Vissza az összes hírhez2013. május 15.
Budapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/1701/2012
a Construmer Magyarország Kft. (8571 Bakonykoppány, Petőfi utca 24.)vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás legkésőbb az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül javítsa ki a fogyasztó lakásában a 2011.09.30-án kelt szerződés alapján felszerelt nyílászárók és árnyékolástechnikai termékek alábbiakban részletezett hibáit, és a teljesítési késedelme miatt járó 12.850,- (tizenkétezer-nyolcszázötven) forint kötbért fizessen meg a fogyasztó részére.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
INDOKOLÁS
A fogyasztó kérelme szerint 2011. szeptember 30-án nyílászárók cseréjére és redőnyök felszerelésére kötött szerződést a vállalkozással. Ennek alapján a Budapest, X. u. Y. sz. alatti lakásban 2 darab bukó-nyíló ablakot és egy erkélyajtót és ablakot kellett felszerelni, árnyékolástechnikával (redőnnyel) ellátva. A számla alapján a kifizetett vállalkozási díj 357.000,- Ft volt. Az elvégzett munkát illetően azonban a fogyasztó több kifogásolnivalót talált. A purhab hiányzik a takarólécek alatt ezért a takarólécek beesnek, hullámosak van, a redőnyök akadozva járnak, csavarzáró műanyagfedések hiányoznak, a kilincs kiesik az egyik ablakból, az erkély ajtót nehezen lehet zárni és az egész fal mozog a bezárásnál, mert nincs kellően rögzítve, az ablakok nem egyformák, az erkély ajtó és ablak nem olyan, mint a konyhai illetve a másik szobai. A fogyasztó többször kereste meg a vállalkozást személyesen a Budapest X. Szent László tér 20. sz. alatti irodájukban, de csak ígérgették a hibák javítását. Hívta a vállalkozást telefonon is, de sikerrel nem járt. Ezért a fogyasztóvédelmi hatóságnál panaszt tett, ahonnan a békéltető testülethez irányították. Kérelme a hibák kijavítására irányult. Mellékelte a vállalkozási szerződést megrendelő lappal, valamint a PF0SA1778758 sz. számlát, és egy Rácz Juditáltal írt és e-mailben küldött reklamációs levelet, mely a kérelmező panaszát is tartalmazza. Jelölési jogával nem élt.
A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 25. § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki dr. Horváth György személyében. A meghallgatás 2012. szeptember 04-én 15:00 órai időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el. Felek határidőben ez irányú kérelmet nem terjesztettek elő.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A vállalkozás a figyelmeztetés ellenére válasziratot nem küldött.
A meghallgatáson fogyasztó személyesen megjelent, az eljáró tanácsot illetően kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő. Az eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályos volt, a hivatalos iratot a meghatalmazottja Móricz Csabáné 2012.08.15-én átvette.
A meghallgatáson fogyasztó igényét fenntartva a kérelemben foglaltakat adta elő.
Az eljáró tanács a hibák konkrét megjelölésére, illetve azoknak vállalkozással történő írásbeli közvetlen közlésére vonatkozó kérdésére a fogyasztó kérte a meghallgatás elhalasztását azzal, hogy ismételten megkísérli a vállalkozással a jogvita rendezését.
A fogyasztó 2012. 09.05-én, elektronikus úton 18 db fényképet küldött a minőségi kifogásairól, valamint csatolta aznap a vállalkozásnak írt levele postai feladóvevényét. Egyben kérelmét akként módosította, hogy a szerződés 16. pontja szerinti 3 ezrelék kötbér megfizetését is kéri a vállalkozástól, ami a 357.000,- Ft-os vállalási ár esetén 1071,- Ft/nap. A szóban jelzett két-három héttel szemben 2 hónap lett a szerelésből. Továbbá szeretné, ha a cég megcsinálná a garanciális javításokat vagy a fogyasztó által kiválasztott másik cégnek fizesse meg a javítási költségeket.
Az újabb meghallgatás 2012. november 06-án 09:00 órai időpontjáról az eljáró tanács a feleket hivatalos iratban értesítette.
A meghallgatáson fogyasztó megjelent. Az et megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályos volt, a hivatalos iratot meghatalmazottja 2012.10.29-én átvette.
Az eljáró tanács mindenekelőtt megállapítja, hogy a vállalkozás magatartása nem tette lehetővé a békéltető testület ügyben eljáró tanácsa számára az egyezség létrehozásának megkísérlését. A Budapesti Békéltető Testület által az Fgytv. 29. § (8) bekezdése szerint kiküldött értesítés továbbá az abban foglalt figyelmeztetés ellenére nem tett az ügyben semmiféle nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatások egyikén sem jelent meg.
A Fgytv 36/B. §-a szerint „A békéltető testület közzéteheti annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó - a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú - nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.”
A fogyasztó kérelme megalapozott.
Az eljáró tanács megállapította, hogy a felek között nem vitásan 2012.09.30-án vállalkozási szerződés jött létre 2 darab bukó-nyíló ablak, egy ablakkal kombinált erkélyajtó felszerelésére a fogyasztó lakásában. A teljesítésre a szerződés 8. pontja alapján 7 hét állt a vállalkozás rendelkezésére. A tényleges szerelés később – a fogyasztó nyilatkozata és a PF0SA1778758 sz. készpénzfizetési számla alapján – 2012.11.30-án történt. A késedelem 12 nap, melyre a fogyasztót a szerződés 16. pontja alapján a vállalkozási díj 3 ezrelékének megfelelő kötbér illeti meg. A kötbér összege: 12.850,- Ft. /12*(357.000*0,003)/ A szerződés 15. pontjában a vállalkozás a szakszerű beépítésre 1 év szavatosságot vállalt. A hibás teljesítést a fogyasztó bizonyította.
A Ptk. 277. § (1) szerint: „A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában
a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, ésb) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését,…”
A Ptk 305. §(1) alapján: „Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.”
A Ptk. 306. §(1) alapján :”Hibás teljesítés esetén a jogosult
a) elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.”
A Ptk. 310. § szerint „Szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint.”
Az eljáró tanács a becsatolt iratok, valamint a fogyasztó meghallgatását követően, a fentiek alapján megállapította, hogy a vállalkozás hibásan teljesített, szavatossági felelőssége a hibátlan teljesítésért a Ptk. 305. § (1) bekezdése értelmében fennáll. Ezért kijavítási kötelezettség terheli.
Erre a vállalkozás terhelő kijavítási, valamint a kötbérfizetési kötelezettségre tekintettel az eljáró tanács a rendelkező részben foglalt ajánlást tette.
Az eljáró tanács megjegyzi, hogy a Ptk. 306. § (3) bekezdése alapján: „Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.”
Ez a lehetőség másodlagos, ezért erről az igényről az eljáró tanács jelen eljárásban összegszerűen nem tud dönteni, nincs ugyanis másik vállalkozástól olyan ajánlat, amely alapján a kijavítás vállalkozás terhelő összege megállapítható lenne. Jogszabályban biztosított jognak a fogyasztó általi gyakorlásához pedig nem szükséges az eljáró tanács döntése. Amennyiben a vállalkozás a kijavítási kötelezettségének nem tesz eleget a kijavítás szükséges és indokolt költségét a fogyasztó a vállalkozástól alappal igényelheti.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - jogosult a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozni.
Budapest, 2012. november 06.
Dr. Horváth György
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
