Vissza az összes hírhez2013. október 15.
Budapesti Békéltető Testület
1016. Budapest, Krisztina krt. 99.
levelezési cím: 1253. Budapest, Pf.: 10.
tel.: 488-213 1; fax: 488-2186
e-mail cím: bekeltet%C3%B6.test%C3%BClet [at] bkik.hu (bekelteto[dot]testulet[at]bkik[dot]hu)
BBT/1418/2013
A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon a fogyasztó kérelmére azEast Alarm Kft. (1085 Budapest, József krt. 69.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül a biztonsági ajtó és az üvegtéglafal beépítése során végzett szolgáltatásának hibáit díjmentesen javítsa ki.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése az ajánlás kézbesítésétől számított 15 napon belül – jogszabályban meghatározott esetekben – kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
A fogyasztó kérelmében előadta, hogy szerződést kötött a vállalkozással 2013. 01. 25. napján biztonsági páncélajtó beépítésére, amelyre a 20.000,- forint foglalót azonnal megfizette. Szóban megegyeztek továbbá az ajtó fölé üvegtéglafal beépítésében is, amelyet érintően külön díj megfizetési igényét nem jelezte a vállalkozás ügynöke.
2013. 02. 26. napján jöttek hozzá szerelni. Először a további 89.000,- forint díjat kellett kifizetnie, majd 20.000,- forintot is kényszerült megfizetni az üvegtéglák beépítésére. Utána láttak csak hozzá a munkához, amelyet kritikán aluli minőségben végeztek el. Mindezt a 2013 04. 10. napján készített és csatolt szakvélemény is alátámasztja.
A fogyasztó már a munkavégzést követő napon bejelentette minőségi kifogásait és igényét a kijavításra a jótállás keretében. A vállalkozás csak hitegette, de nem végezte el a kijavítást. A fogyasztó különböző módon kereste velük a kapcsolatot, mindhiába. Végül 2013. 04. 15. napján kijöttek és megnézték az ajtót és az üvegtéglát. Szóban elismerték mindent, igazat adtak valamennyi kifogásának (az ajtó rögzítésének hiánya, áthidaló hiánya, az üvegtéglafal nem függőleges és a kötőanyag hiányos, az ajtó tömítése nem megfelelő stb.). Május 13-án ismét megjelent egy személy, végül azonban semmilyen javítást nem végzett el.
A fogyasztó, mivel a kifizetett díj fele összegének visszafizetésére irányuló kérelmét nem teljesítette a vállalkozás, a békéltető testülethez fordult azt indítványozva, hogy a vállalkozás a kifizetett teljes díj ajtó árával csökkentett részét fizesse vissza.
Kérelméhez másolatban csatolta a szerződést, a számlákat, szakvéleményt, 11db színes fotót, az átvételi nyilatkozatot és garanciajegyet valamint a teljes levelezésüket.
A meghallgatás 2013. 06. 24. időpontjáról feleket a békéltető testület elnöke a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény – a továbbiakban Fgytv. – 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke az Fgytv. 29. § (8) bekezdés alapján a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzon (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke az Fgytv. 31. §(2) bekezdés alapján figyelmeztette a feleket, hogy ha a meghallgatáson bármelyik fél szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg, vagy nem terjeszti elő bizonyítékait, a tanács lefolytatja az eljárást, és a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
Az eljáró tanács (Balogh János, Dr. Németh Csaba, Lednyiczky Zsigmond) megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályos volt, az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést képviselője 2013. 05. 31. napján átvette.
A vállalkozás a meghallgatás időpontjáig válasziratot nem terjesztett elő, előzetesen a jogvita tárgyára kiterjedő hatályú alávetési nyilatkozatot nem tett, a fogyasztó igényéről egyáltalán nem nyilatkozott, a meghallgatáson nem jelent meg.
A meghallgatáson a fogyasztó megjelent, az eljáró tanács tagjaival szemben kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő.
Részletesen ismertette a kérelmében leírtakat. Annak kiegészítéseként előadta többek között, hogy sem az irodája, sem a telephelye nem található a vállalkozásnak a megjelölt címen. A vállalkozás nagyon becsapta őt. Előadta, hogy az elfogadott díjban az ajtó feletti rész deszkázása szerepelt, az utólag felszámított és megfizetett 20.000,- forintról viszont nem kapott számlát. Az ajtót méretvétel nélkül szállították ki, ezért nem tudtak mást tenni, mint a 4cm-es hézagot habbal töltötték ki. Az ajtót már régóta úgy lehet becsukni, hogy előbb fel kell emeli. Az illesztési és tömítési hiányosságok miatt a hűvös időben papírral és ruhával kellett a réseket betömködnie. Az üvegtéglafal annyira megdőlt, hogy balesetveszélyes.
A fogyasztó kérelmét a meghallgatáson úgy módosította, hogy az elvégzett teljes munka (ajtó és az üvegtéglafal) sürgős és szakszerű kijavítását kéri a jótállási jegy alapján jegyzőkönyvben felveendő hibajegyzék alapján díjmentesen, a jótállás keretében.
A fogyasztó kérelme megalapozott.
Az eljáró tanács a fogyasztó kérelmét a becsatolt iratok tanulmányozása és a meghallgatás után az alábbiak szerint tartja megalapozottnak.
A vállalkozás a szerelésre és beállításra egy év, az anyagra vonatkozóan pedig öt év jótállást vállalt. A fogyasztó minőségi kifogásait haladéktalanul bejelentette és azt szakvéleménnyel is alátámasztotta, mindezek ellenére a vállalkozás érdemi intézkedést nem tett.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 248. § (1), (4) és (5) bekezdés alapján aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás a jogosultnak a törvényből eredő jogait nem érinti.A jogosult a jótállási határidő alatt bármikor közölheti kifogását a kötelezettel. A törvénynek a szavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályait a jótállási jogok gyakorlásánál megfelelően alkalmazni kell.
A Ptk. 305. § (1) bekezdése szerint olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
A Ptk. 305/A. § (2) bekezdés alapján fogyasztói szerződés estében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt.
A Ptk. 306. § (1) bekezdés a-b) pont alapján hibás teljesítés esetén a jogosult elsősorban kijavítást vagy kicserélést követelhet, Kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget. Azonban ha ezekre nincs joga, vagy a kötelezett ezeket nem vállalta, vagy nem tud ennek eleget tenni, akkor a jogosult választása szerint megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől és kérheti a vételár visszafizetését. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
A Ptk. 306. § (2) bekezdés szerint a kijavítást vagy kicserélést megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.
Az eljáró tanács álláspontja szerint ellenkező bizonyítás hiányában vélelmezhető, hogy a hiba oka nem a teljesítés után, a nem rendeltetésszerű használat következtében keletkezett, hanem már a teljesítés időpontjában megvolt. A jótállási jegy alapján a vállalkozás a jótállás kötelezettje. A fogyasztó minőségi kifogásait a jótállási időn belül és haladéktalanul közölte a vállalkozással, azt szakvéleménnyel is alátámasztotta. A vállalkozás a felelősség alól nem mentette ki magát, jótállásra, illetve a fogyasztóval szemben a hibás teljesítés szabályai szerinti helytállásra, első sorban kijavításra köteles.
Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlásban foglaltak szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét és a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból.
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Az eljáró tanács megállapítja, hogy a vállalkozás magatartása nem tette lehetővé a békéltető testület ügyben eljáró tanácsa számára az egyezség létrehozásának megkísérlését. A Budapesti Békéltető Testület által az Fgytv. 29. § (8) bekezdése szerint 2013. 05. 30. napján kiküldött és a vállalkozás által 2013. 05. 30. napján átvett értesítésben foglalt figyelmeztetés ellenére nem tett az ügyben semmiféle nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson sem jelent meg.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 36/B. § -a szerint “A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó ‑ a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú ‑ nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.
Budapest, 2013. június 24.
Balogh János
eljáró tanács elnöke
Dr. Németh Csaba
eljáró tanács tag
Lednyiczky Zsigmond
eljáró tanács tag
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
