2015. január 16.
Budapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/1186/2014
Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Garázs Sport Kft. (1033 Budapest, Bogdáni út 1.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül térítse vissza a fogyasztónak a cipő vételárát 27.995,- Ft összeget.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
INDOKOLÁS
A fogyasztó kérelme szerint 2014. 01. 24-én vásárolt egy Y. márkájú sportcipőt a vállalkozástól, 27.995,- Ft összegért, melyet 2014. 03. 28-án azzal reklamációval vitt vissza vállalkozáshoz, hogy a cipő felső részének festése ereszti a színét, és a cipő többi részét a festék befogta, ezáltal a cipő esztétikailag hordhatatlanná vált.
A fogyasztó kérte a vállalkozástól a cipő javítását, kicserélését, illetve vételárának levásárlását, mely kérelmet a vállalkozás elutasított az általa készíttetett szakvéleményben (X.Y. szakértő, 2014. 04. 08.) foglalt megállapításokra hivatkozással.
Tekintettel arra, hogy a fogyasztó a vállalkozással közvetlenül nem tudta rendezni a fogyasztói panaszt, a békéltető testülethez fordult, kérte a vállalkozás kötelezését a cipő kicserélésére, illetve vételárának visszatérítésére.
A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV törvény 25 § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki. A meghallgatás 2014. 06. 23.-i időpontjáról feleket az Fgytv 29 §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Azértesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.
Felek határidőben ez irányú kérelmet nem terjesztettek elő.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A vállalkozás az értesítésben foglaltak ellenére nem küldött válasziratot a testület részére.
A meghallgatáson fogyasztó személyesen megjelent, a vállalkozás képviseletében X.Y. munkavállaló jelent meg meghatalmazással. Az eljáró tanács összetétele ellen kifogást a felek nem jelentettek be. A meghallgatás a fogyasztó jelenlétének hiányában kezdődött el, majd a fogyasztó megérkezését követően annak részvételével folytatódott. A vállalkozás képviselője a szakvélemény alapján a kérelem elutasítását kérte.
A fogyasztó a meghallgatás során a kérelmében foglaltakat adta elő. A fogyasztó bemutatta a reklamáció alapját képező cipőt, az eljáró tanács részére. A fogyasztó jelezte, hogy a cipőt mindvégig rendeltetésszerűen használta, a szakvéleményben foglaltakkal ellentétben szakszerűen tisztította, bemutatta a tanács részére az általa használt, kifejezetten ilyen jellegű cipők tisztításához ajánlott tisztítószert (premium Power Clean) amely egy aktív habos tisztító textil/bőr/műbőr tisztítására ajánlott.
A fogyasztó a reklamált lábbelit bemutatta a tanács részérére:
A tanács megvizsgálta a lábbelit, amely egy fehér/rózsaszín X. lábbeli, újszerű állapotban, azonban felső részén a bőr rész festék anyaga jelentős kiterjedésben és mértékben befogta a fehér vászon anyagot, a cipő esztétikailag jelentős mértékben sérült.
A fogyasztó a meghallgatáson bemutatta, hogy a tisztító hatására, valamint minimális víz hatására (nedves zsebkendő) a színt a bőr rész milyen mértékben ereszti, a tanács megállapította, hogy a szín eresztés azonnal érzékelhető és jelentős, egyértelműen minőségi problémát jelez az anyag festése vonatkozásában.
APolgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény277. § (1) bekezdése alapján: A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, ésrendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését.
A hibás teljesítésről a 305. § (1) bekezdése rendelkezik: Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
305/A. § (2) Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.
Az igényérvényesítésről pedig a 306. § (1) bekezdés (a-b) pontja az alábbiakat írja elő: Hibás teljesítés esetén a jogosultelsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget. Ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
A Ptk. 306. § (2) valamint (3) szerint:
(2) A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.
(3) Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja
Az eljáró tanács a becsatolt iratok, valamint a fogyasztó meghallgatását, a panasszal érintett termék megvizsgálását követően megállapította, hogy a vállalkozás a fogyasztó által jelzett hiba tekintetében a jogszabályi vélelem alól a csatolt szakvéleménnyel nem tudta kimenteni magát.
A tanács álláspontja szerint a szakvélemény megállapításait semmilyen körülmény nem támasztotta alá, a tanács ezzel ellentétben viszont a meghallgatáson a fogyasztói panasz megalapozottságáról közvetlenül is meggyőződött.
A cipő hibáját a tanács álláspontja szerint a cipő bőr felsőrész anyagának hibás (nem megfelelő anyaggal/módon történő) szinezése/festése okozhatta a lábbeli hibáját, tehát a hiba oka nem a fogyasztó szakszerűtlen tisztítási eljárása, hanem anyag, vagy gyártási jellegű hiba.
A tanács álláspontja szerint a hiba kijavítása annak visszatérő jellegére tekintettel nem lehetséges, a termék kicserélését a fogyasztó nem kérte, e tekintetben kérelmét módosította, tekintettel arra, hogy másik, ugyanolyan termék esetén a panaszolt hiba ismételten történő előfordulására lehet számítani. A tanács megállapította, hogy az érvényesíthető igények közül a fentiekre is tekintettel a termék vételárának visszatérítése lehet megfelelő rendezés a fogyasztó panaszára.
A 6 hónapon belül jelzett hiba esetében a vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a törvényi vélelemmel szemben a termék hibáját nem a vásárláskor már fennállott hiba okozta. A vállalkozás nem tudta magát a csatolt szakértői véleménnyel kimenteni a törvényi vélelem alól, a termék nem rendeltetésszerű tisztítását a vállalkozás nem tudta bizonyítani, erre tekintettel a vállalkozást terhelik a szavatossági kötelezettségek.
Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlás szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Budapest, 2014.június 23.
dr. Czipri Zoltán
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár