Hírek

2013. december 16.

Budapesti Békéltető Testület

1016 Budapest, Krisztina krt.99.

 Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10

Telefon:488-2131 Fax:488-2186

e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu

BBT/1555/2013

Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Terézvárosi Vagyonkezelő Zrt. (1064 Budapest, Rózsa u. 81-83.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő

A J Á N L Á S T

teszi:

A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül törölje a fogyasztó terhére megállapított díj és pótdíj jogcímen követelt 14.365,-Ft azaz: tizennégyezer-háromszázhatvanöt forint összeget.  

A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.

INDOKOLÁS

A fogyasztó írásbeli kérelme szerint Citroen Xantia típusú személygépkocsiját 2013.01.26. napján kötött szerződéssel eladta az X. Kft. vevő részére. Az adásvétel tényét két nappal később bejelentette az illetékes kormányhivatalban egyben az adásvételi szerződést beadta. A Kormányhivatal az ügy intézését áttette az illetékes vecsési járási hivatalhoz. Fogyasztó a gépkocsi biztosítását az eladás napjával megszüntette. A gépjármű forgalmi engedélye 2013.03.07. napján lejárt így azóta feltehetőleg érvényes forgalmi engedély és biztosítás nélkül közlekedik.

Fogyasztó részére parkolási ill. közlekedési bírságból származó követelések havi rendszerességgel érkeznek. Fogyasztó személyesen majd írásban is jelezte vállalkozás részére a történteket. Ezen túl bemutatta és megküldte vállalkozás részére az adásvételi szerződését és a bejelentés megtörténtét igazoló kormányhivatal határozatát.

Vállalkozás a követelését továbbra is fenntartotta és fizetési felszólítást közölt fogyasztóval.

Fogyasztó kérelméhez mellékelten csatolta:

-          az adásvételi szerződést

-          a biztosításról szóló iratot

-          Kormányhivatal végzését

-          Vállalkozás fizetési felszólítását

Fogyasztó írásbeli kérelmében kérte, a 14.365,-Ft díj és pótdíj követelése törlését.

A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 25 § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki.  A meghallgatások 2013.08.15. napja 14.00 órai időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.

Felek határidőben ezirányú kérelmet nem terjesztettek elő.

Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.

A vállalkozás a jelen eljárásban a békéltető testület megkeresésére küldött válasziratában jelölési jogával nem élt.

A vállalkozás válasziratában közölte, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. (Kktv.) és a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 30/2010. (VI.4.) Főváros Közgyűlési rendelet (Rendelet) és a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Képviselő-testületének 17/2010 (VI.21.) önkormányzati rendelete (Ör.) szerint a gépjármű üzembentartója felel a pótdíjakért. A Kúria 2/2006. számú polgári jogegységi határozata szerint vélelem szól a mellett, hogy a gépjármű üzemben tartója felel a parkolási díj- és pótdíjtartozásokért függetlenül attól, hogy ki használta a gépjárművet.

A Közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (Kknyt.) szerint az üzembentartó az, aki a jármű tulajdonosa illetve akit a jármű jogszerű üzemeltetésére szerződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján a járműnyilvántartásba bejegyeztek. Ezen túl a Kknyt. rögzíti, hogy a jármű új tulajdonosa a tulajdonosváltozást 15 napon belül köteles bejelenteni.

Ezért a vállalkozás a nyilvántartásba bejegyzett személyt tekinti az érintett gépjármű tulajdonos ill. üzembentartója felel a parkolási díj- és pótdíjtartozásért. 

A meghallgatáson fogyasztó személyesen megjelent, az eljáró tanács ellen kifogást nem jelentett be. Az eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozás értesítései szabályosak voltak, az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést képviselője 2013.07.16-án átvette.

Fogyasztó kérelmét az írásbelivel megegyezően adta elő, ahhoz érdemben mást hozzátenni nem akart.

Végeleges kérelmében a 14.365,-Ft díj és pótdíj követelése törlését kérte.

A fogyasztó kérelme alapos. A fogyasztó jelen eljárásban megfelelően bizonyította, hogy a Citroen Xantia típusú gépjárművét még a vitatott parkolási eseményt megelőzően eladta, ennek tényét a nyilvántartó hatóság részére a Kormányhivatal útján bejelentette, ezért tulajdonosi és üzembentartói minősége megszűnt és ezért a vitatott parkolási esemény miatt kiszabott díj- és pótdíj összegével nem tartozik.

A fogyasztó kérelmében előadott körülményeket az alábbi okiratokkal igazolta:

-          az adásvételi szerződést

-          a biztosításról szóló iratot

-          Kormányhivatal végzését

-          Vállalkozás fizetési felszólítását

A vitás kérdésben hasonló esetben „Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6027/2012. számú ügyben (Kapcsolódó ügyek: AJB-4514/2012. és AJB-4574/2012.) iránymutatásul szolgál (továbbiakban AJB Jelentés).

A vitás kérdés alapja, hogy a Kknyt. szerint vezetett nyilvántartásban szereplő bejegyzések milyen joghatással bírnak. A Kknyt. szerint vezetett közúti közlekedési nyilvántartás deklaratív jellegű. Ez azt jelenti, hogy a nyilvántartásba történő bejegyzés a járművel kapcsolatban jogot (kötelezettséget) nem keletkeztet, nem szüntet meg, csupán az érintett a jármű korábbi és új tulajdonosa által okirattal igazolt módon a változások tényét regisztrálja.

A közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemekről szóló 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet (I. Korm. rendelet) 1. § c) és d) pontjai határozzák meg a tulajdonjog változás bejegyzése, valamint az üzembentartó személyének változása fogalmát. Ehhez kapcsolódik a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet (II. Korm. rendelet) 46. § (1) és (3) bekezdése, amelyek a törzskönyvben, a forgalmi engedélyben és a nyilvántartásban tulajdonosként, illetve üzembentartóként feltüntetett természetes és jogi személyek körét határozzák meg.

Fogyasztó a Kknyt. szerinti bejelentési kötelezettségének eleget tett, ezt jelen eljárásban igazolta. A közúti közlekedési nyilvántartás szerinti bejegyzés tehát nem a ténylegesen fennálló adatokat tartalmazza, mert a gépjármű tulajdonosa és üzembentartója a vitatott parkolási esemény idejében nem fogyasztó volt, hanem a 2013.01.26. napján kötött adásvételi szerződés vevője, azaz az X Kft. 

Fogyasztó a Citroen Xantia tulajdonjogát átruházta a szerződéses vevőre érvényes adásvételi szerződéssel. 

A Ptk. 365. § (1) bekezdése szerint:

„Adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni.”

A Ptk. szabályai szerint létrejött szerződés alapján 2013.01.26. napjától a gépjármű X Kft. tulajdonába került. A Kúria 2/2006 számú polgári jogegységi határozata szerint a parkolási esemény egy kötelmi jogviszony, amely a gépjármű tulajdonosával ill. üzembentartójával jön létre. A Ptk. szabályai határozzák meg azt a személyt, aki tulajdonosnak minősül, így kizárólag a Ptk. által meghatározott személlyel jöhet létre a parkolással kapcsolatos kötelmi jogviszony. Fogyasztó és vállalkozás között így a vitatott parkolási eseményből eredő jogviszony nem jött létre. A nyilvántartás deklaratív jellege miatt az ott szereplő adatok ellen ellenbizonyításnak van helye, a nyilvántartáshoz fűződő vélelem megdönthető. Fogyasztó megdöntötte a nyilvántartásban szereplő adatokhoz fűződő vélelmet.    

Fogyasztó ezen túl jóhiszeműen járt el, ugyanakkor vállalkozás eljárása ennek nem tekinthető.

Ptk. 4. § (1)-(4) bekezdése szerint:

„(1) A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.

(4) Ha ez a törvény szigorúbb követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.”

Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlás szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.

A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben

a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,

b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra, 

c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból

Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”

Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.

Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”

Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.

Budapest, 2013. augusztus 15.

Dr. Geönczeöl Csaba

eljáró tanács elnöke

Kapják:

1. Fogyasztó

2. Vállalkozás

3. Irattár