Vissza az összes hírhez2014. október 22.
Budapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/1144/2014
Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számonfogyasztó kérelmére aFERN Technológia Kft. (2119 Pécel Maros u. 9/A.)vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül postai úton 48.900,- Ft-ot fizessen vissza a fogyasztó részére.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése – jogszabályban meghatározott esetekben – kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
A fogyasztó kérelme szerint az interneten választotta ki a vállalkozást a meghibásodott XY típusú cirko gázkazánja javítására. A cég munkatársa 2013.09.26-án megjelent a fogyasztó lakásán és 16.000,-Ft összegért megjavította. Ezután 2013.10.16-án újabb javítás következett, melynek összegét, azaz 32.900,- Ft-ot a fogyasztó megfizette a vállalkozás részére. A fogyasztó az elvégzett munkát kifizette, de a kazánnal továbbra is problémák voltak. A vállalkozás alkalmazottjai azt mondták, hogy csak karbantartás volt és nincs rá garancia. Közben a kazán működése során többször jelzett a szénmonoxid-jelző és a kazán rendszeresen kikapcsolt és nagy durranással kapcsolt be. A fogyasztó úgy ítélte meg, hogy a kazán veszélyes és mivel a vállalkozás a 2013.11.13-i felszólítása ellenére sem vállalta a további javítást, ezért másik céggel kicseréltette azt. Ez után a Békéltető Testülethez fordult és az eljárásban kérte, hogy a vállalkozás a javítások összegét, azaz összesen 48.900,- Ft-ot fizesse meg részére.
A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 25. § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki Dr. Kolyvek Antónia személyében.
A meghallgatás 2014.06.19-én 12.00 órai időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el. Felek határidőben ez irányú kérelmet nem terjesztettek elő.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A meghallgatáson a fogyasztó megjelent. Az eljáró tanáccsal szemben kifogást, kizárást nem terjesztett elő. Kérelméhez csatolta a javításokról készült számlákat, Budapest Főváros Kormányhivatala Fogyasztóvédelmi felügyelősége által hozott végzést, a vállalkozás felé 2013.11.13-án írt elektronikus levelét és a 2014.02.06-án írt levelét, valamint a levél feladóvevényét. A meghallgatáson a fogyasztó elmondta, hogy a javítások után több alkalommal telefonon keresték meg a céget, de nem történt érdemi intézkedés, azt is ígérték, hogy kicserélik a kazánt és adnak rá árajánlatot.
A meghallgatáson a vállalkozás szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg. A meghallgatásra szóló meghívót 2014.06.12-én a posta „nem kereste” jelzéssel küldte vissza, tehát a kézbesítési vélelem beállt. Az eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozás magatartása nem tette lehetővé az eljáró tanács részére az ügyben az egyezség megkísérlést, mert a meghallgatásig érdemi válasziratot nem küldött és a meghallgatáson sem jelent meg. A vállalkozás nem volt együttműködő.
Az eljáró tanács a becsatolt iratok alapján az alábbiak szerint tartotta megalapozottnak a fogyasztói kérelmet.
A felek között a Beretta típusú gázkazán javítására megállapodás jött létre, mely során a vállalkozás 2 alkalommal-először 2013.09.26-án, majd 2013.10.16-án-javította a kazánt a becsatolt számlák tanúsága alapján összesen 48.900,- Ft összegért.
A kazán ezután sem működött rendeltetésszerűen, ezért a fogyasztó- 6 hónapon belül-több alkalommal telefonon, majd 2013.11.13-án, elektronikus úton és 2014.02.06-án levélben is kérte a garanciális javítást, melynek a vállalkozás nem tett eleget. A fogyasztó ezután már nem tudta megjavíttatni a kazánt, ezért azt ki kellett cserélnie, így a nem megfelelő javítások összege erejéig a vállalkozás felelősséggel tartozik a fogyasztó felé.
Az egyes javító-karbantartó szolgáltatások kötelező jótállásáról szóló 249/2004 (VIII.27.) Korm. rendelet szerint:
1. § (1) bekezdése szerint: “Ha a Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés tárgya a fogyasztó által megrendelt, a Mellékletben felsorolt javító-karbantartó szolgáltatás (a továbbiakban: szolgáltatás), és a szolgáltatásnak az általános forgalmi adót és az anyagköltséget is magában foglaló díja a húszezer forintot meghaladja, a szolgáltatást nyújtó vállalkozást jótállási kötelezettség terheli. A jótállásból eredő jogokat a szolgáltatás tárgyát képező dolog (a továbbiakban: dolog) tulajdonosa érvényesítheti, feltéve, hogy fogyasztónak minősül.
2. § (1) A jótállás időtartama hat hónap. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
(2) A jótállási határidő a szolgáltatás elvégzése után a dolognak a fogyasztó vagy megbízottja részére való átadásával, vagy - ha az üzembe helyezést a vállalkozás végzi - az üzembe helyezés napjával kezdődik.
3. § (1) A vállalkozás a szolgáltatás díjának átvételekor vagy a dolognak a fogyasztó vagy megbízottja részére történő átadásakor jótállási jegyet köteles a fogyasztó rendelkezésére bocsátani olyan formában, amely a jótállási határidő végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát. “
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.évi IV. tv-a továbbiakban Ptk.- Ptk. 306. § (1) bek. szerint: „Hibás teljesítés esetén a jogosult a) elsősorban – választása szerint – kijavítást, vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget.
b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni- választása szerint- megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől.”
A Ptk. 310.§-a szerint: „Szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint.”
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint „a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 36/B §-a szerint: „A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó – a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú – nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.”
Budapest, 2014. június 19.
Dr. Kolyvek Antónia
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
