Vissza az összes hírhez2013. február 15.
BBT/1072/2012
Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmérea Vero Holding Zrt. (1082 Budapest, Futó utca 16. 1. sz. üzletház) vállalkozással szembeni ügyben az eljáró tanács alulírott napon
a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül szállítsa el a fogyasztó lakásából a 0045. sz. adás-vételi szerződés alapján kiszállított termékeket (masszázsfotel, késkészlet, serpenyő, főzőrendszer)a szerződés semmisségére tekintettel állítsa helyre az eredeti állapotot és szüntesse meg a kapcsolódó áruvásárlási kölcsönszerződést.
INDOKOLÁS
A fogyasztó kérelme szerint 2012. március hónap elején, postai úton kézhez kapott egy nevére szóló meghívót egészségmegőrző és/vagy javító gyógytermék árubemutatójára. Egészségi állapotának rohamos romlása miatt aktívabban érdeklődött az ilyen lehetőségek iránt, és a meghívó sok jóval kecsegtette. A meghívót nem tudta csatolni a kérelméhez, mert a bemutatót levezető személy azt megérkezése után visszakérte tőle. Az árubemutató a IX. kerületi Hotelben került megszervezésre. A bemutató végén az általa igénybe vehető „hihetetlenül" kedvező ajánlat hallatán elcsábult, és aláírt egy adásvételi szerződést (0045.számú adásvételi szerződés), amelyet az aláírást követően ugyancsak elvettek tőle. Az ajánlat része volt egy ígéret is, hogy a cég elintézi a kifizetéshez szükséges banki hitel lebonyolítását, azaz a hiteligénylést elindítják és elbíráltatják. Amihez azonban se eredeti személyi igazolvány, se jövedelem igazolás bemutatása nem volt szükséges. Ezt követően megegyeztek az üzletkötővel, hogy jelentkezni fognak a termék kiszállításának egyeztetése végett. 2012.03.17-én délelőtt meg is érkezett a szerződésen szereplő üzletkötő és egy másik férfi. Ők ketten szállították ki részére a termékeket (masszázsfotel, kés készlet, serpenyő és főzőrendszer).Ekkor kérték el az eredeti személyi-igazolványt, az eredeti jövedelemigazolást a nyugdíj összegéről (melyet egy kisméretű gépezettel ott helyben le is fénymásoltak) és rengeteg papírt raktak elé, hogy írja alá, de lehetőleg minél hamarabb, mert sietniük kell tovább, hisz rengeteg terméket kellett még aznap kiszállítaniuk.
Mikor már minden termék a fogyasztónál volt, akkor újra átgondolt mindent, ekkor látta először leírva, hogy 24.127,- forintot kell 24 hónapon keresztül fizetnie.
Rájött, hogy milyen meggondolatlanul cselekedett, elsiette a szerződés megkötését. Felhívta X.Y-t, mert tudta, hogy 8 napon belül lemondhatja a szerződést, de nem tudta, hogyan is kell ezt hivatalosan intézni. Segítséget kért tőle. Ő beszélt a Cég ügyfélszolgálatával telefonon (többször is), akik azt mondták, hogy igen még benne van a 8 munkanapos lemondási jogi lehetőségben. Azonban ekkor még nem tudta a pontos jogi hivatkozást, megnevezést, de X.Y. segítségével megírta a levelet 2012.03.22-én. 2012.03.23-án postára adta a cég felé ajánlott levélként az írásos, azonnali hatályú lemondását a szerződésről (a 0045 számú szerződés 13. pontjának a rendelkezésére álló adatok alapján eleget téve). Döntése helyességét csak alátámasztotta az a levél, ami 2012.03.26-án érkezett a X. Bank Fogyasztási Hitelek Back-Office Osztályától, és a Kölcsönszerződés aláírt és elbírált példányát tartalmazta. Átolvasta és nem értette. A Vero Holding Zrt. nem ilyen adatokat és összegeket mondott. A megdöbbentő számok láttán másnap elmesélt mindent a lányának, akivel 2012.03.27-én minden nála lévő papír átnézésével megpróbálták összerakni, mi is történt az elmúlt napokban/hetekben. Első lépésben megpróbálták időrendbe tenni az eseményeket, ekkor vették észre, hogy se az adásvételi szerződésen, se a nyilatkozaton, se az átvételi elismervényen, de még a hivatalos jótállási jegyeken se található pontos dátum. Ezért elkezdték részletesebben is átnézni a papírokat, így vették észre a többi hiányosságot is. Például: eladó, kereskedelmi egység részéről történő aláírás és cégbélyegző hiánya (kivétel ez alól a számla: 64/2012 és a Nyilatkozat, melyen ugyan szerepel egy aláírás, de az teljesen beazonosíthatatlan). Pedig ezek egy szerződés alapfeltételei. A következő meglepetés akkor érte őket, mikor az adásvételi szerződésen feltüntetett 430.000 Forintos bruttó árat összehasonlítva a Kölcsönszerződésen szereplő „egészség megőrző termék" árával (540.000 Ft), észrevették, hogy a hitelelbírálásnál saját erő összegének fel lett tüntetve 110.000 Ft. Míg az adásvételi szerződésen egyértelműen jelezve van, hogy foglalóként 0 Ft lett ki vagy inkább befizetve. Ami meg is felel a valóságnak, mivel a fogyasztó senkinek sem adott készpénzt. Ezek után alaposabban átolvasták az adásvételi szerződést, és az abban feltüntetett törvényi hivatkozásokat kikeresték és megpróbálták értelmezni az esetre. Következő lépésként 2012.03.28-án délelőtt megpróbálták felvenni személyesen a kapcsolatot a céggel, mivel a számlán szerepel egy budapesti cím. Elmentek a megadott címre (1082 Budapest, Futó u. 16. fszt. 1.), ahol azonban a földszinten csak magán lakásokat találtak. Mivel sehol nem találták kiírva a Vero Holding Zrt. nevét, ezért érdeklődés céljából bementek egy könyveléssel foglalkozó céghez, mely a ház oldalában volt. Ott derült ki, hogy ez a könyvelő iroda ismeri a Vero Holding Zrt-t, ők könyvelnek a cégnek. Azonban ez a cím semmilyen kirendeltsége, telephelye, főleg nem székhelye nem volt a cégnek. Pedig székhelyként van feltüntetve a számlán lévő egyetlen pecsétjükön. A könyvelő iroda a Pápán lévő ügyfélszolgálathoz irányította őket. Ezt követően hívták fel a megadott központi ügyfélszolgálati telefonszámot (0621-200-20-27). Többször is próbálkoztak ügyükkel kapcsolatban információt kérni az ügyfélszolgálat munkatársától, hiszen ekkorra már be kellett érkezni a céghez címzett lemondó nyilatkozatnak. Azonban csak annyit tudtak mondani, hogy az ügy menetéről információt nem adhatnak, és várják türelemmel az írásos értesítést a cégtől. 2012.03.29-n elsőbbségi, tértivevényes levélként megérkezett a vállalkozás elutasító levele. Arra hivatkoztak: „Kérését sajnálattal, de el kell utasítanunk. Önnek 8 munkanapon belül lett volna lehetősége élni törvény adta jogával, hogy elálljon a szerződéstől. Mivel Ön ezzel a jogával nem élt, így szerződéstől elállási kérelmét elfogadni nem tudjuk." 2012. 03. 30-án elmentek személyesen az X Bank kölcsönszerződésen feltüntetett címére, hogy jelezzék, elküldték a szerződést lemondó nyilatkozatot a Vero Holding Zrt. részére. Azonban itt évek óta nincs bankfiók és még az X Banknál sem tudták megmondani miért ez a cím szerepel a Kölcsönszerződésen mikor már évekkel ezelőtt elköltöztek a 44. szám alá. Itt azt a felvilágosítást kapták, hogy semmit nem tehetnek ez ügyben, mert a hitel elbírálást a cég kezdeményezte, így csak és kizárólag a cég szüntetheti, meg azt. Mivel az érintett vállalkozással - Vero Holding Zrt. - közvetlenül megpróbálták rendezni a kialakult vitás ügyet, de ez nem sikerült, a békéltető testülethez fordult a fogyasztó. A cég elutasította a lemondó nyilatkozatot. Azonban ezt semmilyen dátummal, se hivatkozással nem támasztotta alá.
A fogyasztó ezzel a döntésével több okból sem értett egyet. Hivatkozott a 213/2008 (VITI.29.) Korm. Rendeletre, amely 4. § (1) bekezdés ad lehetőséget a szerződéstől való elállására, mellyel élni szeretne. A 4. § (2) bekezdés a) pontja egyértelműen kimondja, hogy a „termék kézhezvételének napjától számított nyolc munkanap elteltéig gyakorolhatja elállási jogát a fogyasztó." A lemondása a jogszabályban biztosított 8 munkanapon belül van, mivel a termék részére való kiszállítása 2012.03.17-én történt meg. Ezt e tényt a szomszédasszony is igazolni tudja. Ő folyosón tartózkodott mikor a két férfi feljött a III. emeletre. Őt kérdezték meg, hogy Ő-e a keresett személy. Erre ő mondta és mutatta meg, hogy melyik is pontosan a fogyasztó ajtaja. A 4. § (3) bekezdés szerinti írásban történő és határidő lejárta előtti postára adás is megtörtént. (2012.03.23-án) Ezt a könyvelt küldemény feladóvevényével tudja igazolni. Továbbá a mellékelt adásvételi szerződés a 213/2008. (VIII. 29.) Korm. Rendelet 3.§ (1) - (2) bekezdések szempontjából hiányos, az elállási jogról szóló tájékoztatón nem szerepel keltezés. Ezt is figyelembe véve kéri a (3) bekezdés életbe léptetését, vagyis a szerződés semmissé tételét. Mellékletként csatolt egy általános állandó meghatalmazást a képviseletre, valamint azokat az okiratokat, illetve azok másolatát, amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik 16 lap terjedelemben: 0045 számú adásvételi szerződés; Nyilatkozat; 64/2012 számú Számla; 0045 szerződés azonosítójú átvételi elismervénye; 4 db jótállási jegy; Lemondó Nyilatkozat (2012.03.23);Könyvelt küldemény feladóvevénye 2 db ajánlott levélről, X Bank hitel tájékoztató levele; X Bank Kölcsön szerződése másolata; a vállalkozás írásbeli nyilatkozata a panasz elutasításáról. A testület döntésére irányuló indítványa elállási joga érvényesítésének segítése volt. Kérte továbbá a Cég kötelezését a szerződés semmissé válásának következtében az eredeti állapot visszaállítására, melynek minden többlet költségét kért a Cég felé tovább terhelni, és általa megtéríttetni, így például: a kölcsönszerződés megszüntetésének ügyintézéséből adódó díjat is. Jelölési jogával élt.
A meghallgatás 2012. május 15-én 09:00 órai időpontjáról feleket a békéltető testület elnöke Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény – a továbbiakban Fgytv. – 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozásokat felszólította, hogy az értesítés részükre történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatukban jelöljék meg az állításaikat alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolják azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkoznak.
Figyelmeztette a vállalkozásokat, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételük elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz
A Vero Holding Zrt. válasziratot küldött, amelyben a Társaság képviseletében X. vezérigazgató a folyamatban levő üggyel kapcsolatban az alábbiakról kívánta tájékoztatni a békéltető testületet. Fogyasztóval cége 2012.03.06-án kötött szerződést, a termékek átvétele 2012.03.08.-án történt meg, ezt alátámasztandó mellékelte a fogyasztó által is aláírt átvételi nyilatkozatot. A törvény által biztosított 8 munkanap a termék átvételének napjától kezdődik, ami fogyasztó esetében 2012.03.08. volt, így a 8 munkanap 2012.03.22-ével letelt, fogyasztó levelét 2012.03.23-án adta postára, ami már 8 napon túl van. A 9. naptól már nem kötelesek elfogadni a szerződéstől elállást. Mivel a fogyasztót jogairól szóban és írásban is tájékoztatták, így mindvégig tisztában volt vele, hogy 8 munkanapja van elállni a szerződéstől, ahogyan azzal is, hogy nyilatkozatát legkésőbb a 8-dik munkanapon postára kell adnia, mivel ezzel a jogával nem élt, így elállási szándékát továbbra sem tudják elfogadni. Egyben a vállalkozás jelezte, hogy az eljáró tanács tagjaira nézve nincs kifogása, a képviselő egyéb teendői miatt a meghallgatáson nem tud megjelenni, így a döntést a válaszirat figyelembe vételével kérte meghozni, azonban azt nem tekinti kötelezőnek, sem magára, sem cégére nézve.
A meghallgatáson a fogyasztó megjelent, aki az eljáró tanács tagjaival (dr. Horváth György, dr. Geri István, Szűcsné dr. Osztoics Irén) szemben kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő. A meghallgatáson az eljáró tanács átadta a fogyasztónak a vállalkozások válasziratát.
Az eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozások értesítése szabályos volt, válasziratot küldtek, távolmaradásukat jelezték.
A fogyasztó képviselője mindenben a kérelemben foglaltaknak megfelelően nyilatkozott. Hivatkozott arra, hogy édesanyja életkora és egészségi állapota miatt is befolyásolható, az egészségi állapot javítására vonatkozó ígéret hatására írta alá a papírokat, sem ideje, sem lehetősége nem volt azokat aláírás előtt elolvasni. A vállalkozás által a válaszirat mellékleteként visszaküldött „Átvételi elismervény” dátumára vonatkozóan úgy nyilatkozott, hogy az valótlan és nem is szerepel a fogyasztónál levő példányon. Azaz nem tudja ki, és mikor írta rá a 08. napi dátumot, de az láthatóan más írás és valótlan. Ugyanígy valótlan a hitelszerződés pápai dátumozása, mert az adott helyen és napon a fogyasztó nem járt és nem is járhatott. Az áruk átvételét pedig tanúk is igazolni tudják.
Az eljáró tanács ezt követően tételesen egyeztette a fogyasztó által bizonyítékként csatolt iratok másolatát az eredeti példányokkal és azok egyezőségét megállapította.
A fogyasztó kérelme a Vero Holding Zrt-vel szemben megalapozott.
A Vero Holding Zrt. vállalkozással a fogyasztó nem vitásan üzleten kívül kötött szerződést. Erre a 0045. sz. szerződés is hivatkozik. „A vevő a reklámelőadás napján az eladótól a jelen szerződés megkötésével vásárolni kíván..” Az ilyen szerződések az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről szóló 213/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet hatálya alá esnek. A hivatkozott rendelet szerint:
3. §(1) A vállalkozás köteles legkésőbb a szerződés megkötésekor a fogyasztót írásban tájékoztatni a 4. § szerinti jogáról, és annak a személynek a nevéről, címéről, és - ha az elállási nyilatkozatot ilyen módon is fogadja - elektronikus levelezési címéről, akivel szemben e jogát gyakorolhatja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást keltezéssel kell ellátni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a szerződés azonosítását lehetővé tévő adatokat.
(3) Ha a vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a szerződés semmis.
A vállalkozás nem bizonyította, hogy e kötelezettségének eleget tett. Nem csatolta az elállásra vonatkozó és keltezéssel ellátott dokumentumot arról, hogy a fogyasztót az elállási jogáról tájékoztatta. Az eljáró tanács megállapítása szerint a felek közötti szerződés 8. pontjában foglaltak nem elégítik ki a hivatkozott jogszabály előírásait, továbbá a keltezés hiánya eleve kizárja azt, hogy a szerződés megfeleljen a jogszabályi előírásoknak.
Mindebből okszerűen következik, hogy a felek között 0045. sz. alatt megkötött szerződés semmis.
A Polgári Törvénykönyvről szóló1959. évi IV. törvény (Ptk.) 234.§ (1) bekezdése előírja, hogy a semmis szerződés érvénytelenségére – ha a törvény kivételt nem tesz – bárki határidő nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség.A semmisség jogkövetkezménye az, hogy megkötött szerződés a szerződéskötés napjára visszamenőleg kerül megszüntetésre, ezért olyan helyzetet kell teremteni – azaz az eredeti állapotot helyreállítani - mintha a fogyasztó meg sem vásárolta volna a terméket. A szerződés érvénytelensége miatt nincs szükség további bizonyításra.
Az érvénytelenség következménye, hogy a vállalkozásnak a kapcsolódó kölcsönszerződést is meg kell szüntetnie, az eredeti állapot helyreállításának kötelezettsége erre és a termékek elszállítására is kiterjed.
Az eljáró tanács megjegyzi, hogy a fogyasztónak a kérelemben megjelölt további kifogásainak a szerződés semmissége miatt nincs relevanciája. A fogyasztó által is hivatkozott joghely a 213/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet 4. § szerint:
„(1) A fogyasztó a (2) bekezdésben meghatározott időtartamon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől.
(2) A fogyasztó az (1) bekezdés szerinti elállási jogát
a) termék értékesítésére irányuló szerződés esetében a termék kézhezvételének napjától számított nyolc munkanap elteltéig,… gyakorolhatja
(3) Írásban történő elállás esetén azt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát a határidő lejárta előtt elküldi.”
A vállalkozás válaszirata és annak melléklete szerint a terméket 2012. 03.08-án adták át a fogyasztónak. Ezt a tényállítást a fogyasztó vitatta, és az eset összes körülményeit mérlegelve az eljáró tanács maga is kétségbe vonta az okiratok hitelességét, helyt adva annak, hogy fogyasztó nem írhatta alá Pápán 2012.03.08-án a Kölcsönszerződést, az azon feltüntetett 110.000 Ft,- saját erőt nem fizethette be, és nem vehette át aznap budapesti lakásán a vállalkozás által kiszállított termékeket. A Kölcsönszerződésen tanúként szereplő személyek előtt a fogyasztó nem írhatta alá a szerződést. Az okiratokon szereplő adatok valótlansága azonban hatóság eljárási eljárás tárgya lehet, amelyet – amennyiben azt a fogyasztó szükségesnek tartja – magának kell kezdeményeznie, a békéltető testület hatásköre az Fgytv. által meghatározott eljárás során döntés a fogyasztói jogvitában.
Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlás I. szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - jogosult a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét – legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével – nyilvánosságra hozni.
Budapest, 2012. május 15.
dr. Horváth György
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2-3. Vállalkozások
4. Irattár
