Vissza az összes hírhez2014. szeptember 21.
BudapestiBékéltetőTestület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/0653/2014
A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a JYSK Kereskedelmi Kft. (1103 Budapest, Sibrik Miklós u. 30.) vállalkozással szemben indult ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
Vállalkozás az ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a fogyasztó részére 30.000 (Harmincezer) Ft-ot.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben - kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
INDOKOLÁS
A fogyasztó írásbeli kérelmében előadta, hogy szavatossági igénnyel lépett fel a vállalkozással szemben egy memóriahabos ágymatrac kapcsán. A bevizsgálást elvégeztette a Kermi által kijelölt szakmérnökkel. A szakértő jogosnak találta a szavatossági igényét. A matracot az áruház ezután kicserélte, de a bevizsgálás költségét nem fizették meg. Kérte a szakértői vélemény 30.000 Ft-os költségének megtérítését.
Beadványához csatolta a 2010.07.08-án kelt nyugtát a vásárlásról, szavatossági időt igazoló iratot, 2014.01.04-én kelt jegyzőkönyvet a fogyasztó minőségi kifogásáról, 2014.01.15-én kelt számlát 30.000 Ft-ról, 2014.01.16-án kelt szakvéleményt és a vállalkozás 2014.02.06-án kelt levelét.
A békéltető testület elnöke szerint a fogyasztói jogvita egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV törvény – a továbbiakban Fgytv. – 25.§ (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki.
A békéltető testület elnöke a felek meghallgatását 2014. április 28. napjának 10.00 órájára tűzte ki, melyről a feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.
Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy ha mindkét fél – az általa jelölhető testületi tag megjelölésével – azt kéri, a békéltető testület háromtagú tanácsban jár el. Felhívta a felek figyelmét arra, hogy amennyiben ezen lehetőséggel élni kívánnak, az általuk jelölhető testületi tagra vonatkozó javaslatukat nyolc napon belül tegyék meg.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A vállalkozás válasziratot a meghallgatás időpontjáig nem terjesztett elő.
A meghallgatáson megjelent a fogyasztó és X.Y. szakértő. Vállalkozás képviseletében nem jelent meg senki. Fogyasztó az egyedül eljáró testületi taggal (dr. Szatai Tibor) szemben kifogást, kizárási indítványt nem jelentett be. Nem kérte az ügy háromtagú tanácsban történő elbírálását. Az egyedül eljáró testületi tag (továbbiakban: eljáró tanács) megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályszerű volt, az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést 2014.03.28-án átvette.
Fogyasztó fenntartotta az írásbeli kérelemben foglaltakat. Előadta, hogy először a vásárlás helyére ment vissza. Ott felvették a jegyzőkönyvet, de azt mondták neki, hogy keresse meg a központjukat. Így is tett, ahol azt mondták neki, hogy mivel a jótállási idő már eltelt, de a szavatossági idő még nem járt le, ezért neki kell szakvéleménnyel bizonyítania a hibás teljesítést. Azt nem mondták, hogy milyen szakértőt bízzon meg. Ezt követően felhívta a fogyasztóvédelmi hatóságot, ahol a KERMI-hez irányították, de már ott is mondták, hogy XY. a szakértője ennek a kérdésnek. Felhívta a KERMI-t is, ahol azt mondták, hogy az egész országban XY. az egyetlen szakértő, aki az ilyen ügyekben eljár. Ezt követően kereste meg a szakértő urat, aki elkészítette a szakvéleményét. A szakértői díjat a részére kifizette. Előadta, hogy furcsállja, hogy a szakvélemény után a matracot a vállalkozás kicserélte, tehát a hibás teljesítést elismerték, de a szakértői díjat mégsem fizették ki, mert szerintük nem megfelelő szakértőtől származik a szakvélemény. Előadta, hogy jelenleg 70.000 Ft-ba kerül ugyanez a matrac. Kérdésre előadta, hogy már nem emlékszik, de 1 vagy 2 év jótállás volt a matracra. Kérte a szakértői díj megfizetését.
A fogyasztó kérelme alapos.
Eljáró tanács a fogyasztó előadása és a becsatolt iratok alapján megállapította, hogy a fogyasztó 2010.07.08-án egy 80x200-as GOLD F30 Dreamzone típusú matracot vásárolt a vállalkozástól 26.500 Ft vételárért. A termékre a vállalkozás 5 év szavatosságot vállalt. Fogyasztó a termék hibáját 2014.01.04-én jelentette be a vállalkozás részére. Fogyasztó a termék hibáját igazolhatóan jótállási időn túl, de még az 5 éves szavatossági időn belül bejelentette. A fogyasztó a matrac vizsgálatára szakértőt bízott meg, aki 2014.01.16-án kelt szakvéleményében megállapította, hogy a fogyasztó minőségi reklamációja megalapozott. A szakvélemény költsége 30.000 Ft volt, melyet a fogyasztó 2014.01.15-én megfizetett a szakértő részére. A vállalkozás a hibás matracot 2014.02.19-én kicserélte, de a szakértői díjat nem térítette meg a fogyasztó részére.
A szerződés megkötésének időpontjában hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban Ptk.) 248. § (1) bekezdése szerint: aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás a jogosultnak a törvényből eredő jogait nem érinti.
Vagyis a jótállási idő alatt a vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a termék nem hibás, illetve a hiba (a hiba oka) a teljesítés időpontjában nem volt meg a termékben. A jótállási idő eltelte után azonban ez a bizonyítási teher megfordul, és a fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy a hiba oka már a teljesítéskor is megvolt a termékben. A fogyasztó ezen bizonyítási kötelezettsége teljesítésére szakértőt bízott meg. A szakértő a matrac vizsgálata alapján pedig megállapította, hogy a fogyasztó szavatossági igénye megalapozott. A vállalkozás a matrac cseréjével a szavatossági kötelezettségének eleget tett.
A Ptk. 310.§ szerint szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint.
E § értelmében a hibás teljesítés a vele okozati összefüggésben álló kár megtérítésének kötelezettségét önmagában megalapozza. Az e körbe eső tényeket azonban a jogosultnak kell bizonyítania: azt tehát, hogy a kötelezett teljesítése hibás volt, s ebből származóan érte az általa megjelölt kár, az igényének megfelelő mértékben.Tehát a fogyasztó köteles bizonyítani az őt ért vagyoni (anyagi) és nem vagyoni (erkölcsi) kárt és annak összegét.
A fogyasztó jelen eljárásban megfelelően igazolta a vállalkozás hibás teljesítését és azt, hogy ennek igazolására szakértőt bízott meg, aminek díját - 30.000 Ft-ot - a szakértőnek meg is fizetett. A szakértői díjat a fogyasztó számlával igazolta. A fogyasztót tehát a vállalkozás hibás teljesítése kapcsán érte a szakértői díj megfizetésével felmerülő kár, melynek megtérítésére a hibásan teljesítő vállalkozás köteles.
Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlás szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki.
Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), ha
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a 18. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy
c) a 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint:a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése értelmében a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. § (5) bekezdése szerint: afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv. 36. § (1) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Az eljáró tanács megállapítja, hogy a vállalkozás magatartása nem tette lehetővé a békéltető testület ügyben eljáró tanácsa számára az egyezség létrehozásának megkísérlését. A Budapesti Békéltető Testület által az Fgytv. 29.§ (8) bekezdése szerint 2014.03.27-én kiküldött és a vállalkozás részére 03.28-án szabályszerűen kézbesített értesítésben foglalt figyelmeztetés ellenére a vállalkozás nem tett az ügyben semmiféle nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson sem jelent meg.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 36/B.§-a szerint: Abékéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29.§ (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó – a 29.§ (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú – nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.
Budapest, 2014. április 28.
dr. Szatai Tibor
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
