Vissza az összes hírhez2013. január 17.
BBT/1711/2012
a Transocean Utazási Iroda Kft. (7100 Szekszárd, Széchenyi u. 23.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül, a fogyasztó X- Banknál vezetett XXXXXXX – XXXXXXX – XXXXXXX számú bankszámlájára történő átutalással fizesse vissza a fogyasztó részére az indokolatlanul megfizetett 461.000,- Ft összeget, valamint ezen összeg 2012. 01. 09. napjától a visszafizetés napjáig járó Ptk. szerint kamatait.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
INDOKOLÁS
A fogyasztó kérelme szerint 2011. 11. 17-én jelentkezett a vállalkozás által meghirdetett Afrikai körutazásra, amely utazás ellenértékét, összesen 2.030.888,- Ft összeget a vállalkozás által kiállított számla alapján a fogyasztó megfizette a vállalkozásnak.
A jelentkezést követően a fogyasztónak egészségügyi problémái adódtak, melyeket a szerződéssel kapcsolatos együttműködés keretben jelzett a vállalkozás felé, a fogyasztó az egészségügyi problémáktól függetlenül nem mondta le az utazást, írásban is jelezte a vállalkozás felé, hogy részt kíván venni a befizetett utazáson.
A fogyasztóval 2012. 01. 09-én közölte a vállalkozás, hogy repülőjegye – melynek ellenértékét a fogyasztó által korábban befizetett részvételi díj tartalmazta – idő közben eladásra került, ezért a részvétel érdekében a vállalkozás további 461.000,- Ft megfizetését kérte a fogyasztótól. A fogyasztó a fenti összeget is megfizette a vállalkozás részére.
A fogyasztó a 2012. 01. 19- 2012. 02. 06-ig tartó utazáson részt vett, majd ezt követően megkereste a vállalkozást, hogy a repülőjegyek ellenértékével számoljanak el, tekintettel arra, hogy kétszer fizettették meg vele a repülőjegy ellenértékét, egyszer az alapárban, egyszer pedig külön felhívásra fizette meg a megjelölt összeget.
A vállalkozás képviselőjével sikerült a fogyasztónak telefonon egyeztetnie az ügyben, ezt követő írásos megkereséseire a fogyasztó a vállalkozástól nem kapott választ.
Tekintettel arra, hogy a fogyasztó a fogyasztói panaszt közvetlenül a vállalkozással nem tudta rendezni, a fogyasztó panaszával a békéltető testülethez fordult, és benyújtott kérelmében kérte az általa megfizetett többlet utazási díj kártérítésként történő megtérítését.
A békéltető testület elnöke a meghallgatás 2012. 09. 07-i időpontjáról feleket az Fgytv 29 §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. A meghallgatáson a Fgytv. 25.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint a testület háromtagú (dr. Czipri Zoltán, Dietz Gusztávné dr., Szücsné dr. Osztoics Irén) tanácsban járt el.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A vállalkozás nem küldött válasziratot a testület részére.
A meghallgatáson fogyasztó személyesen megjelent, a kérelmében foglaltakkal egyező előadást tett, eljáró tanács összetétele ellen kifogást nem jelentett be. A vállalkozás nem jelent meg a meghallgatáson, a részére megküldött meghallgatásról szóló értesítőt kétszeri kézbesítési kísérlet ellenére a vállalkozás a megjelölt címen nem vett át.
A fogyasztó a meghallgatás során a kérelmében foglaltakat fenntartotta, előadta, hogy az utazáson megjelent, eredeti számlákkal is igazolta a vállalkozás felé történt kifizetéseket.
A fogyasztó jelezte, hogy az indokolatlanul kifizetett többlet összeg megtérítését követeli, tekintettel arra, hogy az utazási szerződéstől nem állt el (nem is tehette volna, hiszen a vállalkozás utazási szerződési feltételeinek 6. pontja szerint ez csak írásban lehetséges), repülőjegyét a társaság teljesen indokolatlanul adta el, erre tekintettel az utólagosan követelt 461.000,- Ft összeget nem kellett volna a vállalkozás részére megfizetnie. A kifizetést azért eszközölte, mert attól tartott, hogy ennek hiányában nem tud részt venni az utazáson.
APolgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény277. § (1) bekezdése alapján: A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, ésrendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését.
301. §(1) Pénztartozás esetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.
318. § (1) A szerződésszegésért való felelősségre, valamint a kártérítés mértékére a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kártérítés mérséklésének - ha a jogszabály kivételt nem tesz - nincs helye.
339. § (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
361. § (1) Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.
Az eljáró tanács a fogyasztói kérelem, személyes előadás, valamint az eljárásban csatolt iratok, dokumentumok alapján megállapította, hogy a fogyasztó a kérelmében foglalt utazási célú kifizetéseket a vállalkozás részére teljesítette.
A vállalkozás a kérelemben foglalt összegekről számlát állított ki a fogyasztó részére, mely számlákat a fogyasztó eredetben bemutatott az eljáró tanács részére, másolatban csatolt az ügy irataihoz.
Az eljáró tanács megállapította, hogy a fogyasztó az utazási szerződéstől nem állt el – tekintettel arra is, hogy ez kizárólag írásban lehetséges a vállalkozás utazási szerződési feltételeinek 6. pontjában foglaltak szerint – ennek okán a vállalkozás a fogyasztó előzetesen megrendelt és kifizetett repülőjegyét indokolatlanul értékesítette a fogyasztó tudta, és hozzájárulása nélkül.
Tekintettel arra, hogy a fogyasztó az utazási csomag ellenértékeként megfizetett 2.030.888,- Ft összegben megfizette a repülőjegy ellenértékét, a vállalkozás minden alapot nélkülöző módon várta el a fogyasztótól később a repülőjegy ellenértékének ismételt megfizetését.
Mivel a fogyasztó a vállalkozás részére a külön felhívásra megfizette a 461.000,- Ft összeget, a vállalkozás kétszeresen jutott a fogyasztó repülőjegyének ellenértékéhez, erre tekintettel a tanács álláspontja szerint az utólag megfizetni kért fenti összeg visszafizetését, mint jogalap nélküli gazdagodást a vállalkozás köteles a fogyasztó részére visszatéríteni.
A hivatkozott összeget a fogyasztó általi kifizetés napjától a részére történő visszafizetés napjáig kamat terheli, tekintettel arra, hogy ezen időszak alatt a fogyasztó a hivatkozott összeggel nem rendelkezhetett annak kamatától elesett, ezzel őt az elmaradt kamattal megegyező kár érte.
Az eljárásban a vállalkozás együttműködési készséget nem mutatott, válasziratot nem küldött a testület részére, valamint a meghallgatáson sem jelent meg, a fogyasztó kérelmében foglaltakat semmilyen módon nem vitatta.
Fentiekre tekintettel az eljáró tanács az ajánlás szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Budapest, 2012. szeptember 7.
Dr. Czipri Zoltán
eljáró tanács elnöke
Dietz Gusztávné dr.
eljáró tanács tag
Szücsné dr. Osztoics Irén
eljáró tanács tag
Kapják:
