Vissza az összes hírhez2014. november 20.
Budapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/0675/2014
Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Fineinvest Kft. (1133 Budapest, Hegedűs Gyula u. 89/A. 7/6.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás a jelen határozat kézhezvételét követő 15 napon belül fizessen meg fogyasztó részére 17.600.000,- Ft összeget, valamint ezen összeg után a 2012 06. 01-től számított Ptk. (1959. évi IV. törvény) 232. § (3) szerint kamatot.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
INDOKOLÁS
A fogyasztó kérelme szerint a vállalkozással 2011. 07. 12-én kötöttek szerződést, banki „hátralékos” ingatlan közvetítésére.
A fogyasztó részére közvetíteni kívánt ingatlan vételára 19.300.000,- Ft összeg volt, erre tekintettel a szerződés rendelkezései szerint a fogyasztó a szerződéskötéskor megfizetett a vállalkozás részére készpénzben 2.300.000,- Ft összeget, valamint átutalással 17.000.000,- Ft összeget 2011. 07. 14-én.
Tekintettel arra, hogy a szerződéskötést követően a szerződés szerinti ingatlan vételára 17.600.000,- Ft összegre csökkent a vállalkozás értesítése szerint, a felek 2011. 12. 06-án új szerződést kötöttek, a fent hivatkozott vételár megjelölésével, egyúttal a vállalkozás a két vételár közötti különbözetet, azaz 1.700.000,- Ft összeget a fogyasztó nyilatkozata szerint a fogyasztó részére visszafizetett.
A szerződésben foglalt szolgáltatást a vállalkozás nem tudta teljesíteni, szerződés 8. pontja értelmében a vállalkozás a teljes megfizetett vételárat köteles lett volna a fogyasztó részére visszafizetni a szerződés meghiúsulása esetén, azonban a vételár visszafizetésére a fogyasztó többszöri felszólítása ellenére sem került sor.
A fogyasztó általi megkeresések, valamint a szerződés felmondásáról szóló, 2014. 01. 16-i szóló nyilatkozat a vállalkozás címéről „nem kereste” jelzéssel érkeztek vissza a fogyasztóhoz, a felek között a kommunikáció megszakadt a vállalkozás elérhetetlensége miatt.
Tekintettel arra, hogy a fogyasztó a vállalkozással közvetlenül nem tudta rendezni a jogvitát, a békéltető testülethez fordult, kérte a vállalkozás kötelezését az általa megfizetett 17.600.000,- Ft összeg, valamint kamatai, összesen 19.096.555,- Ft összeg megfizetésére.
A békéltető testület elnöke a meghallgatás 2014. 05. 22.-i időpontjáról feleket az Fgytv 29 §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. A meghallgatáson a Fgytv. 25.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint a testület háromtagú (dr. Czipri Zoltán, Molnár Judit, Bíró Sándor) tanácsban járt el.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A vállalkozás nem küldött válasziratot a testület részére, annak ellenére, hogy a vállalkozás a testület értesítését 2014. 05. 12-én székhelyén (1115 Budapest, Csóka u. 3/B., I/64.) átvette.
A meghallgatáson fogyasztó személyesen megjelent, a kérelemben foglaltakat annyiban módosították, hogy fogyasztóként kizárólag ……………….. kíván eljárni, ………….. fogyasztói minőségben nem kíván az eljárásban részt venni, tekintettel arra, hogy a jogvitát kiváltó szerződésben már szerződő félként nem szerepelt, az üggyel kapcsolatos követelés kizárólag ………….. követelése.
A fogyasztó nyilatkozott továbbá arról is, hogy a megfizetett vételár tekintetében kamatot 2012. 06. 01-től kíván érvényesíteni, tekintettel arra, hogy ekkorra a vállalkozás a szerződés rendelkezései szerint már biztosan vissza kellett volna térítse az általa megfizetett vételárat.
A fogyasztó előadta, hogy a szerződéskötést és a szerződéses összeg megfizetését követően a vállalkozás sokáig hitegette, hogy a szerződés szerinti jogügylet teljesedésbe fog menni, majd egy idő után már nem tudott kapcsolatot létesíteni a vállalkozással, telefonjait nem fogadták, ellentmondásos információkat kapott a vállalkozás vezetése, működése kapcsán. Az általa megfizetett összeg visszatérítésére nem került sor, a szerződés szerinti ingatlan tekintetében pedig az azt értékesítő bankkal nem tudott szerződést kötni, tehát a vállalkozás nem teljesítette a szerződés szerinti kötelezettségeit, szerződést szegett.
A fogyasztó jelezte, hogy az ügylet miatt jelentős kára is keletkezett, tekintettel arra, hogy az ingatlanvásárlásra szánt pénzük elveszett, azt pótolni nem tudja, lakhatásuk hosszabb ideig csak jelentős nehézségek árán volt megoldható.
A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezései szerint:
Ptk.298. § A kötelezett késedelembe esik,
a)ha a szerződésben vagy jogszabályban meghatározott, vagy a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt:
b)más esetekben, ha kötelezettségét a jogosult felszólítására nem teljesíti.
Ptk.299. § (1) A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késedelemből eredő kárát, kivéve, ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
(2) Ha a kötelezett késedelmét kimenteni nem tudja, felelős a szolgáltatás tárgyában a késedelem ideje alatt bekövetkezett minden kárért, kivéve, ha bizonyítja, hogy az késedelem hiányában is bekövetkezett volna.
Ptk.300. § (1) A jogosult – függetlenül attól, hogy a kötelezett késedelmét kimentette-e – követelheti a teljesítést, vagy, ha ez többé nem áll érdekében, elállhat a szerződéstől.
(2) Nincs szükség a teljesítéshez fűződő érdek megszűnésének bizonyítására, ha a szerződést a felek megállapodásánál vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél fogva meghatározott időpontban – és nem máskor – kellett volna teljesíteni, vagy, ha a jogosult utólagos teljesítésre megfelelő határidőt szabott, és az is eredménytelenül telt el.
(3)
Ptk.301. § (1) Pénztartozás esetében – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal – ha a pénztartozást idegen pénznemben kell teljesíteni, az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci kamattal – megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.
Ptk.305. §(1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
(2) ..
(3) A kötelezett a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik (kellékszavatosság).
Ptk.306. § (1) Hibás teljesítés esetén a jogosult
a)elsősorban – választása szerint – kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
b)ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni – választása szerint – megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
Ptk.361. § (1) Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.
(2) Nem köteles visszatéríteni a gazdagodást az, aki attól a visszakövetelés előtt elesett, kivéve ha
a)számolnia kellett a visszatérítési kötelezettséggel, és felelőssége a gazdagodás megszűnéséért megállapítható, vagy
b)rosszhiszeműen jutott a gazdagodáshoz.
Az eljáró tanács a tényállást a fogyasztói kérelemben foglaltaknak megfelelően állapította meg a fogyasztó által az eljárásban becsatolt dokumentumok alapján.
A tanács megállapította, hogy a felek között 2011. 12. 06-án kelt megbízási szerződés szerinti 17.600.000,- Ft összeget a fogyasztó a vállalkozás részére megfizette, a vállalkozás viszont a szerződés 8.) pontjában foglalt határidőben a szerződés szerint vállalt kötelezettségét – a fogyasztó és a bank közötti szerződés létrehozását – nem teljesítette.
A szerződés hivatkozott pontja értelmében a vállalkozás köteles lett volna a vételárat a fogyasztónak visszafizetni, amennyiben a szerződés létrejöttének időpontjától számított 90 banki napon belül nem jött létre a bank és a fogyasztó között a szerződés szerinti ingatlan vonatkozásában ingatlan adásvételi szerződés.
A hivatkozott határidő eredménytelenül telt el, a fogyasztó a bankkal az ingatlan vonatkozásában önhibáján kívül nem tudott szerződést kötni, a szerződéskötésre lehetősége sem adódott, tekintettel arra, hogy ilyen felhívást, ajánlatot nem kapott.
A fogyasztó a szerződéstől 2014. január 16-án kelt nyilatkozatával elállt, kérte az általa megfizetett összeg vállalkozás általi visszafizetését, tekintettel arra, hogy a vállalkozás a szerződésben vállaltakat nem teljesítette.
A vállalkozás részére az elállási nyilatkozatot nem lehetett kézbesíteni, a vállalkozás címéről a küldemény „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza.
A tanács álláspontja szerint a vállalkozás, szerződést szegett azzal, hogy a megbízási szerződésben foglalt kötelezettségeit nem teljesítette, az ott megadott határidő eredménytelen elteltét követően a fogyasztó részére a megfizetett vételárat nem fizette vissza. A fogyasztó nyilatkozatával a szerződéstől elállt, az elállás folytán a szerződés megszűnt, tehát az eredeti állapot visszaállításának kötelezettsége a vállalkozást a szerződés rendelkezésein túlmenően az elállási nyilatkozatra tekintettel is terheli.
A vállalkozást a tartozás tekintetében kamatfizetési kötelezettség is terheli azon időponttól, mely időpontban a fogyasztó részére a vételár összegét visszafizetni volt köteles. E tekintetben a fogyasztó pontosított kérelmében meghatározott kamatfizetési kezdő időpont a vállalkozás számára kedvezőbb feltételeket jelent, tehát a kamatfizetés kezdő időpontját a tanács a fogyasztói kérelemben foglaltak szerint határozta meg.
Fentiekre tekintettel az eljáró tanács az ajánlás szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Az eljáró tanács megállapítja, hogy a vállalkozás magatartása nem tette lehetővé a békéltető testület ügyben eljáró tanácsa számára az egyezség létrehozásának megkísérlését. A Budapesti Békéltető Testület által az Fgytv. 29. § (8) bekezdése szerint 2014. 05. 06-án kiküldött és a vállalkozás által átvett értesítésben foglalt figyelmeztetés ellenére nem tett az ügyben semmiféle nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson sem jelent meg.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 36/B. § -a szerint „A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó ‑ a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú ‑ nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.”
Budapest, 2014. május 22.
dr. Czipri Zoltán
eljáró tanács elnöke
Molnár Judit Bíró Sándor
eljáró tanács tagja eljáró tanács tagja
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
