Vissza az összes hírhez2013. december 16.
Budapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/1790/2013
Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Zepter International Ungarn Kft. (1437 Budapest, Pf.: 788.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül fizessen meg fogyasztónak kötbér visszafizetési jogcímen 50.000,-Ft-ot (azaz: ötvenezer forintot) a fogyasztó által meghatározott bankszámlájára történő átutalással.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
INDOKOLÁS
A fogyasztó írásbeli kérelme szerint a vállalkozással szerződést kötött. Azonban a szerződés megkötésekor nem kapott teljes és korrekt tájékoztatást az áruvásárlási gyorskölcsön-hitel mértékéről. Ezért amikor az X. Bank értesítette fogyasztót a kiszámított végösszegről, amely kb. 30%-kal több volt, mint az áru értéke, a szerződéstől elállt. Sajnos az elállásra önhibáján kívül a szerződéskötést követő 8 napon túl került sor, ezért a vállalkozás kötbért szabott ki. Fogyasztó panaszát részletesen leírta a Vezérigazgató részére címzett levélben.
Fogyasztó kérelméhez mellékelten csatolta a:
- Szerződést (adásvételi)
- Áruvásárlási gyorskölcsön kölcsönszerződést
- Felmondó leveleket a gyorskölcsön és a szerződés vonatkozásában
- Értesítés a kötbér fizetési kötelezettségről
- Panasz levelet
- Vállalkozás válaszlevelét
Fogyasztó írásbeli kérelmében kérte, hogy mivel a vállalkozás egy 50.000,-Ft-os jubileumi ajándék átadása miatt hívta meg így a kiszabott 62.500,-Ft kötbér összegéből csak 12.500,-Ft összeg megfizetését vállalná.
A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 25 § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki. A meghallgatások 2013.08.13. napja 08.00 órai időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.
Felek határidőben ezirányú kérelmet nem terjesztettek elő.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A vállalkozás válasziratában előadta, hogy fogyasztóval 2013.03.05. napján kötött szerződést, amelyhez a vásárlói tájékoztatást is csatolták. A szerződéskötésre a szerződés 1/b pontjában meghatározott módon került sor, a vételár banki hitellel került kiegyenlítésre.
Fogyasztó az elállását 2013.04.04. napján jelentette be, amely elállásról szóló nyilatkozatát mellékelte vállalkozás. 2013.04.19. napján személyesen is bejött a vállalkozáshoz, ahol bejelentette, hogy a kötbérből 12.000,-Ft-ot tart jogosnak. Ezt követően 2013.05.07. napján a kötbér teljes összegét megfizette.
Vállalkozás a fogyasztó panaszára válaszul megírta, hogy a kötbért a szerződés szerint állapították meg, amely a teljes vételár 15%-a, lehetőséget nem lát arra vállalkozás, hogy a kifizetett kötbér összegéből 50.000,-Ft-ot visszautaljanak.
A meghallgatásokon fogyasztó személyesen megjelent az eljáró tanács ellen kifogást nem jelentett be. Az eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozás értesítései szabályosak voltak, a részére megküldött értesítést 2013.07.18. napján átvette.
Fogyasztó a kérelmében írtakat adta elő. Egyben kiegészítette azzal, hogy a vállalkozás meghívta őt egy termékbemutatóra egy jubileumi 50.000,-Ft-os ajándék átvétele céljából – amelyet beszámítanak a vételárba. A vásárláskor a teljes fizetendő vételár tekintetében megtévesztették ill. tévedésben volt. Vállalkozás – mivel fogyasztó nem tudta volna kifizetni a teljes vételárat – egy fogyasztási kölcsön keretében ajánlotta fel a vételár kifizetését. A fogyasztási kölcsönről tájékoztatást nem kapott, kizárólag annyit közölt, hogy a vételárat 24 havi egyenlő részletekben kell megfizetnie. Ennek megfelelően került kitöltésre a szerződés 3. pontjának fizetési részletekre vonatkozó része. A 24 havi részletet kiszámolt és annak megfizetését vállalni tudta volna. A vételár és a kölcsön különbözete a férje 1 havi nyugdíjának kétszerese ezért azt fizetni nem tudják. A terméket egyébként nem látta, arról nem beszéltek, csak egy lámpát mutattak be. Az otthon szett légtisztító és víztisztító méreteiről is később szerzett tudomást.
Az X. Bank Áruvásárlási és Gyorskölcsön Kölcsönszerződés nyomtatványt a vállalkozás tájékoztatása szerint kitöltetlenül kellett aláírnia. A kölcsönszerződés dátuma nem egyezik az adásvételi szerződés dátumával sem, nem ezen a napon került aláírásra, a kölcsönszerződésen szereplő tanúkat nem ismeri azokkal sohasem találkozott. A kölcsönszerződés adatait nem a beleegyezésével töltötték ki, azok hitelességét fogyasztó vitatja.
Fogyasztó kijelentette, hogy az árut nem küldték meg részére, annak átvételét nem tagadta meg, a szerződést ugyanakkor felmondta ill. elállt tőle.
Végleges kérelmében fogyasztó kérte a vállalkozás részére kifizetett összegből 50.000,-Ft visszafizetését.
A fogyasztó kérelme alapos. A fogyasztó jelen eljárásban megfelelően bizonyította, hogy a kötbér kikötés tisztességtelen szerződéses feltétel, a szerződés kötésekor a szerződés tartalma tekintetében lényeges tévedésben volt és kötbér mértéke túlzott mértékű.
A fogyasztó kérelmében előadott körülményeket az alábbi okiratokkal igazolta:
- Szerződést (adásvételi)
- Áruvásárlási gyorskölcsön kölcsönszerződést
- Felmondó leveleket a gyorskölcsön és a szerződés vonatkozásában
- Értesítés a kötbér fizetési kötelezettségről
- Panasz levelet
- Vállalkozás válaszlevelét
Vállalkozás válasziratában a kötbér követelését az Adásvételi Szerződés 8. pontjára alapozta, levele szerint a fogyasztó szerződés megszüntetésére irányuló nyilatkozatát elfogadták. A 8. pontban írt kötbér mint meghiúsulási kötbér került kikötésre akként, hogy az fogyasztó késedelmes fizetése vagy az áru átvételének megtagadása esetén jár. Vállalkozás válaszlevele szerint a vételár banki hitel útján megfizetésre került. Ezért fogyasztó a vételár megfizetésével nem esett késedelme. Ugyanakkor az árut vállalkozás nem küldte meg fogyasztó részére így az átvétel megtagadása sem történ meg.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban Ptk.) Ptk. 246-247. §§ szabályozza a kötbér kikötésének szabályait:
246. § (1) A kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít (kötbér). Kötbért csak írásban lehet érvényesen kikötni. Kötbér után kamat kikötése semmis.
(2) A kötbért a jogosult akkor is követelheti, ha kára nem merült fel. Érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát és a szerződésszegésből eredő egyéb jogait is. A szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését az erre vonatkozó szabályok szerint akkor is követelheti, ha a kötbérigényét nem érvényesítette.
(3) A nemteljesítés esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja. A késedelem vagy a hibás teljesítés esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítés alól.
247. § (1) A túlzott mértékű kötbér összegét a bíróság mérsékelheti.
(2) A pénztartozás késedelmes fizetése esetére kikötött kötbérre a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni.
(3) Bírósági úton nem érvényesíthető követelés biztosítására kikötött kötbért bírósági úton nem lehet érvényesíteni.
Az adásvételi szerződés szabályai szerint a meghiúsulási kötbér esetei nem álltak fenn. Ezért kötbért nem követelhet vállalkozás fogyasztótól. Ugyanakkor a kötbér mértéke eltúlzott annak jelentős – legalább a fogyasztó által támasztott igény erejéig – mérséklése indokolt és megalapozott.
Fogyasztó miután közölte vállalkozással a szerződés megszüntetése iránti szándékát, vállalkozás azt elfogadta. Így a szerződés megszűnt.
A Ptk. 319-320 §§ szerint:
„319. §
(1) A felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik vagy felbonthatják.
(2) A szerződés megszüntetése esetében a szerződés a jövőre nézve szűnik meg, és a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak. A megszűnés előtt már nyújtott szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékét meg kell fizetni, amennyiben pedig a már teljesített pénzbeli szolgáltatásnak megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél még nem teljesítette, a pénzbeli szolgáltatás visszajár.
(3) A szerződés felbontása esetében a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak.
320. §
(1) Aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva elállásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. Az elállás a szerződést felbontja.”
Vállalkozás nem vitatta fogyasztó elállási jogát. Ugyanakkor a szerződésre hivatkozva 15%-os kötbér igényt támasztott. A szerződést a felek megszüntették.
Az adásvételi szerződés megkötésekor vállalkozás nemcsak az árut, hanem ezzel egyidejűleg fogyasztási kölcsönt is közvetített fogyasztónak. A közvetítés és az áru eladása egyrészt árukapcsolás, másrészt az adásvételi szerződés létrejöttét és érvényességét befolyásolja. Fogyasztó elmondása alapján a vételár megfizetéséről és a hitel feltételeiről ill. a teljes fizetendő összegről később – a bank által kiküldött fizetési értesítő ill. a kitöltött kölcsönszerződés megküldésekor – szerzett tudomást. Fogyasztó a kölcsönszerződés tartalmának tudatában nem kötötte volna meg a szerződést. Így az adásvételi szerződés aláírásának/megkötésének pillanatában a szerződés lényeges körülményének tekintetében tévedésben volt. A fogyasztó tévedését feltételezhetően vállalkozás okozta ill. felismerhette. A vállalkozás felróható magatartását támasztja alá elsősorban annak a ténye, hogy a szerződésben a vételár megfizetésének adatai részletfizetésként kerültek kitöltésre ugyanakkor az áruvásárlási kölcsön is bejelölésre került. A részletfizetés, amely egyébként egy előtörlesztésről szól nem került kitöltésre, így fogyasztó megalapozottan volt annak tudatában, hogy 24 havi egyenlő részletekben kell majd megfizetnie a teljes vételárat.
A Ptk. 210. § (1) bekezdése szerint:
„Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, a szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette.”
A Ptk. 207. § (1)-(2) bekezdése szerint:
„(1) A szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett.
(2) Ha az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződés tartalma az (1) bekezdésben foglalt szabály alkalmazásával nem állapítható meg egyértelműen, a feltétel meghatározójával szerződő fél, illetve a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni.”
A Ptk. 234. § (1)-(2) bekezdése szerint:
„(1) A semmis szerződés érvénytelenségére - ha a törvény kivételt nem tesz - bárki határidő nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség.
(2) Ha valamely semmis szerződés más szerződés érvényességi kellékeinek megfelel, ez utóbbi érvényes, kivéve, ha ez a felek feltehető szándékával ellenkezik.
A Ptk. 235. § (1)bekezdése szerint:
„A megtámadható szerződés a megtámadás következtében megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal érvénytelenné válik.”
Az adásvételi szerződés lényeges elemét képezi a vételár és annak megfizetési módja. Fogyasztó a szerződés lényeges tartalmában így a vételár teljes kölcsönszerződés szerinti összege, a vételár megfizetésének részösszegei és a vételár megfizetésének módja tekintetében tévedésben volt. Ezt a tévedést a vállalkozás felismerhette. A Ptk. 237.§-a szerint: „Érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani.” Így a kifizetett kötbér összegéből az elismert összegen felüli igénye a szerződés érvénytelensége esetén is fogyasztónak visszajár.
A fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet (továbbiakban Korm.r.) 2.§ j) pontja szerint tisztességtelennek minősül az a szerződéses feltétel, amely a fogyasztót túlzott mértékű pénzösszeg fizetésére kötelezi, ha a fogyasztó nem teljesít vagy nem szerződésszerűen teljesít.
A Ptk. 209.-209/A §§ szerint:
„209. §
(1) Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg.
(2) A feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, továbbá a kikötött szolgáltatás természetét, az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát.
(3) Külön jogszabály meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek a fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősülnek, vagy amelyeket az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni.
(4) Az általános szerződési feltétel és a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt feltétel tisztességtelenségét önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem világos vagy nem érthető.
209/A. §
(1) Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötést a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja.
(2) Fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, továbbá a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen kikötés semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.
A kötbér és annak mértéke szerződéses feltételek azok tisztességtelensége miatt semmisek, tekintettel arra, hogy a fogyasztóra nézve túlzott mértékű pénzösszeg fizetését állapítja meg, valamint a fogyasztót terhelő kötbér a vállalkozást terhelő kötbérrel nincs arányban. A szerződéses feltételeket nem közös megállapodás alapján kötötték a felek, azok a vállalkozás fomra-nyomtatványa alapján a vállalkozás által egyoldalúan kerültek megállapításra.
Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlás szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapján az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Budapest, 2013. augusztus 13.
Dr. Geönczeöl Csaba
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
