Vissza az összes hírhez2014. november 20.
Budapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/1414/2014
A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon, fogyasztó kérelmére a Zepter International Ungarn Kft. (1437 Budapest, Pf.. 788.) vállalkozással szemben indult ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
Vállalkozás az ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül javítsa meg vagy cserélje ki a fogyasztó EdelWasser PWC-670-Orange típusú készülékét, amennyiben a kijavítást vagy kicserélést nem vállalja vagy e kötelezettségének határidőben nem tud eleget tenni, ugyanezen határidőn belül fizesse vissza a termék vételárát, 225.000 Ft-ot.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben - kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
INDOKOLÁS
A fogyasztó írásbeli kérelmében előadta, hogy a 2014.03.22-én fogyasztói bemutatón rendelt és 04.02-án a lakásán üzembe helyezett EDELWASSER víztisztító készülék élvezhetetlenül keserű vizet bocsát ki. A bemutatón mindez nem derült ki, tájékoztatót akkor nem adtak át a részére, azt csak az üzembe helyezéskor a szerelőtől kapta meg. Ekkor kapta azt a felvilágosítást is, hogy a készüléket tekintélyes összegért, folyamatosan kell karbantartani. A keserű ízhatást telefonon jelezte az értékesítési ügyintézőnek, aki 2-3 hétben jelölte meg azt az időt, ami alatt megszűnik a probléma. Kérte a víztisztító berendezés visszavételét és a 225.000 Ft vételár visszafizetését.
Beadványához csatolta a 2014.03.22-én kelt szerződést és számlát, 2014.04.02-án kelt szerviz munkalapot és a vállalkozással folytatott elektronikus levelezését.
A békéltető testület elnöke szerint a fogyasztói jogvita egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV törvény – a továbbiakban Fgytv. – 25.§ (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki.
A békéltető testület elnöke a felek meghallgatását 2014. július 7. napjának 9.00 órájára tűzte ki, melyről a feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.
Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy ha mindkét fél – az általa jelölhető testületi tag megjelölésével – azt kéri, a békéltető testület háromtagú tanácsban jár el. Felhívta a felek figyelmét arra, hogy amennyiben ezen lehetőséggel élni kívánnak, az általuk jelölhető testületi tagra vonatkozó javaslatukat nyolc napon belül tegyék meg.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik.
A vállalkozás – jogi képviselője útján – a 2014.06.18-án kelt válasziratot terjesztette elő. Ebben előadta, hogy a fogyasztóval 2014.03.22-én kötötték meg a 8301312978 számú szerződésüket. A szerződés megkötésének helyére nézve az 1/a pont került megjelölésre. A teljes vételár készpénzben történt kiegyenlítését követően 2014.04.01-én a terméket futárszolgálat útján kiszállították. A fogyasztó 2014.04.29-én e-mailen megküldött levelében elállt a szerződéstől arra hivatkozással, hogy a berendezésből származó víz élvezhetetlen. Válaszukban ismételten részletes tájékoztatást nyújtottak a készülék által megszűrt víz hatékonyságáról, fogyasztásáról, ízesítéséről. A fogyasztó nem csatolta be a 2014.03.22-én kelt vásárlói tájékoztatót. A szerződést megszüntetni nem áll módjukban. Kijelentette, hogy a testület határozatát ajánlásként fogadják el. Csatolta a 2014.03.22-én kelt vásárlói tájékoztatót, a termék kézbesítését igazoló iratot és ügyvédi meghatalmazást.
A meghallgatáson megjelent a fogyasztó. A vállalkozás képviseletében nem jelent meg senki. Fogyasztó az egyedül eljáró testületi taggal (dr. Szatai Tibor) szemben kifogást, kizárási indítványt nem jelentett be. Nem kérte az ügy háromtagú tanácsban történő elbírálását. Az egyedül eljáró testületi tag (továbbiakban: eljáró tanács) megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályszerű volt, az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést 2014.06.11-én átvette.
A meghallgatáson a fogyasztó fenntartotta a kérelmében foglaltakat. Kérdésre előadta, hogy a termék vételárát egy összegben, készpénzben vagy banki átutalással fizette ki. Kérdésre előadta, hogy a termékbemutató a vállalkozás telephelyén volt a Váci úton. Az a gép, amit bemutattak, ránézésre ugyanolyan volt, mint amilyet kapott. De az nem volt bekötve, nem működött. A folyosón is állt egy gép, de az nem ilyen gép volt. Aki próbaképpen kért vizet, annak abból a gépből hoztak. Arra senki nem panaszkodott, hogy keserű lenne. Ő csak a bemutató végén kért vizet, akkor is máshonnan hoztak, de azt nem látta, hogy honnan. Az biztos, hogy nem a bemutatott gépből. Annak a víznek egyáltalán nem volt keserű íze.
Az eljáró tanács a fogyasztó elé tárta a vállalkozás által csatolt 2014.03.22-én kelt Vásárlói tájékoztatót. Kérdésre a fogyasztó előadta, hogy elképzelhető, hogy azon az ő aláírása van. Több iratot is aláírt, lehet, hogy ez is közte volt, de az biztos, hogy ilyen iratot ő nem kapott, nem is olvasott el ott a helyszínen és szóbeli tájékoztatást sem kapott. Kérdésre előadta, hogy az üzembe helyezéskor kapott irat az teljesen más, az egy 16 oldalas könyvecske. Annak a neve használat útmutató. Kérdésre előadta, hogy a víz ihatatlanul keserű, mással is megkóstoltatták, mindenkinek ez volt a véleménye. A használat során sem múlt el ez az íz. Nem azért vett vízszűrőt, hogy aztán ízesíteni kelljen a vizet. Egyébként teának is ezt használta, de még úgy is ihatatlan volt. Kérdésre előadta, hogy a készüléket a Zeptertől senki nem vizsgálta meg, hogy az esetleg hibásan működik-e, pedig az biztos nem normális, hogy ihatatlan víz jön ki a víztisztító készülékből. Kérdésre előadta, hogy ő azt nem tudja eldönteni, hogy csak ez a gép működik hibásan, vagy minden ilyen termék ilyen vizet ad ki, de az egyértelmű, hogy a vállalkozás számára nem volt újdonság a panasza. Kiderül a 05.05-ei válaszlevelükből, hogy másnak is volt már ilyen problémája. Éppen ezért is felháborító, hogy miért nem hívják fel erre külön is a figyelmet. De az is tény, hogy az a víz, amit vele kóstoltattak, az egyáltalán nem volt rossz ízű. Kérdésre előadta, hogy a gép kijavítását, kicserélését vagy a vételár visszafizetését kéri, mert ez a gép így használhatatlan. Kérdésre előadta, hogy nem használják már a gépet, annyira rossz ízű víz jön ki belőle. Csatolta a jótállási nyilatkozatot.
A fogyasztó kérelme alapos.
Eljáró tanács a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy a fogyasztó 2014.03.22-én egy EdelWasser PWC-670-Orange típusú víztisztító készüléket vásárolt a vállalkozástól 225.000 Ft vételárért. A vételárat a fogyasztó megfizette a vállalkozás részére. A termék fogyasztó részére történő üzembe helyezésére 2014.04.02-án került sor. A fogyasztó ekkor kapta meg a használati útmutatót és a jótállási jegyet is. A vásárlói tájékoztatót azonban a fogyasztó már 2014.03.22-én aláírta. A vállalkozás a termékre jótállást vállalt, melynek ideje a jótállási nyilatkozat szerint az üzembe helyezéstől számított 1 év. A fogyasztó a termék használhatatlanságát (keserű a víz íze) a vállalkozás által is elismerten 2014.04.29-én jelentette be a vállalkozás részére. Abban kérte a termék visszavételét és a vételár visszafizetését.
Az eljáró tanács a fogyasztó 2014.04.29-én kelt bejelentését hibabejelentésnek tekintette, ugyanis az egyértelműen arra irányult, hogy a készülék használhatatlan, mert a belőle kijövő víz rossz ízű, keserű. A fogyasztó a bejelentésben előadta, hogy a víz nem felel meg a vízzel szemben támasztható elvárásnak és nem egyezik a bemutatón kóstolt vízzel. A fogyasztó előadta a meghallgatáson, hogy ő azt nem tudja eldönteni, hogy minden készülék ilyen ízű vizet ad, vagy csak ez a készülék működik hibásan. De amit a vállalkozásnál ivott, az nem volt rossz ízű. A készülék esetleges hibáját a vállalkozás nem is vizsgálta, a készüléket nem próbálták javítani. Az is megállapítható volt, hogy a fogyasztó a készülék hibáját jótállási időn belül bejelentette a vállalkozás felé.
A szerződés megkötésének időpontjában hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.) 6:171.§ szerint:
6:171. § [Jótállás]
(1) Aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
(2) A jótállás a jogosultnak jogszabályból eredő jogait nem érinti.
Vagyis a vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a termék nem hibás, illetve a hiba (a hiba oka) a teljesítés időpontjában a termékben nem volt meg. A jótállás tehát egy objektív felelősségi forma, mely alapján a vállalkozást terheli a kimentési kötelezettség, neki kell azt bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés időpontjában nem volt meg a termékben, a hibát a fogyasztó nem rendeltetésszerű használata okozta.
A vállalkozás az őt terhelő bizonyítási kötelezettségnek jelen eljárásban semmilyen módon nem tett eleget, a készüléket meg sem vizsgálta, arról nem készült szakvélemény.
A vásárlói tájékoztató szerint a készülék által kibocsátott víz ivóvíz céljára a szervezetnek feltétlenül szükséges ásványi anyagok visszapótlása után alkalmas. Ezt a tájékoztatót a fogyasztó 2014.03.22-én aláírta. Az eljáró tanács megítélése szerint azonban az ásványi anyag visszapótlása nem jelenti azt, hogy anélkül a készülékből kijövő víz egyben ihatatlanul rossz ízű is. Vagy legalábbis a vállalkozás ezt sem bizonyította az eljárásban. Ilyet egyébként a vásárlói tájékoztató sem tartalmaz.
Mivel a vállalkozás a kimentési kötelezettségének tehát semmilyen módon nem tett eleget, ezért a hibás teljesítmény következményei alól sem mentesülhet.
A Ptk. 6:173.§ [A jótállási igény érvényesítése] (2) bekezdése szerint:
(2) A jótállási igény érvényesítésére egyebekben a kellékszavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
A 6:159. § [Kellékszavatossági jogok] (2) és (4) bekezdései szerint:
(2) Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint
a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy
b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.
(4) A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel – megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni.
Az eljáró tanács álláspontja szerint az jelen eljárásban nem volt megállapítható, hogy csak ez a készülék működik hibásan vagy minden ugyanilyen készülék ugyanilyen vizet ad ki. Tehát az eljáró tanácsnak nem volt olyan adata, ami azt támasztotta volna alá, hogy a hibás működés kijavítással vagy kicseréléssel nem megoldható. Emiatt a fogyasztó első helyen a termék kijavítására vagy kicserélésére, ezek hiányában pedig a vételár visszafizetésére jogosult.
Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlás szerint találta megalapozottnak fogyasztó kérelmét.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki.
Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), ha
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a 18. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy
c) a 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint:a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése értelmében a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. § (5) bekezdése szerint: afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv. 36. § (1) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Budapest, 2014. július 7.
dr. Szatai Tibor
az eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
