Vissza az összes hírhez2015. január 09.
Budapesti Békéltető Testület
1016. Budapest, Krisztina krt. 99.
levelezési cím: 1253. Budapest, Pf.: 10.
tel.: 488-213 1; fax: 488-2186
e-mail cím: bekeltet%C3%B6.test%C3%BClet [at] bkik.hu (bekelteto[dot]testulet[at]bkik[dot]hu)
BBT/1797/2014
A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Shoebox Kft. (1033 Budapest Szőlőkert u. 9.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül a cipőt cserélje ki, amennyiben nem tudja cserélni, akkor ugyanezen határidőn belül fizesse vissza a vételárat 22.990 Ft-ot a fogyasztó részére.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
A fogyasztó kérelme szerint 2014. 03. 23-án vásárolt egy X. márkájú 22.990 Ft-os sportcipőt. A cipő mindkét sarkánál megrogyott az anyag, az egyik cipőn ki is szakadt. Visszavitte a vásárlás helyére 2014. 06. 17-én, ahol jegyzőkönyvet vettek fel és beküldték bevizsgálásra. Az eladó hölgy megállapította, hogy a ragasztásnál is szétvált mindkét cipő. A cipőt cipőkanállal használja (ez a jegyzőkönyvbe is bekerült). 2014. 06. 25-én kapott egy telefonhívást, hogy visszaérkezett az üzletbe a cipő és elutasították a szavatossági igényét. Arra hivatkoznak, hogy nem megfelelően kötötte ki a fűzőt és nem használt cipőkanalat, és a cipőt 3 hónap alatt elhasználta és nem jelezte időben a hibát, a használati útmutatóban leírtakat több pontban megszegte. Sajnos járt már így a fent nevezett vállalkozással, akkor is megállapították, hogy nem használ cipőkanalat. Akkor nem vitte tovább az ügyet, de felháborítónak tartja, hogy egy márkás, 22.000 Ft-os cipő 3 hónap alatt elszakad, szétválik és ezt a forgalmazó nem ismeri el, elvárja, hogy a fogyasztó megvegye az ugyanolyan silány minőségű cipőt, úgy, hogy kártalanítást nem kap. Hozzáteszi, hogy nem ezt az egy cipőt használta minden nap. A cipőt nem szeretné saját költségen bevizsgáltatni, hiszen 6 hónapon belül a forgalmazót terhelik a költségek, de tőlük nem várhat semmit, mert a jegyzőkönyvben ez áll: „A vásárló igényeivel kapcsolatban: egyetlen bevizsgáló szerv sem rendelkezik olyan hatáskörrel, mely alapján kötelezhetné a forgalmazót arra, hogy javítás helyett cserélje ki a terméket, adjon árleszállítást vagy fizesse vissza a vételárat.” A fogyasztó kérte a cipő vételárának 22.990 Ft visszatérítését a vállalkozástól.
A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 25. § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki. A meghallgatás 2014. 08. 27-i időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.
A felek határidőben ezirányú kérelmet nem terjesztettek elő.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A meghallgatáson szabályszerű értesítés ellenére sem a fogyasztó, sem a vállalkozás nem jelent meg, az eljáró tanács tagjával szemben kifogást, kizárási indítványt nem terjesztettek elő.
A vállalkozás válasziratában vitatta a panasz jogosságát. Az üzletben felvett jegyzőkönyv alapján történő nyilatkozat szerint a vásárló reklamációja megalapozatlannak minősült. Mivel a vásárló ezt nem fogadta el, elküldi a terméket saját költségén független bevizsgálásra, hogy rendezhesse a reklamációt. A vállalkozás a tanács döntésének elismeréséről akként nyilatkozott, hogy kötelezésként nem fogadja el.
A fogyasztó a kérelméhez csatolta a vásárlást igazoló nyugtát, használati-kezelési útmutatót, panaszjegyzőkönyvet.
Az eljáró tanács a becsatolt iratok alapján részben megalapozottnak találta a fogyasztó kérelmét az alábbiak szerint.
APolgári Törvénykönyvrőlszóló 2013. évi V. törvény 6:34. § szerint: A szolgáltatást a kötelem tartalmának megfelelően kell teljesíteni.
A 6:123. § rendelkezik a szolgáltatás minőségéről, eszerint: A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie a rendeltetése szerinti célra, így alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés előtt a kötelezett tudomására hozta; alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos rendeltetésű szolgáltatásokat rendszerint használnak; rendelkeznie kell azzal a minőséggel, és nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos rendeltetésű szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a kötelezettnek vagy - ha nem a kötelezett állítja elő a szolgáltatás tárgyát - a szolgáltatás előállítójának és ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános kijelentését; rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő vagy az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásra jellemző tulajdonságokkal; és meg kell felelnie a jogszabályban meghatározott minőségi követelményeknek.
A hibás teljesítésről a 6:157. § (1) bekezdése az alábbiakat mondja: A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.
A 6:158. § alapján: Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.
Az igényérvényesítésről a 6:159. § (1-2) bekezdése rendelkezik: Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.
A fogyasztó a csatolt iratok tanúsága szerint 2014. 03. 23-án vásárolta a cipőt 22.990 Ft vételárért, és 2014. 06. 17-én vitte vissza azt a vállalkozáshoz azzal a hibával, hogy mindkét cipősarok résznél megrogyott az anyag. A bal cipősarok részénél kiszakadt a textil. Mindkét cipő talpán az illesztésnél elvált a ragasztás. A cipő nem volt gépben mosva, és cipőkanállal történik a le- és felvétel.
A vállalkozás nem szerzett be szakvéleményt, mindössze a saját maga adott ki egy nyilatkozatot a cipőről. Eszerint a reklamációs lábbeli vizsgálatát szemrevételes, kézi, érzékszervi, roncsolásmentes vizsgálati módszerrel végezte. A vizsgálatnál a vonatkozó szabványok és jogszabályok előírásait, a vizsgálati tapasztalatokat, valamint a gyakorlati elvárásokat vette figyelembe. A lábbeli sarokkéreg merevítője deformált, eltört, kéregbélése kiszakadt. A ragasztás több helyen elvált. A szavatossági reklamáció az eladáskor meglévő, s csak a viselés során jelentkező rejtett anyag- vagy gyártási hibákra vonatkozik. A természetes elhasználódásbó1 adódó, ill. külső sérülés eredményeképpen (pl. talpak, sarkak amortizációja) bekövetkező elhasználódás jellegű meghibásodás nem tekinthető rejtett hibának. A szakmai és vizsgálati tapasztalatok alapján az ilyen, ill. ehhez hasonló (a hiba helye, jellege, és mértéke alapján) károsodások egyértelműen visszavezethetők a lábbeli nem megfelelően kikötött állapotban történő, (cipőkanál használata nélkül történő) le- és felvételre.
Az előzőek bekövetkezésekor a láb mozgása során fellépő sarokmerevítőt és kéregbélést ért erőhatás miatt a felhasznált anyagok a normál használattól lényegesen erősebb igénybevételnek voltak kitéve, amitől azok károsodtak, majd a cipő oldalán szakadást eredményezett. A kifogásolt hiba nem javítható. A lábbeli erősen megviselt ütött kopott, felsőrészéből, ill. legfőképpen a károsodások mértékéből, egyértelműen a lábbeli kíméletlen használatára, annak egész napos viseletére, ill. nem rendeltetésszerű kezelésére lehet következtetni, amely a szavatossági jogok elvesztését vonja maga után. (Használati Útmutató l, 3, 4, 10, 14, pont) A cipő amortizálódott, a vásárlástól eltelt rövid idő ellenére a termék túlhordottá vált. A forgalmazó a termékszavatosságot kizárólag a mellékelt Használati útmutató betartása mellett köteles biztosítani. A lábbelin egyértelműen látszik betartásának hiánya, ill. hogy az Útmutatót a fogyasztó több pontban nem tartotta be. A fentieken túlmenően, a szavatossági jogok érvényesítéséhez a vásárló kötelessége (ld. PTK 306.§) a lábbelin előforduló hibák kezdeti kialakulásának felfedezése után (pl. minimális ragasztás elválás stb.) a hiba bejelentése, ennek ellenére kifogását nem jelentette be a forgalmazó felé, hanem a lábbelit tovább használta. A meghibásodott lábbeli további viselése nem rendeltetésszerű használatnak tekintendő. (Használati Útmutató 14. pont) A kifogásolt hiba átadás után keletkezett, a lábbelit ért külső mechanikai behatásból eredő sérülés következménye. A külső behatásokra visszavezethető meghibásodások nem képezik szavatosság tárgyát. A károsodások nem anyag- vagy gyártási hibára vezethetőek vissza, ezért a vásárló hibás teljesítésre vonatkozó kifogása, szavatosság érvényesítési igénye nem megalapozott.
Az eljáró tanács álláspontja szerint a fent idézett jogszabály meghatározza, hogy a terméknek rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál/termékeknél szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat. Ezzel szemben a vásárlást követő kevesebb, mint 3 hónap múlva vette észre a hibákat a fogyasztó, és vált számára hordhatatlanná a lábbeli.
A vállalkozás saját nyilatkozata rögzíti a fogyasztó által jelzett hibákat, azok meglétét nem vitatja, mindössze túlhordásra, nem megfelelő használatra vonatkozó okok miatt utasítja el a fogyasztó panaszát.
A jogszabály ellenkező bizonyításig vélelmezi, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt. Az eljáró tanács álláspontja szerint a korábban írtak alapján a vállalkozás a saját nyilatkozatával, mely nem tekinthető független szakvéleménynek, nem tudta kimenteni magát ez alól a vélelem alól.
Az eljáró tanács álláspontja szerint tekintettel a jogszabályi sorrendre is, elsősorban cserére, ennek hiányában elállásra jogosult a fogyasztó.
Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlásban foglaltak szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Budapest, 2014. augusztus 27.
Dr. Kispál Edit
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
