Vissza az összes hírhez2014. november 20.
Budapesti Békéltető Testület
1016. Budapest, Krisztina krt. 99.
levelezési cím: 1253. Budapest, Pf.: 10.
tel.: 488-213 1; fax: 488-2186
e-mail cím: bekeltet%C3%B6.test%C3%BClet [at] bkik.hu (bekelteto[dot]testulet[at]bkik[dot]hu)
BBT/1526/2014
A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Tech4U Kft. (1203 Budapest Kende Kanuth u. 60.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül a készüléket cserélje ki, amennyiben nem tudja cserélni, akkor ugyanezen határidőn belül fizesse vissza a vételárat 85.850 Ft-ot a fogyasztó részére.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
A fogyasztó kérelme szerint 2013. november 12-én vásárolt a vállalkozástól egy Sony Xperia C C2305 Dual SIM-es mobiltelefont a vállalkozástól az ujgsm.hu-tól 85.850 Ft vételárért. Pár nap használat után azt tapasztalta, hogy wifi használat után fel sem lép a mobilinternetre. A vásárlás óta kb. 5 napot tudta használni a készüléket, mert többször volt szervizben ugyanezzel a hibával. A negyedik garanciális javítás után már olyan jegyzőkönyvet kapott, hogy a hibát nem észlelték, majd telefonos érdeklődést követően személyesen elvitték a készüléket a szervizbe, ahol tapasztalták a hibát, megjavították. Ennek ellenére az alkatrész csere (modul) után is ugyanúgy fennáll a hiba, mobilinternet egyik pillanatról a másikra megszakad, sok esetben fel sem csatlakozik, sőt azóta újabb hiba is jelentkezett. Ha a fogyasztó hív valakit nem hallani, hogy kicsörög, pedig a hívott félnél csörög, majd a beszélgetést sem hallják. A fogyasztó nem azért vásárolt egy ilyen drága telefont, hogy ne tudja használni, és nem azért fizeti a mobilinternetet sem, hogy ne tudja igénybe venni. A vállalkozással többször beszélt telefonon, majd 2014. 04. 25-én emailt is írt, azonban nem kapott se visszahívást, se választ a levelére. A fogyasztó kérte a telefon vételárának 85.850 Ft visszatérítését a vállalkozástól, vagy az összeg levásárlásának biztosítását. Ezen kívül a több hónapja húzódó javítás miatt kihasználatlan mobilinternet megtérítését is kéri a vállalkozástól.
A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 25. § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki. A meghallgatás 2014. 07. 14-i időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.
Felek határidőben ezirányú kérelmet nem terjesztettek elő.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A meghallgatáson a fogyasztó megjelent, az eljáró tanács tagjával szemben kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő.
A meghallgatáson a vállalkozás szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg. Az eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályos volt, az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést képviselője átvette. A vállalkozás válasziratot a meghallgatás időpontjáig nem küldött. A vállalkozás a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott.
A fogyasztó a kérelméhez csatolta a vállalkozásnak írt emailt, számlát, jótállási jegyet, szerviz jegyzőkönyveket, Budapest Főváros Kormányhivatala Fogyasztóvédelmi Felügyelősége végzését, meghatalmazást, valamint a meghallgatáson bemutatta a készüléket is.
A meghallgatáson a fogyasztó elmondta, hogy amennyiben egy jó készüléket kap, akkor a cserét is el tudja fogadni a vállalkozástól.
Az eljáró tanács a becsatolt iratok, a fogyasztó meghallgatása, a készülék szemrevételezése alapján részben megalapozottnak találta a fogyasztó kérelmét az alábbiak szerint.
A Polgári Törvénykönyvrőlszóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 248.§ (1) bekezdése szerint: Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
A 277. § (1) bekezdés alapján a szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését.
A hibás teljesítésről a 305. § (1) bekezdés rendelkezik: Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
Hibás teljesítés esetén a jogosult a 306. § (1) bekezdés a-b pontja alapján elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget; ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
A 310. § szerint: Szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint.
A fogyasztó a csatolt iratok tanúsága szerint 2013. 11. 12-én vásárolta meg a Sony Xperia C típusú készüléket a vállalkozástól 85.850 Ft vételárért. A készülék hibája, hogy a wifi ellenére a mobilinternet nem elérhető, valamint hívás során nagyon halk, nem lehet hallani a másik felet. Ezzel a hibával 2013. 12. 04-én, 2013. 12. 15-én, 2014. 01. 24-én, 2014. 02. 17-én és 201. 03. 13-án vitte vissza a fogyasztó a készüléket. Legutoljára modul csere történt, de a hiba továbbra is fennáll. A készüléken látszik, hogy alig használta a fogyasztó.
A jótállási jegy tanúsága szerint a termékre 365 nap kötelező jótállás + 365 nap korlátozott jótállás vonatkozik, tehát még jótállási időn belül vitte vissza a terméket a fogyasztó, hiszen a lehető legrövidebb időn belül, a vásárlást követő 3 héten belül bejelentette a hibát.
A vállalkozás egyáltalán nem készíttetett szakvéleményt, hanem több alkalommal javítás történt, azonban a fogyasztó minden javítás után ugyanazt a hibát tapasztalta a készüléken.
Az eljáró tanács álláspontja szerint a fentiek szerint a vállalkozás szakvélemény hiányában nem tudta kimenteni magát a jogszabályi kötelezettsége alól, a készülék hibás. A vállalkozás többször javította a készüléket, azonban nem járt sikerrel. A jogszabály kijavítást említ és nem javítgatást, próbálkozást.
Az eljáró tanács megítélése szerint figyelembe véve a jogszabályi sorrendet is, tekintettel a többszöri sikertelen javításra, elsősorban cserére, ennek hiányában elállásra jogosult a fogyasztó. A fogyasztó a mobilinternet megtérítése vonatkozásában nem csatolt bizonyítékot az összegszerűség tekintetében, így erről az eljáró tanács nem tudott dönteni.
Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlásban foglaltak szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Az eljáró tanács megállapítja, hogy a vállalkozás magatartása nem tette lehetővé a békéltető testület ügyben eljáró tanácsa számára az egyezség létrehozásának megkísérlését. A Budapesti Békéltető Testület által az Fgytv. 29 § (8) bekezdése szerint 2014. 06. 13-án kiküldött és átvett értesítésben foglalt figyelmeztetés ellenére nem tett az ügyben semmiféle nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson sem jelent meg.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 36/B. § -a szerint “A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó ‑ a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú ‑ nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.”
Budapest, 2014. július 14.
Dr. Kispál Edit
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
