Vissza az összes hírhez2014. szeptember 21.
Budapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/0615/2014
A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Projekt és Forrás Management Kft. (1143 Budapest, Ilka u. 19.) vállalkozással szemben indult ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
Vállalkozás az ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a fogyasztó részére 16.690 (Tizenhatezer-hatszázkilencven) Ft-ot.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben - kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
INDOKOLÁS
A fogyasztó írásbeli kérelmében előadta, hogy 2013.12.04-én átvette az interneten az X-nél megrendelt ARCHOS ARNOVA GBOOK Tablet Pc-t. A készüléket karácsonyi ajándéknak vette, így a használatbavétel csak akkor történt meg. Sajnos a készülék hibás volt, amit jelzett is a cég felé, akik azt kérték, hogy vigyék vissza a készüléket. 2013.12.31-én visszavitték. Kérték az ár visszafizetését, mivel országos hálózattal nem rendelkezik a cég. Ezt elutasították. A vásárlástól számított 2 hónap alatt a gép többet utazott, mint működött. Jelenleg a gép az ismételt szervizeléssel is használhatatlan. A gép a szekrényben pihen, mert már a töltésre se reagál. Kérte a gép vételárának visszafizetését és a 4.380 Ft szállítási költség megtérítését.
Beadványához csatolta a 2013.11.28-án kelt számlát a vásárlásról, postai feladóvevényt és nyugtát, vonatjegyeket, csomag kiadási bizonylatokat, javítási munkalapot és a vállalkozással folytatott levelezését.
A békéltető testület elnöke szerint a fogyasztói jogvita egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV törvény – a továbbiakban Fgytv. – 25.§ (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki.
A békéltető testület elnöke a felek meghallgatását 2014. április 30. napjának 15.00 órájára tűzte ki, melyről a feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.
Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy ha mindkét fél – az általa jelölhető testületi tag megjelölésével – azt kéri, a békéltető testület háromtagú tanácsban jár el. Felhívta a felek figyelmét arra, hogy amennyiben ezen lehetőséggel élni kívánnak, az általuk jelölhető testületi tagra vonatkozó javaslatukat nyolc napon belül tegyék meg.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A vállalkozás válasziratot a meghallgatás időpontjáig nem terjesztett elő.
A fogyasztó 2014.04.16-án kelt beadványában előadta, hogy a meghallgatáson nem tud részt venni. Kérte továbbra is a hibás gép visszavételét és a költségei megtérítését.
A meghallgatáson nem jelent meg senki. Az egyedül eljáró testületi tag (továbbiakban: eljáró tanács) megállapította, hogy a felek értesítése szabályszerű volt, a fogyasztó a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést 2014.04.11-én átvette, míg a vállalkozás értesítése az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza. AzFgytv.29/A.§ (2) bekezdése értelmében, ha az irat a békéltető testülethez „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza, az iratot a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. A kézbesítés második megkísérlésének napja 2014.04.10. volt, így az értesítést 2013.04.17. napján szabályszerűen kézbesítettnek kell tekinteni.
A fogyasztó kérelme részben alapos.
Eljáró tanács a becsatolt iratok alapján megállapította, hogy a fogyasztó 2013.11.28-án a vállalkozás által működtetett webáruházban egy ARCHOS Arnova GBook (8GB Wi-Fi Android) Tablet PC típusú készüléket vásárolt 13.990 Ft vételárért. A termék átvételének idejét nem lehetett megállapítani. Jótállási jegy hiányában a termékre a vállalkozás által vállalt jótállás idejét sem lehetett megállapítani, de az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdése és mellékletének 20. pontja értelmében a termékre egy év jótállási kötelezettség terjed ki. A fogyasztó által csatolt levelezésből az is megállapítható, hogy a készülék a jótállás időtartama alatt többször is meghibásodott, ami miatt azt a fogyasztó Budapestre szállította vagy postán feladta a vállalkozáshoz.
A szerződéskötés időpontjában hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban Ptk.) 248. § (1) bekezdése szerint: aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás a jogosultnak a törvényből eredő jogait nem érinti.
Vagyis a vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a termék nem hibás, illetve a hiba (a hiba oka) a teljesítés időpontjában a termékben nem volt meg. A jótállás tehát egy objektív felelősségi forma, mely alapján a vállalkozást terheli a kimentési kötelezettség, neki kell azt bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés időpontjában nem volt meg a termékben, a hibát a fogyasztó nem rendeltetésszerű használata okozta.
A vállalkozás a békéltető testületi eljárásban a jótállási kötelezettsége alóli mentesülésre nem hivatkozott, bizonyítékot nem csatolt. Az iratokból is az derül ki, hogy jótállási kötelezettségét a fogyasztóval szemben a hibák felmerülte során nem vitatta, hiszen a készüléken javításokat végzett.
Mindezekre tekintettel a vállalkozás a jótállási kötelezettsége alól nem mentesülhet.
A Ptk. 248.§ (5) bekezdése szerint a törvénynek a szavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályait a jótállási jogok gyakorlásánál megfelelően alkalmazni kell.
A Ptk. 306.§ (1) bekezdése szerint: hibás teljesítés esetén a jogosult
a) elsősorban - választása szerint – kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni – választása szerint – megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
A (2) bekezdés szerint: a kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel – megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.
Az iratok alapján az volt megállapítható, hogy a készülék első javítása valamikor 2014.01.11-ét megelőzően volt, melyet követően a fogyasztó a készüléket futártól vette át 2014.01.15-én. Ennek költsége igazolhatóan 850 Ft volt. A termék hibáját a fogyasztó 2014.01.16-án ismételten bejelentette a vállalkozás felé, majd a készüléket 2014.01.29-én postára adta a vállalkozás címére 1.000 Ft postaköltség megfizetése mellett. A csatolt javítási munkalap szerint a készülék javítása 2014.02.10-én fejeződött be, majd a készüléket ismét futárral küldték vissza a fogyasztó részére, melyet fogyasztó 02.16-án át is vett és a szállítás 850 Ft-os költségét is megfizette. A készülék hibáját a fogyasztó 2014.02.21-én újból bejelentette.
Az eljáró tanács álláspontja szerint a legalább kétszeri sikertelen kijavítást követő ismételt meghibásodásra és a készülék hibájának első jelentkezése óta eltelt kb. 4 hónapnyi időre is figyelemmel a fogyasztótól már nem várható el sem a készülék kijavításának sem pedig a kicserélésének elfogadása. A készülék hibáját a korábbi javításokkal nem sikerült tökéletesen orvosolni, hiszen a készülék újra és újra meghibásodott, a korábbi javítások tehát nem hoztak tartós eredményt, így a jövőben is alappal lehet számolni a készülék ismételt meghibásodásával.
Emiatt az eljáró tanács megítélése szerint a fogyasztó jogosult az elállásra és a készülék 13.990 Ft-os vételárának visszafizetésére.
A Ptk. 310.§ szerint szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint.
E § értelmében a hibás teljesítés a vele okozati összefüggésben álló kár megtérítésének kötelezettségét önmagában megalapozza. Az e körbe eső tényeket azonban a jogosultnak kell bizonyítania: azt tehát, hogy a kötelezett teljesítése hibás volt, s ebből származóan érte az általa megjelölt kár, az igényének megfelelő mértékben.Tehát a fogyasztó köteles bizonyítani az őt ért vagyoni (anyagi) és nem vagyoni (erkölcsi) kárt és annak összegét.
A vállalkozás teljesítése hibás volt, emiatt a fogyasztónak a készüléket Budapestre kellett eljuttatnia, majd a készülék átvételének költségeit is ki kellett fizetnie. Ezen költségek közül a fogyasztó jelen eljárásban megfelelően igazolta a készülék 2014.01.15-ei és 02.16-ai átvételét és ezek költségének (2 x 850 = 1.700 Ft) megfizetését. Ugyancsak megfelelően igazolta a készülék 2014.01.29-ei postára adását és ennek 1.000 Ft-os költségét. Ezt meghaladóan azonban nem igazolta, hogy a készüléket legelőször pontosan mikor és milyen költséggel juttatta el a vállalkozáshoz és azt sem igazolta, hogy 2014.01.12-én a vállalkozás hibájából kellett feleslegesen Budapestre utaznia. Ezt ugyanis a vállalkozás kifejezetten vitatta a levelezésből kitűnően. Emiatt az eljáró tanács tehát összesen 2.700 Ft költséget, mint hibás teljesítésből eredő kárt tartott megállapíthatónak. Így a fogyasztó részére a termék vételárával együtt tehát összesen 16.690 Ft jár.
Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlás szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki.
Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), ha
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a 18. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy
c) a 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint:a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése értelmében a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. § (5) bekezdése szerint: afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv. 36. § (1) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Az eljáró tanács megállapítja, hogy a vállalkozás magatartása nem tette lehetővé a békéltető testület ügyben eljáró tanácsa számára az egyezség létrehozásának megkísérlését. A Budapesti Békéltető Testület által az Fgytv. 29.§ (8) bekezdése szerint 2014.04.01-én kiküldött és a vállalkozás részére 04.17-én szabályszerűen kézbesítettnek minősülő értesítésben foglalt figyelmeztetés ellenére a vállalkozás nem tett az ügyben semmiféle nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson sem jelent meg.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 36/B.§-a szerint: Abékéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29.§ (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó – a 29.§ (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú – nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.
Budapest, 2014. április 30.
dr. Szatai Tibor
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
