BBT/1764/2013 az Express Komfort Kft. (2800 Tatabánya, Tavaszmező u. 4. H ép.) vállalkozással szembeni ügyben

2013. december 16.

Budapesti Békéltető Testület

1016. Budapest, Krisztina krt. 99.

levelezési cím: 1253. Budapest, Pf.: 10.

tel.: 488-213 1; fax: 488-2186

  e-mail cím: bekeltet%C3%B6.test%C3%BClet [at] bkik.hu (bekelteto[dot]testulet[at]bkik[dot]hu)

 

 

BBT/1764/2013

 

 

A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére az Express Komfort Kft. (2800 Tatabánya, Tavaszmező u. 4. H ép.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő

 

 

A J Á N L Á S T

 

teszi:

 

A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül állítsa helyre az eredeti állapotot.

 

A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése az ajánlás kézbesítésétől számított 15 napon belül – jogszabályban meghatározott esetekben – kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.

 

 

 

 

A fogyasztó kérelme szerint a vállalkozás 2013. 05. 21. napján tartott termékbemutatóján vett részt és adásvételi szerződést kötött. Összesen 350.000,- forint vételár megfizetésével, - további ajándék termékek juttatása mellett - megvásárolt egy lábmasszírozót. A terméket, amelyet kimondottan csontritkulás kezelésére és gyógyítására ajánlottak, a fenti összeg megfizetését követően még ugyanaz nap a lakásán átvette. Magyar nyelvű használati útmutatót nem kapott hozzá.

A terméket a fogyasztó használni kezdte, azonban már másnap, 2013 05. 23.-án csikorgott és nyikorgott. Azonnal kikapcsolta, és többet nem is használta. A vállalkozás által megadott telefonszámot még aznap haladéktalanul felhívta, azonban csak az üzenetrögzítő kapcsolt be, amelyen üzenetet hagyott. Mivel közvetlen kapcsolatot nem tudott teremteni a vállalkozással és vissza sem hívták, ezért 2013. 05. 27. napján ajánlott levélben leírta a történteket, és kérte a termék helyszíni cseréjét illetve a vételár visszafizetését, elállva a szerződéstől.

2013. 06. 24. napján hívták telefonon, hogy másnap kicserélik a gépet. A fogyasztó közölte a vállalkozás munkatársával, hogy már nem kéri a cserét, mert nincs szüksége a termékre, amely használatától orvosa, annak káros hatása miatt eltanácsolta. Ezt követően a vállalkozás munkatársa többé már nem kereste. Az elállást tartalmazó levelére 2013. 07. 01. napján kapott választ, amelyben javasolták, forduljon a békéltető testülethez.

A fogyasztó az eljárás megindítását követően is kereste a vállalkozást a vita rendezése érdekében. 2013. 07. 25. napján azt az ígéretet kapta, hogy elviszik a gépet és 30 napon belül küldenek számára 100.000,- forintot.

Mivel az ígéret ellenére ismét semmi nem történt, ezért 2013. 07. 31. napján telefonált a vállalkozásnak, azonban ismételten ugyanazt ajánlották, amelyet elfogadni nem tudott.      

A vállalkozás elállási kérelmét annak ellenére nem teljesítette, hogy azt 8 munkanapon belül, 2013. 05. 27 napján ajánlott levélben bejelentette. A fogyasztó ezért a békéltető testülethez fordult igényével és kérte a 350.000,- forint visszafizetését, valamint valamennyi termék elszállítását.

Kérelméhez másolatban csatolta a vállalkozással és a fogyasztóvédelmi felügyelőséggel folytatott levelezését, elállását tartalmazó bejelentését és a feladóvevényt, az adásvételi szerződést, a jótállási jegyet, a számlákat, a német nyelvű tájékoztató borítóját és az átvételi elismervényt.

 

A meghallgatás 2013. 08. 27. időpontjáról feleket a békéltető testület elnöke a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény – a továbbiakban Fgytv. – 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.

Az értesítésben a békéltető testület elnöke az Fgytv. 31. §(2) bekezdés alapján figyelmeztette a feleket, hogy ha a meghallgatáson bármelyik fél szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg, vagy nem terjeszti elő bizonyítékait, a tanács lefolytatja az eljárást, és a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

 

A meghallgatáson a fogyasztó megjelent, az eljáró tanács (Balogh János, Földes Sándor, Dr. Kapás Irén) tagjaival szemben kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő.

A vállalkozás válasziratot előterjesztett, előzetesen a jogvita tárgyára kiterjedő hatályú alávetési nyilatkozatot nem tett, a meghallgatáson tájékoztatásának megfelelően nem jelent meg.

Válasziratában - amelynek másolatát az eljáró tanács a meghallgatáson a fogyasztónak átadta - úgy nyilatkozott, hogy a fogyasztó panaszát nem tartja megalapozottnak.

Ismertette a szerződéskötés és a kiszállítás részleteit, közölte, hogy a magyar nyelvű útmutató átvétele megtörtént, ezt a fogyasztó igazolta. Előadta, hogy a kicserélést a jótállás körében vállalták, a fogyasztó azonban az időpont egyeztetéstől is elzárkózott, ezért ennek önhibájukon kívül nem tudtak eleget tenni annak. Mielőtt az eljárás megindulásáról tudomást szereztek volna, megállapodtak a fogyasztóval arról, hogy a 100.000.- forint vételárrész visszafizetése ellenében a terméket visszaszolgáltatja, a szerződés egyéb feltételeinek változatlanul hagyása mellett.

Álláspontja szerint, mivel a fogyasztó zárkózott el attól, hogy jótállási kötelezettségüknek a továbbiakban is eleget tehessenek, ezért nem állhat el az adásvételi szerződéstől, igénybejelentése teljes mértékben megalapozatlan.

Az egyezséggel történő rendezés érdekében felajánlja a fogyasztónak azt, amennyiben saját költségén a terméket visszajuttatja, a bevizsgálást követően hajlandók visszafizetni 100.000.- forint vételárrészt. Ennek feltétele, hogy a meghibásodás ne rendeltetésellenes használat következménye legyen. Amennyiben a fogyasztó az egyezségi ajánlatot nem fogadja el, kérik a termék visszajuttatását, hogy azt kijavíthassák vagy kicserélhessék.     

Válasziratához másolatban csatolta az adásvételi szerződést és az átvételi elismervényt.

 

A fogyasztó a meghallgatáson a válaszirat ismeretében összefoglalta a kérelmében leírtakat. Előadta, hogy a vállalkozás ajánlatába előbb belegyezett, azonban kevesellve a felajánlott 100.000,- forint vételárrészt, nyilatkozatát visszavonta, és ragaszkodott a szerződéstől való elállásához, amely álláspontját ma is fenntartja. A vállalkozás válasziratban tett egyezségi ajánlatát nem áll módjában elfogadni.

Elmondta, hogy az átvételi elismervényt elolvasás nélkül íratták vele alá, és a szerződéskötéskor sem volt módja tüzetesen áttanulmányozni valamennyi szerződéses feltételt.

Határozottan állítja, nem magyar nyelvű tájékoztatót kapott. A meghallgatáson is utalt arra, hogy orvosa a termék használatát megtiltotta, mert egészségi állapotát veszélyeztette. Végezetül hangsúlyozta, hogy szabályosan, vagyis kellő időben és a megfelelő módon állt el a szerződéstől, ezért elállását változatlanul fenntartja.

 

A fogyasztó kérelme megalapozott.          

 

Az eljáró tanács a fogyasztó kérelmét a becsatolt iratok tanulmányozása és a meghallgatás után az alábbiak szerint tartja megalapozottnak.

 

A fogyasztó a terméket 2013. 05. 21. napján vette át és 2013. 05. 27. napján jelentette be elállási szándékát. Az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről szóló 213/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: rendelet) alapján a vállalkozásnak tájékoztatási kötelezettsége van és amennyiben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a szerződés semmis.

A rendelet 3. § (1) bekezdése szerint a vállalkozás köteles legkésőbb a szerződés megkötésekor a fogyasztót írásban tájékoztatni a 4. § szerinti jogáról, és annak a személynek a nevéről, címéről és – ha az elállási nyilatkozatot ilyen módon is fogadja – elektronikus levelezési címéről, akivel szemben e jogát gyakorolhatja.  

A rendelet 3. § (2) bekezdése alapján az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatást keltezéssel kell ellátni.

A rendelet 3. § (3) bekezdése alapján  ha a vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a szerződés semmis.

A rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a fogyasztó a (2) bekezdésben meghatározott időtartamon belül indoklás nélkül elállhat a szerződéstől.

A (2) bekezdés a) pontja alapján a fogyasztó az (1) bekezdés szerinti elállási jogát termék értékesítésére irányuló szerződés esetén a termék kézhezvételének napjától számított nyolc munkanap elteltéig gyakorolhatja.

  

Az eljáró tanács mindenekelőtt megállapította, hogy a fogyasztó elállási jogát a jogszabálynak megfelelően gyakorolta, amelyet a vállalkozás figyelmen kívül hagyott.

Megállapította továbbá azt is, hogy a vállalkozás a számára - a 3. § (1) bekezdésben -  kötelezően előírt tájékoztatást nem közérthetően tette meg, a fogyasztót - a 4. § szerinti jogáról - nem megfelelően tájékoztatta. A szerződés hátoldalán adott tájékoztatás, amelyet az adásvételi szerződés Általános Szerződési Feltételként említ, áttekinthetetlen szerkezetű és a sajátos értékesítési - szerződéskötési körülmények miatt a fogyasztó számára - a jogalkotói szándéktól eltérően - nem világos. Ellentétben például a foglaló intézményéről ugyanott adott szakszerű tájékoztatással.

A fentiek alapján a fogyasztó 4. §-ban megfogalmazott elállási jogáról adott tájékoztatást az eljáró tanács nem tartja megfelelőnek, álláspontja szerint a vállalkozás a 3. § (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettségét nem teljesítette maradéktalanul, ezért a szerződés semmis. 

 

Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlásban foglaltak szerint megalapozottnak találta a fogyasztó kérelmét és a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.

 

A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben

 

a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,

b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra, 

c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból.

 

Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”

Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.

 

Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”

 

Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.

 

Az eljáró tanács megjegyzi, hogy a vállalkozás válasziratában utalást sem tett az üzleten kívüli szerződéskötésre valamint arra, hogy a fogyasztó a 3. § (1) bekezdés szerinti elállási jogát a termék kézhezvételének napjától számított nyolc munkanap elteltéig gyakorolta. 

 

Budapest, 2013. augusztus 27.

 

 

                                                                                                       

 

Balogh János

eljáró tanács elnöke

 

 

 

 

Dr. Kapás Irén

eljáró tanács tag

 

Földes Sándor

eljáró tanács tag

 

 

Kapják:

1.        Fogyasztó

2.        Vállalkozás

3.      Irattár