Vissza az összes hírhez2013. március 13.
BBT/0800/2012
A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a „7 I” Nemzetközi Kereskedelmi és Információs Kft. (korábban: Konsum- Trade Kft., 2000 Szentendre, Csipke köz 1.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül a cipőt cserélje ki, amennyiben ennek nem tud eleget tenni, térítse vissza a cipő vételárát, 11.800,- Ft azaz Tizenegyezer-nyolcszáz forint összeget agyösszegben, készpénzben a fogyasztó lakcímre történő postai megküldés útján, valamint fentieken túlmenően fizesse meg fogyasztó részére az NFH szakvélemény költségét, 6.500,- Ft, azaz Hatezerötszáz forint összeget, szintén a fogyasztó lakcímére történő postai megküldés útján.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a bíróságtól.
A fogyasztó kérelme szerint 2009. 12. 23-án vásárolt cipőt a vállalkozás (akkor még Konsum Trade Kft.) Campona üzletközpontban található „Flamingó” nevű boltjában 11.800,- Ft vételárért, melyet 2011. 03. 25-én vitt vissza a vállalkozáshoz, azzal a kifogással, hogy a cipő talpa, és sarka eltörött, az használhatatlanná vált.
A vállalkozás a minőségi kifogás közlése és a fogyasztó kicserélésre irányuló igénye kapcsán azt nyilatkozta, hogy amennyiben a fogyasztó igényének megalapozottságát az NFH szakvéleményével alátámasztja, vállalja a cipő kicserélését, ennek hiányában a vételár levásárlásának lehetőségét biztosítja a fogyasztó számára.
A vállalkozás nyilatkozatára tekintettel a fogyasztó megkereste a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot, szakvélemény készítése céljából, a szakvélemény elkészítéséért 6.500,- Ft díjat fizetett a hatóság részére.
Tekintettel arra, hogy a szakvélemény a fogyasztói panaszt alátámasztotta és gyártási hibát állapított meg a lábbeli vonatkozásában, a fogyasztó 2011. 09. 07-én ismételten felkereste a vállalkozást panaszának rendezése érdekében.
A vállalkozás a fentiek ellenére a fogyasztói panaszt 2011. 09. 13-i levelével elutasította.
Tekintettel arra, hogy a fogyasztói panasz nem nyert rendezést, a fogyasztó a békéltető testülethez fordult kérelmével, kérte a vállalkozás kötelezését a cipő kicserélésére, ennek hiányában a vételár visszatérítésére.
A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 25. § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki. A meghallgatás 2012. 04. 17-i időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.
A felek határidőben ez irányú kérelmet nem terjesztettek elő.
Tekintettel arra, hogy a vállalkozásnak postázott értesítés „elköltözött” jelzéssel érkezett vissza testülethez, az eljáró tanács a fogyasztó kérelmére elhalasztotta a meghallgatást. A fogyasztó vállalta, hogy a tanács részére 15 napon belül bejelenti a vállalkozás megváltozott címét.
A fogyasztó 2012. április 18-i beadványában tájékoztatta a testületet a vállalkozás megváltozott nevéről, valamint új elérhetőségéről. A fogyasztó jelezte, hogy a vállalkozás ugyanazon adószámon de más néven és más székhelyen folytatja a tevékenységét.
A testület a feleket ezt követően a meghallgatás 2012. 07. 18-i időpontjáról az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően ismételten értesítette. A meghallgatáson a fogyasztó megjelent, az eljáró tanács tagjával szemben kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő.
A meghallgatáson szabályszerű értesítés ellenére a vállalkozás nem jelent meg, válasziratot sem küldött a testület részére.
A fogyasztó a kérelméhez csatolta a vásárlói panaszról szóló jegyzőkönyvet, a vállalkozással folytatott levelezést, valamint az NFH szakvéleményt, valamint a meghallgatáson be is mutatta a cipőt.
A fogyasztó a meghallgatáson akként egészítette ki a kérelmét, hogy a cipő kicserélése mellett vagylagosan kéri a vételár 11.800,- Ft, valamint ezen felül a szakvélemény díjának, 6.500,- Ft összegnek visszatérítését a vállalkozástól.
Az eljáró tanács a becsatolt iratok, a fogyasztó meghallgatása, a cipő szemrevételezése alapján megalapozottnak találta a fogyasztó kérelmét az alábbiak szerint.
A Polgári Törvénykönyvrőlszóló 1959. évi IV. törvényrendelkezései szerint:
277. § (1) A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában
a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és
b) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését, és….
305. § (1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
305/A. § (2) Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.
306. § (1) Hibás teljesítés esetén a jogosult
a) elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
A Ptk. 306. § (2) valamint (3) szerint:
(2) A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.
(3) Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.
A hibás teljesítésből eredő károk megtérítéséről a Ptk. 310. § rendelkezik az alábbiak szerint:Szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint.
Az eljáró tanács a tényállást a fogyasztói kérelemben foglaltakkal egyezően állapította meg a fogyasztó előadása, kérelme, valamint a rendelkezésre álló dokumentumok alapján.
A fogyasztó előadásában hivatkozott továbbá arra, hogy a vállalkozás megalapozatlanul állította, hogy továbbhasználta a cipőt a hiba jelentkezése után, a cipőt ő a valóságban a panasz bejelentésétől egyáltalán nem hordta, erre a lábbeli egyébként nem is lett volna alkalmas.
Az eljáró tanács rögzítette, hogy a panasz megalapozottságát az NFH szakvélemény teljes mértékben alátámasztja, valamint a szakértői véleményben foglaltakat a tanács a lábbeli megtekintése eredményeként szintén megerősítette.
A tanács megállapította továbbá, hogy a fogyasztónak a fogyasztói igény érvényesítése kapcsán az NFH szakvélemény beszerzésével 6.500,- Ft összegű többlet kára is származott, amelynek megtérítése a tanács álláspontja szerint a vonatkozó jogszabályhely alapján a vállalkozás kötelessége.
A vállalkozás az eljárásban semmilyen érdemi nyilatkozatot nem tett, ezért a tanács a fogyasztói nyilatkozatok, és a rendelkezésre álló dokumentumok alapján ítélete meg az ügyet.
Összességében az eljáró tanács a szakértői vélemény megállapításait megalapozottnak találta, valamint megállapította, hogy a szavatossági jogok közül a hiba jellegére tekintettel a kijavítás nem lehet alkalmas a fogyasztói panasz rendezésére.
Az eljáró tanács megítélése szerint figyelembe véve a jogszabályi sorrendet is javítással nem lehet orvosolni a hibát, ezért elsősorban cserére, ennek hiányában elállásra jogosult a fogyasztó.
Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlásban foglaltak szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint „a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - jogosult a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozni.
Az eljáró tanács megállapítja, hogy a vállalkozás magatartása nem tette lehetővé a békéltető testület ügyben eljáró tanácsa számára az egyezség létrehozásának megkísérlését. A Budapesti Békéltető Testület által az Fgytv. 29 § (8) bekezdése szerint 2012. 02. 22- én kiküldött és a vállalkozás által átvett értesítésben foglalt figyelmeztetés ellenére nem tett az ügyben semmiféle nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson sem jelent meg.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 36/B. § -a szerint “A békéltető testület közzéteheti annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó ‑ a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú ‑ nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.
Budapest, 2012. július 18.
Dr. Czipri Zoltán
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
