Vissza az összes hírhez2014. március 17.
Budapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/1774/2013
Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére az Er-Park Szolgáltató Kft. (1071 Budapest, Peterdy utca 6.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásbeli ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül törölje a 2012.10.16.-a utáni parkolási eseményekből adódóan a fogyasztó nevén nyilvántartott XXX-YYY forgalmi rendszámú Fiat típusú személygépkocsira vonatkozó összes parkolási bírságot és járulékait.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
A fogyasztó kérelme szerint 2013.03.21-én kapott egy fizetési felszólítást az ER-PARK Kft-től, melyet a nyilvántartásuk szerint 2013.02.18.-án az XXX-YYY forgalmi rendszámú Fiat Panda típusú gépkocsi tilosban parkolásáért járó büntetése miatt szabtak ki. A fogyasztó azonban a tárgyban szereplő autót 2012.10.16-án eladta X.Y-nak, és ezzel kapcsolatban minden törvényi kötelezettségének eleget tett. Az eladás tényét az okmányirodában bejelentette, az adásvételi szerződés egy eredeti példányát leadta. Ezután 2013.03.25-én a fogyasztó az ER-PARK Kft-t levelében tájékoztatta az adásvétel megtörténtéről, az okmányok másolatát elküldte nekik. Mivel az új tulajdonos a rá háruló bejelentési kötelezettségnek továbbra sem tett eleget, ezért Nagykáta Város Jegyzője Okmányiroda 2012.12.18-án az X. számú határozatában az X.Y. tulajdonát képező AHP-910 forgalmi rendszámú gépjárművet ideiglenesen 4 hónapra a forgalomból kivonta. Ennek ellenére az ER-PARK Kft. továbbra is kérelmezőtől követeli a parkolási bírságot, mondván, mivel az új tulajdonos nem jelentette be az adásvételt, ezért a nyilvántartásban a korábbi tulajdonos neve szerepel. Hivatkoznak több törvényi paragrafusra, melyben a tulajdonosnak kell megfizetni a bírságot, aki a központi nyilvántartás szerint a fogyasztó. Azt viszont nem veszik figyelembe, hogy a nyilvántartás eltér a valóságtól, és a jog szerinti tulajdonos nem a kérelmező, ahogy ezt több dokumentum is igazolja. Olyan törvény pedig szerinte nincs, hogy ha az új tulajdonos nem fizeti be a bírságot, akkor azt az előző tulajdonoson lehet követelni, aki mellesleg még minden törvényi kötelezettségének eleget is tett. A fogyasztó a Békéltető Testülethez fordult és az eljárásban kérte a nevén nyilvántartott parkolási eseményből származó bírság törlését.
A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV. törvény – a továbbiakban Fgytv. – 25. § (3) bekezdése alapján dr. Kolyvek Antónia személyében egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki.
A meghallgatás 2013. augusztus 15-én 14:00 órai időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el. Felek határidőben ez irányú kérelmet nem terjesztettek elő.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattétel elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A vállalkozás a békéltető testület felhívására válasziratában a következőkre hivatkozott:
A parkolás-gazdálkodási rendszer üzemeltetésének feltételeit a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény és a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 30/2010. (VI.4.) Főváros Közgyűlési rendelet együttesen szabályozza. A rendelet és a törvény pontosan meghatározza a parkolás-gazdálkodási rendszer területi (műszaki, jogi és pénzügyi üzemeltetési feltételeit. A törvény értelmében: 9/D. § (3) „A járművek helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánúton, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken történő várakozása a helyi önkormányzat, illetve az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott szolgáltató és a várakozási terület igénybevevője közötti polgári jogi jogviszony. A várakozási díj és a pótdíj megfizetéséért a jármű üzembentartója felel.”
A felszólító levél a fogyasztó részére történő kiküldését megelőzően Társaságuk, a rendelkezésre álló rendszám alapján lekéri a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által üzemeltetett járműnyilvántartóból a rendszámhoz rendelt gépjármű tulajdonos adatait. Ezen adatok felhasználásával kerül sor a felszólító levél kiküldésére. A nyilvántartásban a fogyasztó neve szerepelt, így Őt tekintik a gépjármű tulajdonosának. A Kknyt. 33. § (6) pontja alapján 2010. január l-je utáni gépjármű adás-vétel esetében a nyilvántartásba bejegyzett jármű eladójának és a jármű új tulajdonosának is kötelessége a tulajdonjog, illetve az üzembentartó személyének változás bejelentése.
A Kknyt. 33. § (4) pontja alapján amennyiben az új tulajdonos az adás-vételt nem jelenti be az illetékes hatóságnál, úgy a gépjárművet kivonják a forgalomból. Az adás-vételi szerződés önmagában nem elegendő a tulajdonjog megszűnésének igazolására, tekintettel arra, hogy a tulajdonjog megszűnése kizárólag a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által üzemeltetett járműnyilvántartóban történő bejegyzés alapján történik. A járművek tekintetében az eladó részéről az adatváltozások nyilvántartásba történő bejegyzése a közlekedési igazgatási hatóság részéről csupán regisztratív tevékenység, a bejegyzésnek csak közigazgatási jogi, hatósági jelentősége van, azaz nem lényeges jellegű, jogot keletkeztető aktus. Ebből következik, hogy a közlekedési nyilvántartás adatainak közhitelűsége, az ellenkező bizonyításáig áll fenn. Így a valósággal való egyezőség a közhitelességnek csak egyik korlátozottan érvényesülő - vonatkozása. A nyilvántartásban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás a vevőt terheli, aki az adatok helyességét, valósággal egyezőségét vitatja.
A nyilvántartás adatai a jármű tulajdonjogának átruházásával kapcsolatban csak az eladó általi bejelentésre vonatkozóan tartalmaz adatokat, a vevő részéről nem történt bejelentés, amely a tulajdonjog-változás nyilvántartásba vételére irányult. A gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változás nyilvántartásba vétele, az új tulajdonos adatainak bejegyzése, a Kknyt. ismertetett rendelkezéseiben foglalt bejelentési kötelezettség alapján, az új tulajdonos kérelmére indult közlekedési igazgatási eljárás során történik, a jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén. A bejelentés a tulajdonjog-változás nyilvántartásba vételével és az új tulajdonos részére új járműokmányok (forgalmi engedély és törzskönyv) kiállításával történik meg. Az új tulajdonos (vevő) a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás nyilvántartásba vételére irányuló kérelmének hiányában, a régi tulajdonos (eladó) lezárására nincs törvényes lehetőség. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései értelmében a tulajdonjog megszerzése a megszerzést igazoló okirat (adásvételi szerződés, számla, stb., kiállítása, aláírása) alapján keletkezik. Az adásvételt követően az új vevő részéről az átíratás megtörténtééig a régi tulajdonosi üzembentartó nem mentesül felelőssége alól, tekintettel arra, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi l. törvény 9/D. (3) pontja alapján a várakozási díj és a pótdíj megfizetéséért a jármű üzembentartója felel, függetlenül annak használójától. Hivatkozással a fentiekre, eljárásuk során tehát kizárólag a Közúti Közlekedési Nyilvántartás Járműnyilvántartásban szereplő adatokat tekinthetik közhitelesnek, ezért ezen adatok felhasználásával kerül sor a felszólító levél kiküldésére. Az ER-PARK Kft-hez megküldött adásvételi szerződés másolata alapján felhívta az új tulajdonos figyelmét, hogy rendezze az XXX-YYY forgalmi rendszámú gépkocsi pótdíjhátralékát. Sajnálatos módon az adásvételi szerződés alapján felszólított vevő határidőn belül nem rendezte a tartozását, ezért a közhiteles nyilvántartás és az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján továbbra is a fogyasztóval szemben áll módjukban érvényesíteni követelésüket, ebből adódóan a vállalkozás kérte a fogyasztó kérelmének elutasítását. Továbbá jelezte, hogy Társaságuk ügyviteli folyamata alapján, nem fizetés esetén, az események jogi eljárási szakaszba kerülnek, amelynek során peres eljárás keretében van lehetőség a gépjármű tulajdonjogának tisztázására. Továbbá bejelentette, hogy az eljáró tanács egy tagja jelölésére vonatkozó jogával nem kíván élni, valamint akként nyilatkozott, hogy az eljáró testületi tag döntését kötelezésként nem fogadja el.
A meghallgatáson a fogyasztó személyesen megjelent. Az eljáró tanáccsal szemben kifogással, kizárással nem élt. Kérelméhez csatolta az adásvételi szerződést, Nagykáta Város jegyzője Okmányiroda határozatát a gépkocsi forgalomból történő kivonásáról, Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodájának határozatát az autó utáni adókötelezettsége megszűnéséről, a vállalkozás felszólító leveleit és 2013.06.04-én kelt elutasító levelét. Az eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályos volt, a meghallgatás időpontjáról szóló hivatalos iratot meghatalmazottja 2013.07.22-én átvette, válasziratot küldött, melynek másolatát az eljáró tanács átadta a fogyasztónak.
A meghallgatáson a fogyasztó mindenben a kérelmében foglaltakat adta elő, igényét a válaszirat ismeretében is fenntartotta. Hivatkozott arra, hogy mindenben a jogszabályok szerint járt el, és hivatkozott arra is, hogy a járműnyilvántartásban nem megfelelően szerepeltetett adatokért nem terhelheti őt a felelősség.
Az eljáró tanács a rendelkezésére álló iratok és a fogyasztó meghallgatása alapján a kérelmet megalapozottnak tartotta.
Az eljáró tanács álláspontja szerint - amint arra a vállalkozás is hivatkozott - a tulajdonjog változása a tulajdonjog megszerzése a megszerzést igazoló okirat (adásvételi szerződés, számla, stb., kiállítása, aláírása) alapján keletkezik.Az átruházással történő tulajdonszerzés esetén két jogi tényre van szükség: egyfelől az átruházásra irányuló szerződésre és érvényes jogcímre (adásvétel, ajándékozás, csere) továbbá ingó esetében a dolog átadására, a dolognak a szerző hatalmába kerülésére ténylegesen, illetve a dolog feletti jogi uralom kinyilvánítására, illetve ingatlan esetében a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartás történő bejegyzésére.
Az eljáró tanács által megállapított tényállás szerint az XXX-YYY forgalmi rendszámú Fiat Panda típusú személygépkocsi adás-vétel jogcímen 2012.10.16. napján 14 órakor kikerült a fogyasztó tulajdonából, az ingó új tulajdonosa X.Y. lett. A fogyasztó a gépjármű tulajdonjogának átruházását az okmányirodán bejelentette. A fogyasztó jogszabályi kötelezettségének eleget tett.
Nem vitatottan a vevő a tulajdonjogot megszerző személy ellenben nem teljesítette jogszabályi kötelezettségét, a jármű tulajdonjogának megszerzését nem jelentette be, a gépjárművet nem íratta át. Ezt bizonyítja, hogy a mulasztásban megnyilvánuló jogszabálysértés miatt Nagykáta Város Jegyzője 14120-2/2012. sz. határozatával az XXX-YYY. forgalmi rendszámú gépkocsit a forgalomból ideiglenes kivonta.
A gépjármű a pótdíjazás alapjául szolgáló parkolási esemény időpontjában okirattal bizonyítottan nem volt a fogyasztó tulajdonában és a fogyasztó a járműnek üzembentartója sem volt.
A vállalkozásnak a követelése jogosságát indokoló jogi megállapításaival ez eljáró tanács nem ért egyet.
Amint arra a Kúria (Legfelsőbb Bíróság) 2/2006. PJE. számú jogegységi határozata indokolásában már rámutatott: „A parkolás tényével keletkező szerződéses jogviszonyban, a Ptk. 198. §-ának (1) bekezdéséből is következően, a parkolási díj, mint szerződéses ellenszolgáltatás megfizetésére a helyszínen a szerződő fél, vagyis a parkolási szolgáltatást ténylegesen igénybevevő személy köteles és ugyancsak ő tartozik utóbb is felelősséggel a meg nem fizetett parkolási díj, pótdíj megfizetéséért. Mivel azonban az üzembentartói minőség magában foglalja a gépjármű tényleges használatát is, vélelem szól amellett, hogy a gépjárművet a parkoláskor ténylegesen az üzembentartó használta, vagyis ő a szolgáltatást igénybevevő szerződő fél.
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (Közl. nytv.) értelmében az üzembentartó a járműnyilvántartásban, valamint a jármű forgalomban tarthatóságát igazoló okmányban feltüntetett személy. A Közl. nytv. 2. § (9) pontja szerint: "üzembentartó: a jármű tulajdonosa, illetve akit a jármű jogszerű üzemeltetésére szerződés, vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján a nyilvántartásba bejegyeztek". Az üzembentartó a járműnyilvántartásban, valamint a jármű forgalomban tarthatóságát igazoló okmányban feltüntetett személy. Főszabályként tehát - vagyis ha a nyilvántartás üzembentartóként eltérő személyt nem jelöl meg - a gépjármű tulajdonosa minősül üzembentartónak. (A törvény több helyen is felváltva tartalmazza az "üzembentartó (tulajdonos)" illetve a "tulajdonos (üzembentartó)" szóhasználatot). A Közl.nytv. 19. §-ának (1) bekezdése is abból a vélelemből indul ki, hogy a gépjármű tényleges használója tipikusan az üzembentartó (tulajdonos), amikor lehetővé teszi a parkolási szolgáltatást nyújtó társaságok számára, hogy a parkolási díj meg nem fizetése esetén a díj és a pótdíj behajtása érdekében igényelhessék a jármű tulajdonosára (üzembentartójára) vonatkozó, ott megjelölt adatokat (19. § (1) bekezdés n) pont). Ez a rendelkezés természetesen nem felelősséget megalapozó anyagi jogi szabály, hanem csak az igényérvényesítést megkönnyítő eljárásjogi rendelkezés, abban a tipikus esetben, amikor a tényleges használó és az üzembentartó (tulajdonos) személye egybeesik. A parkoló üzemeltetője a nyilvántartásból megismert adatok alapján tehát közvetlenül a gépjármű üzembentartójával (tulajdonosával) szemben érvényesítheti a meg nem fizetett parkolási díj, pótdíj megfizetése iránti igényét, hiszen joggal tételezheti fel, hogy a gépjárművel az üzembentartó (tulajdonos) parkolt fizetés nélkül.
Ezzel a józan ész és a logika szabályain alapuló természetes vélelemmel szemben az üzembentartóra (tulajdonosra) hárul a bizonyítási teher, neki kell a vélelmet hitelt érdemlő módon megdöntenie ahhoz, hogy szabaduljon a felelősség alól. Ez történhet pl. annak bizonyításával, hogy a díjfizetés elmulasztásának az időpontjában már nem ő minősült a gépjármű tulajdonosának, mert a gépjármű tulajdonjogát (illetve az üzembentartói jogosultságot) már átruházta, ez a változás azonban még nem került átvezetésre a járműnyilvántartásban. Előfordulhat az is, hogy az üzembentartótól (tulajdonostól) a gépjárművet bizonyítottan eltulajdonították, amely körülmény szintén alkalmas a vélelem megdöntésére. [...]
A vélelem sikeres megdöntéséhez az üzembentartónak (tulajdonosnak) a gépjárművet ténylegesen használó személy és a használat jogcímének a megjelölésével kétséget kizáró módon (pl. a bérleti szerződéssel, vagy a tényleges használó elismerő nyilatkozatával) kell bizonyítania azt, hogy a parkolási díj fizetési kötelezettség elmulasztásakor a gépjárművet nem ő használta. [...]
Amennyiben önkormányzati rendelet úgy rendelkezik, hogy a helyszínen meg nem fizetett parkolási díjat, valamint pótdíjat a gépjármű tulajdonosának (üzembentartójának) kell megfizetni, akkor ez azt jelenti, hogy a tulajdonos (üzembentartó) a tényleges használó megjelölésével nem mentesülhet a felelősség alól.”
Az eljáró tanács utal arra, hogy a 2/2006 PJE határozat itt idézett utolsó fordulata a járművet ténylegesen használó (bérlő, munkavállaló stb.) személy megnevezésével történő kimentési lehetőséget zárja ki a tulajdonos (üzembentartó) részéről.
Továbbá az említett 2/2006 PJE határozat kihirdetése óta változott a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény is, melynek 9. §-a szerint: (1) A járműnyilvántartás tartalmazza a járműtulajdonos (üzemben tartó):
a)természetes személyazonosító adatát,
b)lakcímét, egyéni vállalkozó esetében kérelmére székhelyét, telephelyét,
c)állampolgárságát (hontalanságát),
d)a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
da)megnevezését,
db)székhelyének (telephelyének) címét,
dc)cégjegyzék-, vagy nyilvántartási számát.
(1a) A járműnyilvántartás tulajdonjog változás esetén - a tulajdonszerző bejelentéséig - tartalmazza a járműnyilvántartásba bejegyzett tulajdonos (tulajdonjog átruházó) által a 33. § (6) bekezdésében meghatározott tulajdon átruházási szerződés alapján teljesített bejelentésben foglaltak szerint a tulajdonszerzőre vonatkozó, az (1) bekezdésben meghatározott adatokat, a tulajdonjog-átruházás időpontját, valamint a bejelentés tényét és időpontját.
Azaz a közhiteles nyilvántartásnak az (1a) bekezdés alapján 2011. november 30. napjától a járműnyilvántartás a régi tulajdonos által teljesített bejelentése, azaz az adásvételi szerződés becsatolása alapján tartalmaznia kell az új tulajdonos adatait, és a vállalkozás, amennyiben a fenti adatok igénylésére jogosult tudomással bírhat arról, hogy a parkolási esemény időpontjában ki minősül a jármű tényleges tulajdonosának (üzembentartójának). Ez az adat éppen úgy a közhiteles nyilvántartás része és éppen olyan közhiteles adat, mint amire a vállalkozás a régi tulajdonos esetében hivatkozik.
Tekintettel arra a körülményre is, hogy a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendelet szerint is fel kell tüntetni a nyilvántartásban a tulajdonos változást, az eljáró tanács nem vizsgálja, hogy a vállalkozás miért nem a parkolási esemény időpontjára vonatkozóan érvényes valós tulajdoni viszonyokat tartalmazó közhiteles adatokat kapta meg a nyilvántartásból. Az imént hivatkozott 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 46. §a következőképpen rendelkezik: (1) A törzskönyvben és a nyilvántartásban tulajdonosként azt a természetes személyt, jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiség nélküli szervezetet lehet feltüntetni, aki a jármű tulajdonjogának jogszerű megszerzését, származását, továbbá eredetiségét e rendeletben foglaltak szerint igazolja.
(2) A forgalmi engedély és a törzskönyv kiadása nélkül a nyilvántartásban fel kell tüntetni – a jármű tulajdonjogában beállt változásnak az eladó által tett bejelentésben meghatározott – a tulajdonszerzőre vonatkozó, a Kknyt. 9. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat.”
Mindezek alapján a vállalkozás fogyasztóval szembeni követelését az eljáró tanács megalapozatlannak tartotta és a rendelkező részben foglalt ajánlást tette.
Megjegyzi továbbá az eljáró tanács azt is, hogy az Fgytv. 18. §(1) bekezdése szerint: „A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztó és a vállalkozás közötti, a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével, továbbá a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése: e célból egyezség létrehozásának megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügyben döntés hozatala a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.”
Továbbá a Ptk. 4. § szerint: „(1) A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.
(4) Ha ez a törvény szigorúbb követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. [...]
A fentiekre tekintettel az eljáró tanács figyelmen kívül hagyta a vállalkozás azon érvelését, hogy peres eljárás keretében van lehetőség a gépjármű tulajdonjogának tisztázására. A tulajdonjog kérdése az eljáró tanács álláspontja szerint nem vitatott, ezért a fogyasztó kérelmét illetően az eljáró tanács érdemben döntött.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - jogosult a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozni.
Budapest, 2013. augusztus 15.
Dr. Kolyvek Antónia
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
