Vissza az összes hírhez2015. január 09.
Budapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/1801/2014
Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számonfogyasztó kérelmére aKanizsa Trend Kft. (8800 Nagykanizsa Szemere u. 4.)vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 30 napon belül a jótállásos Maranella márkájú bútort (sarokkanapét) javítsa ki, ha arra nem képes, cserélje ki a hibás bútor egyidejű visszaszállítása mellett.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése – jogszabályban meghatározott esetekben – kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
A fogyasztó kérelme szerint az X. Kft. mintaboltjában 2013.12.19-én kiválasztott egy sarokkanapét szállítási költséggel együtt 309.400,- Ft vételáron, és azt a vállalkozás a legyártást követően 2014.01.31-én, a fogyasztó lakására kiszállította. Már a szállítást követően varrási hibák voltak rajta láthatóak, mert több helyen húzott volt, ahol simának kellett volna lennie. A szállítók távozása után azonnal felhívta a jótállást vállaló gyártó, a Kanizsa Trend Kft. ügyfélszolgálatát és ott azt mondták, hogy ennek a modellnek nem szabad ráncosnak lennie és írjon X. Y. az ügyfélszolgálat vezetőjének, ott kivizsgálják az ügyet. A fogyasztó 2014.02.02-án fotókkal együtt csatolt reklamáló levelet írt. 2014.02.19-én kijött X.Y. szakértő, hogy megvizsgálja a sarokkanapét. A szakértő hangfelvételt is készített a fogyasztóval történő megbeszélésükről. A szakértő megállapította, hogy nincsen garanciális hiba, a kanapé rendeltetésszerűen használható és azt ígérte, hogy részletes szakvéleményt ír. A fogyasztó nem értett egyet a szakértői véleménnyel és ezt a felvett jegyzőkönyvön is jelezte. 2014.02.21-én újabb elektronikus levelet írt az Ügyfélszolgálat felé, hogy nem kapta meg a részletes szakvéleményt, de az elutasítással nem ért egyet. Mivel semmi nem történt, ezért 2014.03.06-án újra levelet írt a fogyasztó, melyre az ügyfélszolgálat vezetője azt a választ adta, hogy semmilyen más jegyzőkönyvet nem fog kapni. Ezek után a fogyasztó a Budapesti Békéltető Testülethez fordult. Az eljárásban kérte, hogy a vállalkozás vagy javítsa ki a hibás kanapét, vagy szállítsa le a vételárat 30%-al a minőségi hiba miatt.
A meghallgatás 2014.08.06. 15:00 órai időpontjáról a feleket a békéltető testület elnöke a Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV. törvény – a továbbiakban Fgytv. – 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
Az eljáró tanács tagjai Dr. Kolyvek Antónia, Dr. Kapás Irén és Balogh János voltak.
A meghallgatáson a fogyasztó megjelent. Az eljáró tanáccsal szemben kifogást, kizárást nem terjesztett elő. Kérelméhez csatolta a termék megrendelőjét, a termék számláját, a jótállási jegyet, a sarokkanapéról készített fényképfelvételeket, a vállalkozással folytatott levelezését és a vállalkozás által 2014.02.19-én felvett jegyzőkönyvet. A meghallgatáson elmondta, hogy a fotókon egyértelműen látszik, hogy nem jól van megvarrva az egyik párna rész, egyebekben pedig nem nyújtott be a vállalkozás egy független szakértői véleményt az ügyben. A bútor-üzletben egy másik színben és anyagból volt ez a sarokkanapé, de a lakásába az általa kiválasztott színben kérte legyártatni. Az írásbeli kérelmét fenntartotta elsődlegesen a javítást szeretné, mert egyébként tetszik neki ez a bútor.
A meghallgatáson a vállalkozás szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg, de 2014.07.10-én érdemi válasziratot küldött, melyben a következőket adta elő. 2014.02.02-án kapták meg X.Y. reklamációját, a szakemberük 2104.02.19-én felkereste a fogyasztót és jegyzőkönyvet vett fel a garnitúrán található kifogásokról. Ennek alapján, a bútoron garanciális jellegű problémát nem talált, az a technológiai előírásoknak megfelelően készült el és a bútor rendeltetésszerű használatra alkalmas. A fogyasztó 2014.02.21-én e-mailben leírta, hogy több hibát vél felfedezni a bútoron és a technikusuk hozzáértését is megkérdőjelezte.
2014.03.06-án e-mailt küldtek a vásárlónak, hogy a hullámosodás természetes folyamat, mivel laza kárpitozású technikával készülnek a termékeik. A Használati és kezelési útmutatóban is adnak részletes tájékoztatást a bútoraikról, de az üzletben a kollégák is tájékoztatják a vevőket. 2014.03.26-án e-mailt is írtak a vásárlónak, hogy nem értik milyen szakvéleményt vár tőlük, hiszen a helyszínen felvett jegyzőkönyvet megkapta. Kérik elutasítani a vásárló kérelmét, mivel a vásárló a bútorára az alsóbb kategóriából választott szövetet, míg a kiállított bútoraik prémium kategóriás szövetből készülnek. Az esztétikai kifogását azért nem tuják elfogadni, mivel a vásárló az üzletben is láthatta a bútort kiállítva. Termékeik kézzel gyártott termékek és ezért minimális eltérés lehetséges az után gyártott termékeknél. Két ajánlatuk van a megegyezésre, vagy 20.000,- Ft-ot árengedményként felajánlanak, vagy plusz 3 hónap jótállást biztosítanak. Ez nem azt jelenti, hogy a hibát elismerik, csak szeretnék a vásárlói elégedettséget növelni. Alávetési nyilatkozatot nem tett.
Az eljáró tanács a becsatolt iratok alapján az alábbiak szerint tartotta megalapozottnak a fogyasztói kérelmet.
A fogyasztó számlával is igazoltan 2013.12.19-én az üzletben lévő kiállított mintadarab után más szövettel megrendelt egy X. márkájú sarokkanapét a Quattro Mobili Kft.-től, mint forgalmazótól. A bútort a legyártást követően 2014.01.31-én kiszállították és ezt követően a fogyasztó írásban 2014.01.12-én -3 napon belül - minőségi kifogást tett, mert a párna részek varrásainál húzódik az anyag, de az egyiknél nem, a másiknál igen. 2014.02.19-én megvizsgálta a vállalkozás egyik alkalmazottja a kanapét, de a vállalkozás az eljárásban egyéb független szakértői véleményt nem csatolt, pedig jótállás teljes időtartama alatt a bizonyítási teher a vállalkozáson áll. A vállalkozás a válasziratában arra hivatkozik, hogy a kanapé rendeltetésszerű használatra alkalmas. Ez a megállapítás csak abban a tekintetben lenne helytálló, ha a megvásárolt bútor nem képviselne egyebekben egy esztétikai minőséget is. Ilyen alapon egy lyukas bőrhuzatú kanapé is alkalmas a rendeltetésszerű használatra, hiszen lehet rajta feküdni vagy aludni, de attól még minőségi hibás.
Az eljáró tanács szerint a becsatolt fotókon egyértelműen látható, hogy a párnák varrása során nem egyenletesen feszítették ki az anyagot, így az egyik helyen hullámos a varrásnál, a másik helyen viszont nem, mely valószínűleg a gyártás során keletkezett.
A becsatolt jótállási jegy tanúsága szerint a kötelező 1 éves jótállást a Kanizsa Trend Kft., mint gyártó vállalta. A bútor jótállásos és a becsatolt jótállási jegyen szereplő tájékoztatás szerint: „A jótállási idő alatt észlelt hibát a forgalmazónak (eladó üzlet) vagy a Kanizsa Trend Kft.-nek is be lehet jelenteni. A gyorsabb ügyintézés érdekében javasoljuk, hogy közvetlenül a gyártóhoz (Kanizsa Trend Kft.) forduljon.” A jótállási jegy a Kanizsa Trend Kft- által kiállított Használati és Kezelési Útmutató és Jótállási jegy néven szerepel.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.évi IV. tv-a továbbiakban Ptk.- 277. § (1) bek. szerint: „A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni.
A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában b) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat.”
A Ptk. 248.§(1) Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás a jogosultnak a törvényből eredő jogait nem érinti.
(2) A jótállás a kötelezettet a jótállási kötelezettséget keletkeztető szerződésben vagy jogszabályban, továbbá a szolgáltatásra vonatkozó reklámban foglalt feltételek szerint terheli.
(4) A jogosult a jótállási határidő alatt bármikor közölheti kifogását a kötelezettel.
A Ptk. 306. § (1) bek. szerint: „Hibás teljesítés esetén a jogosult a) elsősorban – választása szerint – kijavítást, vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget.
b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni- választása szerint- megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől.”
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint „a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 36/B §-a szerint: „A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó – a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú – nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.”
Budapest, 2014. augusztus 6.
.
Dr. Kolyvek Antónia
eljáró tanács elnöke
Dr. Kapás Irén
eljáró tanács tag
Balogh János
eljáró tanács tag
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
