetésére kötelezte, de a rongálást nem ő követte el. Kérte a kötbér és a szakértői vizsgálat elengedését illetve felfüggesztését. Az eljáró tanács tagjaként dr. Baranovszky Györgyöt jelölte.

Beadványához csatolta a 2013.09.16-án kelt szakértői véleményt, a vállalkozás 2013.10.25-én és 2014.01.17-én kelt fogyasztónak írt leveleit, a fogyasztó 2013.12.28-án kelt vállalkozásnak írt levelét és postai ajánlott feladóvevényeket.

A békéltető testület elnöke a felek meghallgatását 2014. április 1. napjának 8:00 órájára tűzte ki, melyről a feleket a Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV törvény – a továbbiakban Fgytv. – 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.

Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik.

A vállalkozás a 2014.03.07-én kelt válasziratot terjesztette elő. Ebben előadta, hogy a fogyasztó felhasználási helyén 2011.04.28-án gázmérő átíráshoz kapcsolódóan helyszíni szemlére került sor. A panaszos jelenlétében lefolytatott helyszíni szemle során megállapításra került, hogy a gázmérőre felhelyezett plomba, a mérőkötésen elhelyezett jogi zárak sértetlenek, a gázmérőn semmilyen sérülés nincs. A felvett jegyzőkönyvet a fogyasztó megjegyzés és észrevétel nélkül aláírta. A fogyasztási helyen 2013.04.09-én történt gázmérő csere alkalmával az eljáró gázszerelők a plomba eredeti állapottól való eltérését, a gázmérő kötésre felhelyezett fotófólia hiányosságát, illetve azt állapították meg, hogy a gázmérő áll, nem mér. A gázmérőn tapasztalt sérülésekre tekintettel a gázmérő a fogyasztó jelenlétében leszerelésre került, műanyag zsákba csomagolták és a csomagolást egyedi jogi zárral lezárták. A sérülés okának megállapítása érdekében megrendelték a leszerelt gázmérő független szakértői vizsgálatát, melynek helyéről és idejéről értesítették a panaszost. A szakértői vizsgálatot X.Y. igazságügyi szakértő végezte el, melyen a fogyasztó szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg. Idézte a szakvélemény megállapításait, mely alapján előadta, hogy a szakértői vizsgálat egyértelműen megállapította a gázmérőbe történt mérő befolyásolására irányuló beavatkozást, a szabálytalan földgázvételezést. Hivatkozott a 2008. évi XL. törvény (Get.) 99.§ (6) bekezdésére, melynek értelmében a gázmérő állagmegóvása és védelme a felhasználó kötelezettsége. Hivatkozott továbbá a 19/2009. (I.30.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletét képező Földgázelosztási Szabályzat (GESZ) 18.4. c. pontjára, 18.7. és 18.10. pontjaira. Ezek értelmében szabálytalan vételezésnek minősül, ha a felhasználó a fogyasztásmérő berendezés megrongálásával méretlen gázt vételez. A szerződésszegés jogkövetkezménye kötbér, melynek mértékét az üzletszabályzat 6. c. mellékletének 2. sz. melléklete tartalmazza. Jelen esetben nem lehetett pontosan meghatározni, hogy a szabálytalan gázvételezés mióta áll fenn, ilyenkor a szerződésszegés időtartamaként 30 napot kell figyelembe venni. A kötbér összege az üzletszabályzat szerint 18.000 Ft/nap. Előadta, hogy a Get. a gázmérő megrongálásával kapcsolatban objektív felelősséget állít fel azáltal, hogy a fogyasztó kötelességévé teszi a mérőóra állagmegóvását és védelmét. Ezt támasztja alá a kialakult bírói gyakorlat is. Hivatkozott a Fővárosi Bíróság, a Pest Megyei Bíróság és a Legfelsőbb Bíróság egy-egy ítéletére. Kérte a fogyasztó panaszának elutasítását és az eljárás megszüntetését. Kijelentette, hogy a tanács döntését kötelezésként nem fogadják el. Az eljáró tanács tagjaként dr. Toldi Miklósné dr. Farkas Évát jelölte.

Válasziratához csatolta a 2011.04.28-án kelt helyszíni szemle jegyzőkönyvet, a 2013.04.09-én kelt helyszíni jegyzőkönyvet, a fogyasztónak írt 2013.08.23-án kelt levelét és tértivevényt, szakértői véleményt, 2012.10.24-én kelt Földgázelosztási Üzletszabályzat fejlécét és 85. oldalát, kötbértáblát, 2013.10.11-én kelt kötbérterhelő levelet 540.000 Ft-ról és 16.002 Ft szakértői díjról szóló számlát.  

A meghallgatáson megjelent a fogyasztó. A vállalkozás képviseletében megjelent dr. Durszt Ildikó jogtanácsos. A felek az eljáró tanács tagjaival (dr. Szatai Tibor, Dr. Kapás Irén, Balogh János) szemben kifogást, kizárási indítványt nem jelentettek be. Az eljáró tanács elnöke megállapította, hogy a felek értesítése szabályszerű volt, az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést a vállalkozás 2014.03.05-én, a fogyasztó 2014.03.10-én átvette.

Az eljáró tanács elnöke tájékoztatta a feleket, hogy az általuk az eljáró tanácsba jelölt tagok helyett – azok akadályoztatása miatt – az Fgytv. 25.§ (2) bekezdése alapján a Budapesti Békéltető Testület elnöke jelölte ki az eljáró tanács elnökét és hiányzó tagjait, így dr. Szatai Tibor elnök mellé a fogyasztó által megjelölt dr. Baranovszky György helyett dr. Kapás Irént, míg a vállalkozás által megjelölt dr. Toldi Miklósné dr. Farkas Éva helyett Balogh Jánost jelölte ki. Felek a tájékoztatást tudomásul vették és az általuk megjelölt tagok helyett a békéltető testület elnöke által kijelölt tagok személyét írásban elfogadták.

A meghallgatáson a fogyasztó fenntartotta a kérelmében foglaltakat. Kérdésre előadta, hogy a 2011-es helyszíni szemlére nem emlékszik, szerinte nem is jöttek ki a helyszínre az átíráskor, minden irat az ügyfélszolgálaton készült. Ez volt az első lakása, ezért tapasztalatlan volt, nem tudta, hogy milyennek kell lennie egy hibátlan gázmérőnek és azt sem gondolta, hogy meg kéne vizsgáltatnia a mérőt a lakás megvásárlásakor. A szakértői vizsgálatra azért nem ment el, mert nyugodt volt, tudta, hogy ő nem rongálta meg a gázmérőt. A gázmérő a lépcsőházban van a falon, mellette van még másik 3 gázmérő, amik ugyanígy néznek ki. 2013.03.19-én este, amikor már csend volt, kattogó hangot hallott a lakásban lévő gázcsövön. Végigment a vezetéken a hang irányába, ki a lakásból, egészen a gázmérőig, ami a hangot kiadta. A mérőben lévő tárcsa adta a kattogó hangot, amikor átfordult. Az óra tehát működött, mért. Azonnal felhívta a vállalkozást és bejelentette a kattogó hangot. Úgy emlékszik, hogy a vállalkozástól néhány napon belül kijöttek. Kérdésre előadta, hogy szerinte hamarabb kijöttek, mint 2013.04.09-e, de ha a jegyzőkönyvben 2013.04.09. szerepel, az megfelelhet a valóságnak. Két szerelő volt, akik nem mindig együtt voltak, így volt, hogy a leszerelt óra kikerült a látóteréből, pl. amikor az egyik szerelő kivitte a szabadba, hogy természetes fénynél is megnézze. Ő addig bent maradt a másik szerelővel. Az esetnél ott volt a szomszédja is, aki ezeket tanúsítani tudja. Ugyanez a szomszéd rögzítette az egyes lakások fogyasztási adatait az elmúlt időszakban, így azt is tanúsítani tudja, hogy a gázmérő működött. Kérdésre előadta, hogy 50 m2-es lakása van, és ennek megfelelő is volt a fogyasztása. Átalányt fizetett. Volt egy kisebb elmaradása. 2012. szeptembere óta jóval kevesebbet tartózkodik a lakásban, így a fogyasztása is értelemszerűen jelentősen csökkent. Kérte a kötbér és a szakértői díj elengedését. 

A vállalkozás képviselője fenntartotta a válasziratban foglaltakat. Kérdésre előadta, hogy 2008. óta jogszabályi kötelezettség átíráskor a helyszíni szemle, így mindig ki is mennek a helyszínre. 2013.03.19-én 23:24-kor valóban volt bejelentés a fogyasztó részéről, hogy kattogó hang hallható a mérőből. Csak üzemzavar esetén kell azonnal intézkedniük, de ez nem ilyen eset volt, ezért csak 2013.04.09-én mentek ki a helyszínre. A gázmérőn a fólia hamis volt, a plomba pedig ketté volt vágva. A szerelőik nem sikerdíj alapon kapják a juttatásukat, így nem érdekük a szabálytalanságok feltárása. Kérdésre előadta, hogy nem tudja mikor voltak az éves leolvasások és milyen mérőállással. Elképzelhető, hogy 2012-ben és 2013-ban is megvolt már az éves leolvasás. Telefonálás után előadta, hogy 2011.09.14-én 4645 volt a mérőállás, 2012.09.11-én 5750, 2013.04.09-én pedig 6126. Kérdésre előadta, hogy a Földgázelosztási Szabályzat 18.4. a), b) és c) pontjaiban jelöli meg a fogyasztóval szembeni követelésük jogcímét. Eljáró tanács elnöke tájékoztatta a vállalkozás jogi képviselőjét, hogy a hivatkozott a) pont jogkövetkezménye kártérítés és nem kötbér. Vállalkozás képviselője előadta, hogy akkor csak a b) és c) pontra hivatkozik.

A fogyasztó kérelme alapos.

Eljáró tanács a rendelkezésre álló iratok és a felek előadása alapján megállapította, hogy a fogyasztó 2011-ben vásárolta a felhasználási helyet képező ingatlanát. A gázmérő átírása kapcsán 2011.04.28-án helyszíni szemlére került sor. 2013.03.19-én 23:24-kor a fogyasztó hibabejelentést tett a vállalkozáshoz, mivel a gázmérőből kattogó hangot hallott. A vállalkozás 2013.04.09-én mérőcserét hajtott végre, melynek során a leszerelt mérőn sérüléseket tapasztalt. A leszerelt mérőről 2013.09.16-án szakértői vélemény készült. A szakvélemény megállapításai alapján a vállalkozás 2013.10.11-én 540.000 Ft kötbér valamint 16.002 Ft szakértői díj megfizetésére hívta fel a fogyasztót.

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (Get.) 99.§ (6) bekezdése szerint: A fogyasztásmérő berendezés állagmegóvása és védelme a felhasználó kötelezettsége.

A vállalkozás a Get. ezen szakasza alapján a fogyasztó objektív felelősségére hivatkozott, azaz arra, hogy a szerződésszegés szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a gázmérő sérülése mikor és ki által történt, mert a mérő állagmegóvása és védelme a fogyasztó kötelezettsége.

Az eljáró tanács álláspontja szerint ez akkor lenne egyértelműen így, ha maga a mérőóra a fogyasztó lakásában vagy kizárólag a fogyasztó által hozzáférhető más zárt helyen lenne elhelyezve. Ilyen esetekben ugyanis nyilvánvaló, hogy csak a fogyasztó vagy a lakást használó más személy férhet a mérőhöz, így a fogyasztó felelőssége a mérő megrongálása esetén megállapítható. Jelen esetben azonban a gázmérő nem kizárólag a fogyasztó által hozzáférhető helyen lett elhelyezve, hanem közös helyiségben, mely tényt a 2013.04.09-én kelt helyszíni jegyzőkönyv 1.1. pontja is alátámasztja. Ez esetben tehát gyakorlatilag bárki hozzáférhet a gázmérőhöz, melynek megóvása és védelme a fogyasztótól ilyen körülmények között már nem várható el, hiszen a mérő nincs a kizárólagos őrizetében. A cui prodest elvéből sem lehet kiindulni, hiszen – bár tény, hogy az esetleges méretlen vételezés előnyeit a felhasználó élvezi – a mérőt akár a fogyasztó egy haragosa is megrongálhatta, ismerve annak súlyos jogkövetkezményét, az 540.000 Ft-os kötbér megfizetésének kötelezettségét, melyet szintén a felhasználó „élvez”.

Eljáró tanács álláspontja szerint a gázszolgáltatásra vonatkozó jogszabályok korábban csupán azért nem tartalmaztak kivételt a felhasználó állagmegóvási kötelezettsége alól, mert a gázmérők esetében kifejezetten a lakáson belüli, vagy esetleg más egyéb zárt helyen történő elhelyezés a tipikus. Maga az eljáró tanács még nem is találkozott egy társasházban lakáson kívül, bárki által szabadon hozzáférhető helyen elhelyezett gázmérővel. Szemben pl. a villanyórákkal, ahol már a lakáson kívüli elhelyezés a tipikus. A villanyórák esetében ezért a jogszabály már korábban tartalmazott is kivételt. Így a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének (Villamos hálózati csatlakozási és hálózathasználati szabályzat) 19.14 pontja szerint: Nem hivatkozhat a hálózati engedélyes a felhasználónak a fogyasztásmérő-berendezés állagmegóvásával kapcsolatos kötelezettsége megszegésére, ha a fogyasztásmérő-berendezés nem a felhasználó kizárólagos őrizetében van…

Mivel egyébként a szerződésszegés – ezen belül különösen a szabálytalan vételezés – meghatározásában, a követendő eljárásban, a bizonyítási teherben és a lehetséges jogkövetkezményekben mind a Villamos hálózati csatlakozási és hálózathasználati szabályzat, mind a Get. rendelkezéseinek végrehajtására kiadott 19/2009. (I.30.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletét képező Földgázelosztási Szabályzat (GESZ) szinte ugyanolyan, de legalábbis nagyon hasonló rendelkezéseket tartalmaz, ezért az eljáró tanács megítélése szerint a fogyasztó általános állagmegóvási kötelezettsége alóli kivételnek a gázszolgáltatásra vonatkozó szabályokból való kihagyásának nem volt ésszerű indoka.

Hasonló álláspontra juthatott a jogalkotó is, ugyanisa Get. rendelkezéseinek végrehajtására kiadott 19/2009. (I.30.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletét képező Egyetemes szolgáltatási szabályzat 2014.04.01-től az alábbi 8.6. ponttal egészül ki:

8.6. Nem hivatkozhat a szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó a felhasználónak a fogyasztásmérő-berendezés állagmegóvásával kapcsolatos kötelezettsége megszegésére, ha a fogyasztásmérő-berendezés nem a felhasználó kizárólagos őrizetében van vagy annak felszerelése, felhasználó részére történt átadása során nem a jogszabályokban és az üzletszabályzatban foglaltak szerint jártak el.

A (GESZ) 18.3. e) pontja szerint afelhasználó részéről az elosztóhálózat-használati szerződés megszegésének minősül, ha szabálytalanul vételez.

A 18.4. b) és c) pontja szerint szabálytalan vételezésnek minősül, ha a felhasználó

b) a fogyasztásmérő berendezésen vagy mérési rendszeren elhelyezett plomba, vagy a mérőberendezés megrongálásával a fogyasztásmérő berendezést méretlen gáz felhasználására alkalmassá teszi,

c)a fogyasztásmérő berendezés megrongálásával méretlen gázt vételez.

A vállalkozás képviselője a meghallgatáson erre a két pontra hivatkozott.

Az eljáró tanács álláspontja szerint a fenti szöveg nyelvtani értelmezéséből az a következtetés vonható le, hogy a felhasználó az, aki

- a plomba vagy a mérőberendezés megrongálásával a mérőt méretlen gáz felhasználásra alkalmassá teszi,

- a fogyasztásmérőt megrongálja és méretlen gázt vételez.

Jelen esetben a gázmérő méretlen gáz felhasználásra való alkalmassága és a fogyasztásmérő megrongálása is megállapítható a szakértői vélemény alapján. Az azonban már nem, hogy a fogyasztásmérőt a fogyasztó rongálta volna meg, illetve tette volna alkalmassá méretlen gáz vételezésére.

A szakértői vélemény 6.2. pontja a méretlen gáz vételezése kapcsán csupán annyit állapított meg, hogy a működésképtelen számlálómű mértetlen vételezést tesz lehetővé. De azt már nem állította, hogy a méretlen vételezés meg is történt.

Ebben a körben az eljáró tanács jelentőséget tulajdonított annak a vállalkozás által is elismert ténynek, hogy maga a fogyasztó volt az, aki a gázmérő hibáját 2013.03.19-én 23:24-kor bejelentette a vállalkozásnak. A bejelentés szerint a gázmérő kattogó hangot ad ki. A fogyasztó a meghallgatáson előadta, hogy a számláló tárcsa átfordulása adta ki a kattogó hangot, tehát az óra ekkor még mért. A vállalkozás azonban csak 3 hét múlva, 2013.04.09-én ment ki a helyszínre, amikor már azt állapították meg a jegyzőkönyvben, hogy a mérő áll.

A GESZ 18.9. pontja szerint: A szerződésszegést a földgázelosztó köteles bizonyítani.

Jelen esetben az eljáró tanács álláspontja szerint a vállalkozás nem igazolta sem a méretlen gáz fogyasztó általi vételezését, sem pedig azt, hogy a fogyasztásmérőt a fogyasztó rongálta volna meg vagy tette volna alkalmassá a méretlen gáz vételezésére. Ennek kapcsán pedig a fogyasztó – főszabályként egyébként valóban fennálló – objektív állagmegóvási kötelezettségére a vállalkozás alappal azért nem hivatkozhat, mivel a gázmérő nem volt a fogyasztó kizárólagos őrizetében. Erre utal az Egyetemes szolgáltatási szabályzat 2014.04.01-től hatályos 8.6. pontja is.

A GESZ 18.4. b) pontja kapcsán megjegyzi az eljáró tanács, hogy a 18.5. pont szerint: A plomba sérülésére az engedélyes csak abban az esetben hivatkozhat, ha azt a felhasználó dokumentáltan, azonosítható módon, sérülésmentes állapotban vette át a földgázelosztótól. A plombák számára, azonosítójára és sérülésmentes külsejére vonatkozóan a felhasználót írásban tájékoztatni kell.

Márpedig a 2011.04.28-án kelt helyszíni szemle jegyzőkönyv rögzíti ugyan a MKEH (korábban OMH) által felhelyezett ólomplomba sértetlen állapotát, azonban a plomba azonosítása nem történt meg, így a fogyasztó azt nem azonosítható módon vette át, holott a szakértői vélemény 5.1. pontja szerint a plomba 76/07 lenyomatú hitelesítést tartalmazott, tehát azonosítható lett volna.

A GESZ 18.7. b) pontja szerint: A 18.4. pont szerinti szerződésszegések jogkövetkezményei:

b) a 18.4. pont b)-f) pontjai esetére kötbér, amelynek mértékét a földgázelosztó üzletszabályzatában arányosan, a fokozatosság elvét figyelembe véve kell megállapítani úgy, hogy a felsorolt jogsértések súlyát és a szerződésszegéssel a földgázelosztónak okozott joghátrányt is figyelembe kell venni.

Ugyanakkor a vállalkozás Földgázelosztási Üzletszabályzata 6. c. számú mellékletének 2. sz. mellékletét képező kötbértábla 6.1. és 6.2. pontjai szerint különbség van a kötbér mértékében attól függően, hogy a vállalkozás a GESZ 18.4. b) vagy c) pontjára alapítja a szerződésszegést. A b) pont esetében ugyanis a kötbér összege 13.000 Ft/nap, míg a c) pont esetében 18.000 Ft/nap. Márpedig a meghallgatáson a vállalkozás képviselője az eljáró tanács kifejezett kérdésére mindkét pontra hivatkozott.

Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlás szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét. Mivel a vállalkozás követelését a fogyasztó még nem fizette meg, ezért a vállalkozás fogyasztóval szemben szabálytalan vételezés címén támasztott kötbér- és egyéb (szakértői díj) követelésének törléséről döntött.

A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki.

Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), ha

a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,

b) a 18. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy

c) a 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.

Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint:a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.

Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése értelmében a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.

Az Fgytv. 36. § (5) bekezdése szerint: afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.

Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv. 36. § (1) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.

Budapest, 2014. április 1.

Dr. Szatai Tibor

eljáró tanács elnöke

Dr. Kapás Irén

eljáró tanács tag

Balogh János

eljáró tanács tag

Kapják:

1. Fogyasztó

2. Vállalkozás

3. Irattár