Vissza az összes hírhez2014. szeptember 21.
Budapesti Békéltető Testület
1016. Budapest, Krisztina krt. 99.
levelezési cím: 1253. Budapest, Pf.: 10.
tel.: 488-213 1; fax: 488-2186
e-mail cím: bekeltet%C3%B6.test%C3%BClet [at] bkik.hu (bekelteto[dot]testulet[at]bkik[dot]hu)
BBT/1011/2014
A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a CashLine Brokers Group Kft. (1085 Budapest Kálvin tér 12.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül fizessen vissza 650.000 Ft-ot a fogyasztó részére, valamint ezen összeg után 2013. 11. 28-tól a kifizetési napjáig az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
A fogyasztó kérelme szerint 2013. november 27-én szerződést kötött a vállalkozással, aki biztosította arról, hogy 2013. december 10-15 között kifizetésre kerül a szerződésben szereplő összeg, illetve a fogyasztó által befizetett összeg is 1 havi részlet levonása után. Ez sajnos a mai napig nem történt meg, több alkalommal is telefonált a fogyasztó, személyesen is érdeklődött, de csak kitérő válaszokat, hitegetést kapott. A fogyasztó 650.000 Ft-ot fizette be a vállalkozás részére. A fogyasztó felvette a kapcsolatot az ügyfélszolgálat vezetőjével is, majd a vállalkozás ügyvezetőjének is írt levelet 2014. 02. 15-én, de választ nem kapott. Ezt követően is többször fordult mind levélben, mind telefonon a vállalkozáshoz, legutóbb 2014. 04. 08-án azt a tájékoztatást kapta, hogy a közjegyző nem engedélyezte a kifizetést, és csak leghamarabb 2014. 05. 10-ével lehetséges ez. A fogyasztó ingatlan vásárlásához kívánta igénybe venni a vállalkozástól a szerződéses összeget, több ingatlant talált, amit szeretett volna megvásárolni, azonban mindet vissza kellett mondania, mert a vállalkozás csak hitegette, de az ígért összeget nem adta oda. A fogyasztó kérte a befizetett összeg visszafizetését, ezen kívül kártérítés megfizetését a vállalkozástól, valamint a vállalkozás megbírságolását.
A meghallgatás 2014. 05. 19. időpontjáról feleket a békéltető testület elnöke Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV. törvény – a továbbiakban Fgytv. – 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A meghallgatáson a fogyasztó megjelent, az eljáró tanács tagjaival (Dr. Kispál Edit, Dr. Kapás Irén, Lednyiczky Zsigmond) szemben kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő.
A meghallgatáson a vállalkozás szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg, válasziratában vitatta a panasz jogosságát. Álláspontja szerint a fogyasztónak hitelt nem ígért, hitel folyósítása tárgyban szerződést nem kötött. A szerződés tényleges megkötése előtt annak tárgyáról és részleteiről, a rá vonatkozó szabályok jelentéséről tájékoztatást nyújtott a panaszos részére. A panaszosnak a szerződéskötés előtt lehetőséget adott a szerződés áttanulmányozására, így megfontolt döntést hozhatott. A vállalkozás a tanács döntésének elismeréséről akként nyilatkozott, hogy kötelezésként nem fogadja el.
A fogyasztó a kérelméhez csatolta a szerződéseket, számlát, bevételi pénztárbizonylatot, részvételi szabályzatot, vállalkozásnak írt levelet. a vállalkozás csatolta ezen kívül a tájékoztatót is.
A meghallgatáson a fogyasztó csatolta a vállalkozás 2014. 04. 14-i dátumú levelét, melyben nemfizetés miatt felmondja a szerződést. A meghallgatáson a fogyasztó elmondta, hogy egy régebbi ügy miatt még szerepel a BAR listán, ezért banktól nem kaphatott hitelt, viszont ingatlant szeretett volna vásárolni. Felkereste a vállalkozást, ahol elmondta, hogy mit szeretne, bemutatta a kért iratokat, jövedelemigazolást is, és a szerződés megkötésére azt követően került sor, hogy a vállalkozást, azt a választ adta neki, hogy elbírálták a kérelmét, ha 2013. 11. 28-ig megköti a szerződést, akkor 2013. 12. 10-15 között megkapja a kért összeget. Kifejezetten rákérdezett, hogy sorsoláson múlik-e, hogy a pénzt megkapja, az volt a válasz, hogy nem, elbírálás történik, ezen már túl van, biztos megkapja az összeget. 2013. december hónapban azt mondták neki, hogy nem fért bele már a keretbe, ezért nem kapta meg az összeget, de januárban mindenképpen megkapja. Most már látja, hogy folyamatosan csak hitegették. Az összes megtakarított pénzét, 650.000 Ft-ot befizette. A fogyasztó a meghallgatáson akként pontosította kérelmét, hogy 2013. 11. 28-tól kamatot is kér a kifizetett összeg után.
Az eljáró tanács a becsatolt iratok, a fogyasztó meghallgatása alapján megalapozottnak találta a fogyasztó kérelmét az alábbiak szerint.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 16/B. § rendelkezése szerint: Fogyasztói csoport 2014. 01.01-jéig nem hozható létre.
A 2. §i) pontja szerint:fogyasztói csoport: a szervezők - díjazás ellenében történő - közreműködésével a csoport tagjai pénzének összegyűjtésén alapuló minden olyan csoport, amelynek célja, hogy minden tagja az általa előre meghatározott dolog tulajdonjogát a tagok befizetéseiből, előre meghatározott időtartamon belül - véletlenszerű vagy többletfeltételek vállalásától függő kiválasztás útján - a csoport segítségével megszerezze.
A Polgári Törvénykönyvrőlszóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. § (2) bekezdése szerint: Semmis szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve ha ahhoz jogszabály más jogkövetkezményt fűz.Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.
A 234. § (1) bekezdés alapján: A semmis szerződés érvénytelenségére – ha a törvény kivételt nem tesz - bárki határidő nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség.
A 237. § (1) bekezdés rendelkezik arról, hogy: Érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani.
A kamat vonatkozásában a 232. § (1) bekezdése szerint: A szerződéses kapcsolatokban - ha jogszabály kivételt nem tesz - kamat jár. A (3) bekezdés szerint A kamat mértéke - ha azt a felek nem határozták meg és jogszabály kivételt nem tesz - megegyezik a jegybanki alapkamattal. A fizetendő kamat számításakor az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.
A csatolt iratok alapján megállapítható, hogy a fogyasztó és a vállalkozás által 2013. november 27-én megkötött szerződések és mellékletei a fogyasztói csoportban való részvételre, fogyasztói csoport szervezésére vonatkoznak. Ezt támasztja alá maga a szerződés célja is: a vállalkozás által szervezett S1 elnevezésű csoportban való részvétel, mely csoport ingó/ingatlan dolog tulajdonjogának megszerzésére jött létre.
A fogyasztó 6 db szerződést kötött ugyanazon csoportban való részvételre, különböző összegekkel, 300 hónap időtartamra. Így négy szerződésben 2.500.000 Ft a szerződéses összeg, míg kettőben 1.500.000 Ft, összesen tehát 13.000.000 Ft a teljes szerződéses összeg.
Az eljáró tanács álláspontja szerint matematikailag veszélyezteti egy csoport működését, ha nem ugyanakkora összeghez kívánnak hozzájutni a csoport tagjai, hiszen összességégben mindenki a teljes összeget meg fogja fizetni, viszont egy-egy hónap tekintetében, amennyiben a magasabb összeghez hozzájutni kívánó tagot sorsolják ki, akkor elképzelhető, hogy még nem áll rendelkezésre az általa felvenni kívánt összeg. Ez már önmagában is megkérdőjelezi a szerződések valódiságát.
Az Fgytv. - 2012.01.01.-től módosított 16/B. § rendelkezése szerint: „Fogyasztói csoport 2014. 01.01-jéig nem hozható létre.” Ez a rendelkezés volt hatályban jelen szerződések megkötésekor.
2014. 01. 01-től hatályos Fgytv. „16/B. § (1) Tilos fogyasztói csoportot létrehozni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom megsértésével vagy megkerülésével kötött szerződés semmis.
(3) Tilos fogyasztói csoportba fogyasztókat nyilvános felhívás útján gyűjteni. A 2012. január 1-je előtt létrehozott fogyasztói csoportba új fogyasztó kizárólag a - szerződés felmondással történő megszüntetése következtében -kieső fogyasztó helyére vehető fel.”
Az eljáró tanács álláspontja szerint a fogyasztói csoportok létrehozását tehát tiltotta, illetve jelenleg is tiltja az Fgytv. A vállalkozás az eljárás során nem támasztotta alá semmilyen bizonyítékkal, hogy a fogyasztót milyen csoportba szervezte be, a szerződéseken is kizárólag annyi szerepel, hogy S1 csoport, illetve a különböző pozíciószámok. A vállalkozás válasziratában kizárólag arra nyilatkozott, hogy a jogszabályoknak megfelelően járt el, hitelt nem ígért, kölcsönt nem nyújtott. Arra azonban még csak utalást sem tesz, hogy ez a csoport mikor alakult, esetlegesen kieső tag helyére szervezte-e be a fogyasztót, erre a szerződések sem térnek ki. Az eljáró tanács szerint a jogszabályba ütköző, illetve jogszabály megkerülésével kötött szerződés semmis, érvénytelen.
Az eljáró tanács álláspontja szerint mivel a szerződések érvénytelenek, a már teljesített szolgáltatások visszajárnak, mintha a szerződéseket a felek meg sem kötötték volna. A fogyasztó által befizetett 650.000 Ft-ot a vállalkozás köteles visszafizetni a Ptk-ban meghatározott kamattal növelten.
Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlásban foglaltak szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Budapest, 2014. május 19.
Dr. Kispál Edit
eljáró tanács elnöke
Érczfalvi András
eljáró tanács tag
Lednyiczky Zsigmond
eljáró tanács tag
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
