Vissza az összes hírhez2013. február 15.
BBT/1809/2012.
Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére az Inter-Max Kft. Adidas Márkabolt (4025 Debrecen, Nyugati út 5-7.)vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül cserélje ki a fogyasztó által kifogásolt cipőt.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
A fogyasztó kérelme szerint 2012.03.10-én vásárolt az X. Üzletházban található Adidas márkaboltban 18.792,- Ft-ért Adidas SuperStar férficipőt, amely a termék normál használat mellett nem egész 3 hónap alatt használhatatlanná kopott. A vásárló szerint jogos reklamációját a bolt a X. Kft. szakvéleményére hivatkozva elutasította. Ezt nem tudja elfogadni, mert a szakértő szerint a cipőt nem rendeltetésszerűen, a panaszos szerint pedig normális módon használta. Az elmúlt években ugyanezt a modellt vásárolta, ugyanígy viselte és semmi hasonló problémát nem tapasztalt. Ezen modell fehér változatát hordja lassan egy éve problémamentesen. A reklamáció, illetve a csereigény elutasítása miatt a fogyasztó a békéltető testület eljárást kezdeményezte a kifogásolt termék cseréje iránti igényével. Kérelméhez csatolta a vásárlást igazoló nyugta, és a szakvélemény másolatát, jelölési jogával nem élt.
A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 25. § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki Dr. Horváth György személyében. A meghallgatás 2012.08.28-án 11:00 órai időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.
Felek határidőben ezirányú kérelmet nem terjesztettek elő.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A vállalkozás válasziratot nem küldött.
A meghallgatáson a fogyasztó meghatalmazással igazolt képviselője megjelent, az eljáró tanáccsal szemben kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő. Az eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályos volt, a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést székhelyén meghatalmazottja 2012.07.30-án átvette.
Az eljáró tanács mindenekelőtt megállapítja, hogy a vállalkozás magatartása nem tette lehetővé a békéltető testület ügyben eljáró tanácsa számára az egyezség létrehozásának megkísérlését. A Budapesti Békéltető Testület által az Fgytv. 29 § (8) bekezdése szerint kiküldött értesítés ellenére sem előzetesen sem az eljárás során nem tett az ügyben semmiféle nyilatkozatot, továbbá a kitűzött meghallgatáson sem jelent meg.
A Fgytv. 36/B. §-a szerint „A békéltető testület közzéteheti annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó - a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú - nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.”
Az eljáró tanács felhívására a fogyasztó nyilatkozott arról, hogy az eljárást a teljesítés helyére alapozva kezdeményezte a Budapesti Békéltető Testületnél és más békéltető testület előtt az ügyben eljárást nem kezdeményezett.
A fogyasztó a meghallgatáson is vitatta a szakvélemény megállapításait, és hivatkozott arra, hogy a cipőt – melyet bemutatott – rendeltetésszerűen használták. Nem világos, hogy a szakértő mire alapozza azt, hogy a cipő nem felel meg a fogyasztó lábméretének, amikor ugyanilyen méretű és típusú, de más színű terméket problémamentesen használ. A cipőfűző vizsgálatkori állapotát nem ismeri, de álláspontja szerint abból nem következik az, hogy a lábbelit nem rendeltetésszerűen használták. Különösen azért, mert egyszer a nem kellően befűzött állapotra, másrészt a nem kellően kifűzött állapotban történő le és felvételre hivatkozik a szakértő. A szakvélemény megállapításait pedig eleve kétségessé tesz, hogy csak a jobblábas cipő sarokbélése ment tönkre, az nem valószínű, hogy valaki csak az egyik lábán használja „nem rendeltetésszerűen” a cipőjét.
Az eljáró tanács a becsatolt iratok, és a fogyasztó meghallgatása és cipő szemrevételezése után az alábbiak szerint tartotta megalapozottnak a fogyasztói kérelmet.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1957. évi IV. törvény (Ptk.) 277.§ (1) szerint: „A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában
a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és
b) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését[...] ”
A Ptk. 305. §(1) szerint:„Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.”
A Ptk. 306. §(1) alapján: „Hibás teljesítés esetén a jogosult
a) elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.”
Továbbá figyelemmel a Ptk. 305/A. § (2) bekezdésére: „Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.”
Az eljáró tanács megállapította, hogy a vásárlás időpontja 2012.03.10-e, a szavatossági igény bejelentésének időpontja közel 3 hónappal későbbi, 2012.06.03-án, de a vásárlást követően 6 hónapon belül történt. Így a Ptk. 305/A § (2) bekezdésében meghatározott jogszabályi vélelem a termék hibáját illetően tehát fennállt. Az X. Kft. szakvéleménye szerint: „A vizsgálatra küldött fekete, fehér, 3 hónapja vásárolt és hordott, kombinált felsőrésszel. textil béléssel és kombinált talppal készült adidas cipő jobblábas kéregbélése kikopott, szétfoszlott a láb sarokcsontjának részén. Fejbélése a láb folyamatos dörzsölődésétől a felsőrész felsőrészének repedéséhez vezetett a külső részen. A szakmai és a vizsgálati tapasztalatok alapján a béléskárosodások visszavezethetők a láb és a cipő nem megfelelő hossz- és bőségméreti összhangjára, továbbá a lábbelinek a nem bekötött állapotú használatára valamint a nem kellőképpen kifűzött állapotban történt le- és felvételére. Az előzőek bekövetkezésekor a láb mozgása során fellépő erőteljes súrlódás miatt a felhasznált bélésanyagok a normál használattól lényegesen erősebb igénybevételnek voltak kitéve, amitől azok károsodtak. A fenti állítást a cipőfűző jelenlegi állapota is igazolt. A nem rendeltetésszerű használat (és a cipőfűző nem megfelelő használata is idetartozik) a szavatossági jog elvesztésével jár. A károsodásokkal kapcsolatban megállapítható, hogy azok nem egyszerre, és nem a reklamáció bejelentését megelőzően keletkezhettek ilyen mértékben. A vásárló a lábbelin előforduló hiba kezdeti kialakulásának felfedezése után nem jelentette be kifogását a forgalmazó felé, hanem azt tovább használta. A meghibásodott lábbeli további viselése nem tekinthető rendeltetésszerű használatnak. A meghibásodás bejelentésére csak ebben az állapotban került sor. Idézzük a törvény (Ptk.) vonatkozó részét: ,,307.§ (1) a jogosult a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles kifogását a kötelezettel közölni. (2) Fogyasztói szerződés esetében a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt kifogást kellő időben közöltnek kell tekinteni. A felek ettől eltérő megállapodása semmis. (3) a közlés késedelméből eredő kárért a jogosult a felelős. A kifogásközlésre álló 2 hónap csak arra vonatkozik, hogy a vásárlónak akadályoztatása esetén ennyi idő áll rendelkezésére a reklamáció bejelentésére. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a meghibásodott lábbelit tovább hordhatja, vagy egyéb olyan cselekményt hajthat azon végre, amellyel a keletkezett kárt növeli. A reklamáció későinek, s oka külső mechanikai sérülésnek tekinthető. A lábbeli elhasználódott, amortizálódott, túlhordottá vált. A károsodás nem anyag-, vagy gyártási hibára vezethető vissza. A hiba oka az átadás után keletkezett. A vásárló hibás teljesítésre vonatkozó szavatossági igénye nem megalapozott.”
A szakvélemény megállapításait a fogyasztó vitatta. Az eljáró tanács álláspontja szerint amint arra a szakvélemény is utal a lábbeli tervezésénél, az anyagok kiválasztásánál és a gyártáskor alkalmazandó technológia összeállításánál a normál használattal, valamint a láb és a lábbeli megfelelő hossz- és bőségméretbeli összhangjával járó igénybevételeket kell figyelembe venni annak érdekében, hogy a termék rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen. A hiba okát a szakértő a láb és a cipő nem megfelelő hossz- és bőségméretbeli összhangjára, a lábhoz lazán rögzített állapotban történő lábbeli használatra, a nem megfelelően kifűzött állapotban történő le és felvételre illetve az emiatt jelentős mértékben megnövekedett, a normál használati igénybevétellel nem arányos, erőteljes mechanikai nyomó, feszítő, koptató hatásokra vezette vissza. Aggályosnak találta azonban az eljáró tanács szakvélemény megállapításait annak általánossága miatt. A cipőfűzőt illető megjegyzés valóban nem ad magyarázatot arra, hogy a vizsgálatkori állapot – amely nem egyezik meg a használat során történő állapottal – melyik állítást támasztja alá. Továbbá osztja az eljáró tanács a fogyasztó azon álláspontját: nem életszerű azt feltételezni, hogy valaki az egyik lábán levő cipőt más cipőfűzési móddal használja, mint a másikat. Ezért magyarázatot igényel, hogy a szakvéleményben említett és feltételezett rendellenes használat miért csak az egyik lábbeli tönkremenetelét okozta. A nem rendetetésszerű használat az eljáró tanács szerint a szakvélemény alapján nem nyert kétséget kizáró bizonyítást.
Az eljáró tanács álláspontja szerint a Ptk. 277. §-ból következően tehát amellett, hogy minden vásárló egyedi lábsajátossággal rendelkezik, és a termékek pedig egy adott lábsajátosságot figyelembe vevő tervezés alapján készülnek, a terméknek „szokásos minőséggel” kell rendelkeznie, így a felpróbálás után vásárolt és - az ellenkező bizonyítottságának hiányában - feltehetően rendeltetésszerűen használt cipő néhány hónapos hordás utáni tönkremenetele alapján az eljáró tanács a termék hibáját illetően fennálló jogi vélelmet nem látta megdöntöttnek. Továbbá a lábbeli talpkopása alapján az eljáró tanács helyt adott a fogyasztó azon érvelésének, hogy a cipő nem tekinthető elhasználtnak. A túlhordásra vonatkozó szakértői megállapítás abban az esetben zárná ki az igény érvényesíthetőségét, ha a hibás termék használata további károsodással jár. Azaz a javíthatást költségesebbé vagy lehetetlenné teszi. A jogvitával érintett lábbeli kijavítása az eljáró tanács szerint a hiba korábbi közlése esetén sem lett volna lehetséges, továbbá a fogyasztó választása szerint kijavítást vagy kicserélést kérhet.
Fentiek alapján az eljáró tanács arra az álláspontra jutott, hogy a vállalkozás hibásan teljesített, szavatossági felelőssége a hibátlan teljesítésért a Ptk. 305. § (1) bekezdése értelmében fennáll. A fogyasztó igényeként csak a termék kicserélését jelölte meg, ezért az eljáró tanács a kérelem alapján a rendelkező részben foglalt ajánlást tette.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki.
Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra:„Ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.”
Budapest, 2012. augusztus 28.
dr. Horváth György
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
