Vissza az összes hírhez2014. július 18.
Budapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/1558/2013
A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére az Erider Kft. (9022 Győr, Móricz Zs. rkp. 6-8.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül a termékek visszavétele mellett számoljon az áruvásárlási és szolgáltatási gyorskölcsönt folyósító X. Bank Nyrt-vel és fizesse vissza a fogyasztónak a megfizetett 50.000 Ft foglalót.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
INDOKOLÁS
A fogyasztó előadta, hogy 2011. 12.05. vagy 08. napján árubemutatón a vállalkozástól 50.000 Ft foglaló megfizetése mellett pulzáló mágnesterápiás készüléket vett úgy, hogy 250.000 Ft áruvásárlási gyorskölcsönre is kötött szerződést 2011.12.16-án az X Bank Nyrt-vel. A fogyasztó azért vásárolt a készüléket, mert azt a a tájékoztatást kapta az árubemutatón, hogy betegeskedő férje egészségügyi problémáira az megoldást nyújt. A használt rendszer a fogyasztó szerint súlyosbította a problémákat, a fogyasztó X.Y. telefonon beszélt, aki azt a tájékoztatást adta, hogy sok olyan elhangzik az előadásokon, ami nem fedi a valóságot. A fogyasztó 2012.nyarától kérte telefonon az ügyfélszolgálattól a visszavétel és a fizetett árukölcsönszerződés leállítását, de érdemi választ nem kapott. A vállalkozás 2012.12.11-i keletű, a 8 munkanapon túli elállásra hivatkozó, elutasító levelét a fogyasztó előadása szerint nem kapta meg, csak külön kérésére, másolatban 2013.03.29-i kelettel, 2013.04.03-án.A fogyasztó az eredménytelen egyeztetés után segítséget kérve a békéltető testülethez fordult, csatolva a számlákat, levelezését, árukölcsönszerződést.
A vállalkozást a meghallgatás 2013.08.12-i időpontját közlő értesítésben a békéltető testület elnöke a felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz. A vállalkozás az értesítés 2013.07.16-án átvette, alávetési nyilatkozatot nem tartalmazó válasziratában előadta, hogy a fogyasztó által előadottakat vitatják, termékeiket nem úgy kínálják megvételre, hogy az bármely egészségügyi problémára hasznos lehet. A vállalkozás jelezte, hogy szándékában áll egyezséget kötni, azonban szabadságolási időszak miatt a meghallgatás dátuma nem megfelelő.
A fogyasztó a meghallgatáson megjelent, az eljáró tanács (dr. Toldy Miklósné dr. Farkas Éva, dr. Kapás Irén, Bíró Sándor) összetétele ellen kifogással nem élt. A fogyasztó előadta, hogy szerződés aláírására nem is emlékszik, példánnyal nem rendelkezik, azért nem tudja, pontosan melyik nap írt alá papírokat és melyik nap volt az árubemutatón. A fogyasztó előadta, hogy a jogszabályi nyolc munkanapos elállási jogról a bemutatón nem kapott tájékoztatást, arról a 2013. márciusi keletű levélből értesült, felháborítónak is tartja. A fogyasztó előadta, hogy a kölcsön részleteit egyedül fizeti.
Az eljáró tanács a fogyasztó meghallgatása és az iratok megtekintése után a rendelkező részben foglaltak szerint alaposnak találta a fogyasztó igényét.
Az eljáró tanács álláspontja szerint a felek között létrejött szerződésre – mivel annak megkötése a vállalkozás székhelyén, illetve telephelyén kívül történt – vonatkozik a 213/2008. (VIII.29.) Korm. rendelet, mely az üzleten kívüli fogyasztóval kötött szerződésekről rendelkezik.
A Korm. rendelet 3. § (1) bek. szerint: „A vállalkozás köteles legkésőbb a szerződés megkötésekor a fogyasztót írásban tájékoztatni a jogszabály szerinti elállási jogáról és annak a személynek a nevéről, címéről, akivel szemben e jogát gyakorolhatja.”
A 3. § (3) bek. szerint: „Ha vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a szerződés semmis.”
A fogyasztó az elállási jogát
a) termék értékesítésére irányuló szerződés esetében a termék kézhezvételének napjától számított 8 munkanap elteltéig gyakorolhatja.
b) szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetén a szerződés megkötésének napjától számított 8 munkanap elteltéig gyakorolhatja. (Korm. rendelet 4. § (2) bek.)
A 4. § (3) bek. szerint: „Írásban történő elállás esetén azt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát a határidő előtt elküldi.”
A fogyasztót a vállalkozás sem a szerződéskötéskor írásban, sem szóban nem tájékoztatta megfelelően a 8 munkanapos elállási lehetőségről, így az általa kötött szerződés jogszabályba, azaz a kormányrendeletbe ütközik, tehát semmis.
A Ptk. 200. § (2) bek. szerint: „Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek…”
A Ptk. 237. § (1) bek. szerint: „Érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani.”
Fentiekre tekintettel az eljáró tanács a semmisen érvénytelen szerződés okán a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az eljáró tanács megállapítja, hogy a vállalkozás magatartása nem tette lehetővé a békéltető testület ügyben eljáró tanácsa számára az egyezség létrehozásának megkísérlését. A Budapesti Békéltető Testület által az Fgytv. 29. § (8) bekezdése szerint 2012.12.19-én kiküldött és a vállalkozás által 2013.01.11-én átvett értesítésben foglalt figyelmeztetés ellenére nem tett az ügyben semmiféle nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson sem jelent meg.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 36/B. § -a szerint “A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó ‑ a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú ‑ nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.”
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - jogosult a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozni.
Budapest, 2013. augusztus 12.
dr. Toldy Miklósné dr. Farkas Éva
eljáró tanács elnöke
dr. Kapás Irén Bíró Sándor
eljáró tanács tagja eljáró tanács tagja
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
