Vissza az összes hírhez2013. december 16.
Budapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/1588/2013
Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Mediter Bt. (2030 Érd, Technikus utca 43. jogvitával érintett üzlete: 1122 Budapest, Városmajor u. 1/c.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita eldöntése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül térítse vissza a fogyasztónak a kifogásolt lábbeli 21.990,- Ft-os vételárának 50%-át.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
A fogyasztó kérelme szerint 2012. december 05-én a panaszolt vállalkozás boltjában vásárolt egy pár Waldläufer gördülő cipőt 21.990 forintért. 2013. május 17-én le kellett adni a boltban, mert a cipő bal sarka kezdett leválni, a jobb cipő belső sarka kezdett felválni, a bal cipő belső ujjainál a kéreg részén lyuk kezdett keletkezni. A vállalkozás a fogyasztó kifogásáról a 49/2003.(VII.30.) GKM rendelet alapján felvette a 0137498 sz. jegyzőkönyvet, mely szerint a fogyasztó igénye a minőségi kifogással kapcsolatban javítás vagy csere. X.Y. a márka magyarországi képviselője szerint ezek a hibák nem gyártási hibára vezethetők vissza. Szerinte a fogyasztó nem rendeletetés-szerűen használta a cipőt. Meglátása szerint a hibákat az alábbi okok válthatták ki: amennyiben nem, vagy nem megfelelően fűzzük ki a lábbelit, a felhúzáskor a szártető begyűrődik. Az a folyamat amíg „alapállásba” visszadolgozzuk, a cipőt komoly mechanikai igénybevételnek teszi ki a kéregbélést. Amikor ez párosul azzal, hogy a folyamatos hordás (pihentetés nélkül) törékennyé teszi a bélést, bekövetkezik ez az állapot: A képviselő a javaslata, hogy a fogyasztó használjon cipőkanalat és két-háromnaponta váltson cipőt, hogy az teljesen ki tudjon száradni. A fogyasztó kifogásolta a vállalkozás panaszára érkezett válaszát. Kérelmében kitért arra, hogy korábban 3 évig használt egy gördülő cipőt, vagyis elsajátította a benne való járást. A lábbelit betegség miatt ténylegesen csak négy hónapig használta. A fogyasztó először azt kérte, hogy a hibákat javítsák ki, vagy cseréljék a lábbeli, de mivel nem teljesítették a bizalma megszűnt a cipő iránt, most már a vételárat szeretné visszakapni, és ezzel az igényével a békéltető testülethez fordult. Kérelméhez másolatban csatolta a vásárlást igazoló 0658/00001 számú számlát, a 0137498 sorszámú jegyzőkönyvi bejegyzést a minőségi kifogásról, a vállalkozás válaszát a minőségi kifogás tárgyában. A kérelmező a jelölési jogával nem élt.
A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV. törvény – a továbbiakban Fgytv. – 25. § (3) bekezdése alapján dr. Horváth György személyében egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki, továbbá a meghallgatás 2013. július 09-én 14:30 órai időpontjáról a feleket az Fgytv 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el. Felek határidőben ez irányú kérelmet nem terjesztettek elő.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz. Továbbá a békéltető testület elnöke az értesítésben felhívta a vállalkozás figyelmét arra is, hogy a békéltető testület közzéteheti annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely az Fgytv. 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó – az Fgytv. 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú - nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.
A meghallgatáson a fogyasztó személyesen megjelent,az eljáró tanáccsal szemben kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő. Az eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályos volt, a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést meghatalmazottja 2013. 06.21-én átvette, a felhívásra válasziratot nem küldött.
Az eljáró tanács megállapítja továbbá, hogy a Mediter Bt.vállalkozás magatartása nem tette lehetővé a békéltető testület ügyben eljáró tanácsa számára az egyezség létrehozásának megkísérléséta Budapesti Békéltető Testület által az Fgytv. 29. § (8) bekezdése szerint kiküldött értesítés ellenére sem előzetesen sem az eljárás során nem tett az ügyben semmiféle nyilatkozatot, továbbá a kitűzött meghallgatáson sem jelent meg.
A Fgytv. 36/B. §-a szerint „A békéltető testület közzéteheti annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó - a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú - nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.”
A fogyasztó a meghallgatáson kérelmének megfelelően nyilatkozott, vitatta, hogy a termék megfelelő lenne. Kérelmet a vételár visszatérítésére fenntartotta.
Az eljáró tanács szerint a fogyasztó kérelme részben alapos.
A Polgári Törvénykönyvrőlszóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 277. § (1) szerint: „A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában
a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és
b) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését…”
A Ptk. 305. § (1) alapján: „Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.”
Továbbá a Ptk. 305/A. §(2) bekezdése szerint: „Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.”
A megállapított tényállás szerint a termék vásárlásának időpontja 2012.12.05. a szavatossági igény bejelentésének időpontja pedig 2013.05.17. napja volt, tehát a vásárlást követően 6 hónapon belüli. A Ptk. 305/A § (2) bekezdésében meghatározott jogszabályi vélelem a termék hibáját illetően tehát fennállt. Azonban a vállalkozás a márkaképviselő által tett nyilatkozattal kívánta a hibát illetően a jogi vélelmet megdönteni. Ugyanis a fogyasztói részére küldött levelében a gyártó márkaképviselője gyártási hibára visszavezethető meghibásodást nem látott, így az ügyfél reklamációját nem tartotta megalapozottnak. Az eljáró szerint a fogyasztó által a 0137498 sorszámú jegyzőkönyvben előterjesztett minőségi kifogások közül a vállalkozás csak a lábbeli belső kilukadására reagált, a cipő jobbos belső sarka felválására valamint a balos sarok felválására nem tért ki, így utóbbi két fogyasztói panasz tekintetében nem döntötte a meg Ptk. 305/A. § (2) bekezdése alapján a hibás teljesítésre vonatkozó jogszabályi vélelmet. Az eljáró tanács megállapítja továbbá, hogy a vállalkozás nem bizonyította, hogy a fogyasztót tájékoztatta volna arról, hogy a folyamatos hordás /pihenés nélkül/ törékennyé teszi a bélést, és ennek következtében a cipő belül a kéreg részen kilukad.Az eljáró tanács álláspontja szerint a vállalkozás a jelen eljárásban maradéktalanul nem döntötte meg a korábban idézett törvényi vélelmet, mely szerint a termék hibája már a teljesítéskor megvolt.
A Ptk. 306. §(1) alapján:”Hibás teljesítés esetén a jogosult
a) elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.”
Az eljáró tanács a becsatolt iratok, valamint a fogyasztó meghallgatását követően, a fentiek alapján megállapította, hogy a vállalkozás részben hibásan teljesített, szavatossági felelőssége a hibátlan teljesítésért a Ptk. 305. § (1) bekezdése értelmében fennáll, felelősség alóli mentesülését eredményesen nem bizonyította.
Azonban elfogadva azt, hogy a termék egyes hibáit (szártető begyűrődése) a nem megfelelő használattal is összefügg, az eljáró tanács a felek között a termék hibája miatt keletkezett kárt megosztva - a kijavítás lehetetlensége illetve a kicserélés miatt a vállalkozás terhelő indokolatlan többletkötelezettséget kerülve - a rendelkező rész szerinti szavatossági kötelezettséggel (árleszállítás) látta a jogvitát orvosolhatónak. Ezért az eljáró tanács a rendelkező rész szerinti ajánlást tette.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra:” ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - jogosult a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozni.”
Budapest, 2013. július 9.
Dr. Horváth György
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
