Vissza az összes hírhez2013. december 16.
Budapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/1346/2013
Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére az Atlasz World Travel Idegenforgalmi Kft. (1054 Budapest, Szabadság tér 14.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül fizesse vissza a fogyasztó részére a biztosítási díj összegét, 71.495,- Ft-ot.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
INDOKOLÁS
A fogyasztó kérelme szerint 2013. 01. 25-én utazási szerződést kötött a vállalkozással a „Best of China” néven hirdetett útra 2013. 06. 01- 2013. 06. 19. –ig, a fogyasztó a 2013. 01. 28-án befizette az utazás részvételi díját, biztosítási és útlemondási díjakat a vállalkozás részére.
Az utazási szerződés szerint az út díja: 1.299.900,- Ft / Fő összeg volt.
Az utas 2013. 04. 19-én személyesen felkereste a vállalkozás irodáját, ahol érdeklődésére tájékoztatták arról, hogy az utazás elmarad, erre tekintettel a fogyasztó az általa visszafizetett díjak visszatérítését kérte a vállalkozástól.
A vállalkozás a fogyasztó által az utazással kapcsolatosan megfizetett díjakat visszatérítette a fogyasztó részére, azzal, hogy az útlemondási biztosításra megfizetett díj, 71.495,- Ft összeg visszatérítése elől a vállalkozás elzárkózott.
A fogyasztó 2013. 04. 30-án kelt levelében kérte a hivatkozott díj visszafizetését a vállalkozástól, a levélre a fogyasztó a vállalkozástól nem kapott választ.
Tekintettel arra, hogy a fogyasztó a vállalkozással közvetlenül nem tudta rendezni a fogyasztói panaszt, a békéltető testülethez fordult, kérte a vállalkozás kötelezését az útlemondási biztosítás díjának, 71.495,- Ft összegnek a megfizetésére, a fogyasztó által megjelölt, X. Bank által vezetett XXXXXXXX-XXXXXXXX számú bankszámlára történő átutalással.
A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV törvény 25. § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki. A meghallgatás 2013. 06. 19.-i időpontjáról feleket az Fgytv 29 §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. A vállalkozás képviselője az értesítést 2013. 05. 31-én vette át.
Azértesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.
Felek határidőben ez irányú kérelmet nem terjesztettek elő.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A vállalkozás képviseletében X.Y. 2013. 06. 14-i dátummal küldött válasziratot a testület részére, a hivatkozott válasziratban a vállalkozás alávetési nyilatkozatot nem tett a testület részre. A vállalkozás a fogyasztó kérelmében foglalt igényt vitatta, hivatkozott a vállalkozás a 281/2008. (XI. 28.) Korm. rendelet 9. §-ban foglaltakra, e körben a vállalkozás kijelentette, hogy a hivatkozott rendelet 9. § (4) b) pontjában foglaltak alapján a vállalkozásnak nincsen az útlemondási díj tekintetében megtérítési kötelezettsége.
A meghallgatáson a fogyasztó személyesen jelent meg, a vállalkozás képviseletében dr. Tarczay Áron ügyvéd jelent meg képviselőként, ügyvédi meghatalmazással.
A fogyasztó a kérelmében foglaltakat tartotta fenn, jelezte, hogy a személyes érdeklődésekor értesült az út elmaradásáról, valamennyi díjat a vállalkozás részére fizette meg, ezért a megfizetett összegeket a vállalkozástól igényli vissza, mással jogviszonyban nem állt az utazási szerződés kapcsán.
A vállalkozás képviselője a válasziratban foglaltakat tartotta fenn, kijelentette, hogy a biztosítási díjat a vállalkozás nem a maga részére szedte be, hanem a biztosító részére, erre tekintettel a fogyasztó azt a biztosítótól igényelheti vissza, ehhez a vállalkozás adott esetben segítséget nyújt.
A vállalkozás képviselője a tanács felhívására sem tudta igazolni, hogy a hivatkozott díjat a biztosítótársaság részére továbbította volna a vállalkozás, valamint a vállalkozás és a biztosító között fennálló szerződés, pénzügyi elszámolás tekintetében sem tudott a vállalkozás képviselője nyilatkozatot tenni. A vállalkozás a meghallgatáson, valamint azt megelőzőn a szerződéstől történő elállást tartalmazó nyilatkozatot nem csatolt, a tanács felhívására sem.
APolgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezései szerint:
Ptk.319. § (1) A felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik vagy felbonthatják.
(2) A szerződés megszüntetése esetében a szerződés a jövőre nézve szűnik meg, és a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak. A megszűnés előtt már nyújtott szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékét meg kell fizetni, amennyiben pedig a már teljesített pénzbeli szolgáltatásnak megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél nem teljesítette, a pénzbeli szolgáltatás visszajár.
(3) A szerződés felbontása esetében a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak.
Ptk.320. § (1) Aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva elállásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. Az elállás a szerződést felbontja.
Ptk.361. § (1) Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.
Az utazási szerződésről szóló 281/2008. (XI.28) Korm. rendelet rendelkezései szerint:
9. §(1) Az utazásszervező legkésőbb az utazás megkezdése előtt húsz nappal írásban tett nyilatkozattal elállhat az utazási szerződéstől.
(2) Ha az utazásszervező nem az utas érdekkörében felmerült okból áll el a szerződéstől,
a)az utas az eredetivel azonos vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatásra tarthat igényt, ha ennek nyújtására az utazásszervezőnek lehetősége van, és
b)ha az a) pont szerinti helyettesítő szolgáltatás nyújtására nem képes, vagy az utas a felkínált helyettesítő szolgáltatást nem fogadja el, az utazásszervező a teljes befizetett díj azonnali visszafizetésére, és az után az utazási szerződés megkötésétől számított időre az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamat megfizetésére köteles.
(3) Ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti helyettesítő szolgáltatás az eredetinél alacsonyabb értékű, az utazásszervező köteles a díjkülönbözetet az utasnak megtéríteni.
(4) Ha az utazásszervező nem az utas érdekkörében felmerült okból áll el az utazási szerződéstől, a (2) és (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően köteles az utasnak az elállás következtében felmerült kárát (ideértve a nem vagyoni kárt is) megtéríteni, kivéve, ha
a)az utazásszervező elállására általa nem befolyásolható (ellenőrzési körén kívül eső), ésszerűen el nem hárítható olyan külső körülmény miatt – ide nem értve valamely harmadik személy magatartását, illetve a túlfoglalás esetét – került sor, amelyet a szerződéskötés idején nem látott és ésszerű elvárhatóság mellett nem is láthatott előre (a továbbiakban: vis maior), vagy
b)a jelentkezők száma a meghirdetett legalacsonyabb résztvevőszámot nem éri el, és az utazásszervező elállásáról az utast írásban, az utazási szerződésben megjelölt időtartamon belül tájékoztatták.
Az eljáró tanács a becsatolt iratok, valamint a felek nyilatkozata alapján megállapította, hogy az útlemondással kapcsolatos biztosítás díját a vállalkozás részére fizette meg a fogyasztó, a díj megfizetéséről szóló számlát, valamint a biztosítási kötvényt is a vállalkozó állította ki a fogyasztó részére. A vállalkozás nem bizonyította az eljárásban, hogy a hivatkozott díjat az Y Biztosító részére továbbfizette volna, valamint a vállalkozás nem bizonyította azt sem, hogy az általa hivatkozott jogszabályhely, a 281/2008. (XI. 28.) Korm. rendelet 9. § (4) b) pontjában foglalt feltételek megvalósultak. A hivatkozott jogszabályhely többek között a vállalkozás írásban közölt elállási nyilatkozatát követeli meg a kártérítési kötelezettség alóli mentesülés feltételeként, azonban a vállalkozás az eljárásban semmilyen módon nem bizonyította, hogy a fogyasztóval írásban elállási nyilatkozatot közölt volna.
A fogyasztó előadása szerint a fogyasztó személyes megjelenésekor értesült az út elmaradásáról, későbbi levelére a vállalkozástól választ sem kapott, ezen kijelentéseket a vállalkozás semmilyen módon nem tudta cáfolni.
Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlás szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Budapest, 2013. június 19.
dr. Czipri Zoltán
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
