Hírek

2013. december 16.

BudapestiBékéltetőTestület

1016 Budapest, Krisztina krt.99.

 Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10

Telefon:488-2131 Fax:488-2186

e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu

BBT/1825/2013

A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a COMPLEX PULSED Kft. (1036 Budapest, Hegedűs Gyula u. 29/A. fsz.1.) vállalkozással szemben indult ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő

A J Á N L Á S T

teszi:

Vállalkozás az ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen vissza a fogyasztó részére 100.000 (Egyszázezer) Ft-ot.

A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben - kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.

INDOKOLÁS

Fogyasztó írásbeli kérelmében előadta, hogy 2013.06.13-án vásárolt a vállalkozástól az X Hotelben 1 db terápiás matracot. Készpénzben 100.000 Ft-ot átadott, 200.000 Ft-ra pedig 4 részletben vállalt kötelezettséget. 2013.06.18-én tértivevényes küldeményben közölte a céggel az elállási szándékát. A cég a levelet nem vette át, telefonon nem érhető el. Kérte a kifizetett 100.000 Ft megtérítését és a 4 x 50.000 Ft-os részletek sztornózását.

Beadványához csatolta a 2013.06.12-én kelt szerződést, a 2013.06.13-án kelt számlát és részletfizetési megállapodást, a 2013.06.18-án kelt vállalkozásnak írt levelét, belföldi tértivevényt és a fogyasztóhoz visszaérkező levél borítékját.

A békéltető testület elnöke szerint a fogyasztói jogvita egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV törvény – a továbbiakban Fgytv. – 25.§ (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki. 

A békéltető testület elnöke a felek meghallgatását 2013. augusztus 28. napjának 9.00 órájára tűzte ki, melyről a feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.

Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy ha mindkét fél – az általa jelölhető testületi tag megjelölésével – azt kéri, a békéltető testület háromtagú tanácsban jár el. Felhívta a felek figyelmét arra, hogy amennyiben ezen lehetőséggel élni kívánnak, az általuk jelölhető testületi tagra vonatkozó javaslatukat nyolc napon belül tegyék meg.

Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.

Vállalkozás válasziratot a meghallgatás időpontjáig nem terjesztett elő.

A meghallgatáson megjelent a fogyasztó. Vállalkozás képviseletében nem jelent meg senki. Fogyasztó az egyedül eljáró testületi taggal (dr. Szatai Tibor) szemben kifogást, kizárási indítványt nem jelentett be. Nem kérte az ügy háromtagú tanácsban történő elbírálását. Az egyedül eljáró testületi tag (továbbiakban: eljáró tanács) megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályszerű volt, az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést 2013.08.12-én átvette.

Fogyasztó fenntartotta az írásbeli kérelmében foglaltakat. Előadta, hogy egy egészségügyi vizsgálatra kapott meghívót, ami – mint ott kiderült – egyben termékbemutató is volt. Ott vette meg a készüléket. A készülék már másnap meghibásodott, ezért próbálta telefonon elérni a vállalkozást, de mivel ez nem sikerült, ezért postai úton elállt a szerződéstől. Augusztus 16-án keresték a vállalkozástól telefonon és azt ígérték, hogy visszaadják a pénzt, pontosabban csak egy ígérvényt adnának és elvinnék a matracot. De aztán nem jelentkeztek többet. Kérte a kifizetett 100.000 Ft visszafizetését.

A fogyasztó kérelme alapos.

Eljáró tanács a fogyasztó előadása és a becsatolt iratok alapján megállapította, hogy a fogyasztó 2013.06.12-én adásvételi szerződést kötött a vállalkozással egy pulzáló mágnesterápiás matracra 300.000 Ft vételárért. A termék kiszállítására 2013.06.13-án került sor, ekkor a fogyasztó a vételárból 100.000 Ft-ot megfizetett a vállalkozás részére. A fennmaradó 200.000 Ft megfizetésére a felek részletfizetési megállapodást kötöttek. Fogyasztó a 2013.06.18-án kelt és postára adott levelében a 213/2008. (VIII.29.) Kormányrendelet 4.§-ára hivatkozással elállt a szerződéstől. A vállalkozásnak a szerződésen, a számlán és a részletfizetési megállapodáson is megjelölt címére (2800 Tatabánya, Károlyi Mihály út 1.) megküldött tértivevényes küldemény „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza a fogyasztóhoz.

Az eljáró tanács a cégjegyzék adatai alapján megállapította, hogy a vállalkozás székhelye 2013.06.19. napjától 1036 Budapest, Hegedűs Gyula u. 29/A. fsz. 1.

Az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről szóló 213/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet 1.§ (1) bekezdése szerint:E rendelet hatálya azokra a termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésekre terjed ki, amelyek megkötésére vállalkozás vagy a vállalkozás nevében, illetve javára szerződést kötő személy (a továbbiakban együtt: vállalkozás) és fogyasztó között, a vállalkozás kezdeményezésére, a vállalkozás üzletén, telephelyén kívül, illetve annak hiányában kerül sor, így különösen

a)a fogyasztó lakásán, munkahelyén, átmeneti tartózkodási helyén, feltéve, hogy a vállalkozás a fogyasztót nem a fogyasztó kifejezett kívánságára kereste fel, vagy

b)a vállalkozás vagy harmadik személy által ilyen célból szervezett utazás, rendezvény alkalmával.

A (3) bekezdés szerint: A rendelet hatálya kiterjed arra az esetre is, amikor a vállalkozás üzletén, telephelyén kívül, illetve annak hiányában a fogyasztó tesz szerződéskötésre ajánlatot a vállalkozásnak.

Vagyis megállapítható, hogy jelen jogügyletre a fenti rendelet hatálya kiterjed.

A rendelet 4.§-a szerint:

(1) A fogyasztó a (2) bekezdésben meghatározott időtartamon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől.

(2) A fogyasztó az (1) bekezdés szerinti elállási jogát

a)termék értékesítésére irányuló szerződés esetében a termék kézhezvételének napjától számított nyolc munkanap elteltéig,

b)szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szerződéskötés napjától számított nyolc munkanap elteltéig

gyakorolhatja.

(3) Írásban történő elállás esetén azt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát a határidő lejárta előtt elküldi.

A rendelkezésre álló adatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy fogyasztó határidőben elállt a szerződéstől. Az elállási nyilatkozatát 2013.06.18-án - azaz a jogszabályban meghatározott 8 munkanapon belül - adta postára a vállalkozás által megjelölt címre.  

Fogyasztó tehát az elállását tartalmazó írásbeli nyilatkozatát határidőben postára adta, így a szerződéstől való elállását határidőben érvényesítette.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban Ptk.) 320.§ (1) bekezdése szerint: Aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva elállásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. Az elállás a szerződést felbontja.

A Ptk. 319.§ (3) bekezdése szerint: A szerződés felbontása esetében a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak.

Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlás szerint találta megalapozottnak fogyasztó kérelmét azzal, hogy mivel a szerződés a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal megszűnt, így értelemszerűen a szerződéshez kapcsolódó részletfizetési megállapodásban foglaltakat sem kell teljesíteni.

A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki.

Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), ha

a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,

b) a 18. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy

c) a 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.

Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint:a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.

Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése értelmében a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.

Az Fgytv. 36. § (5) bekezdése szerint: afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.

Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv. 36. § (1) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.

Az eljáró tanács megállapítja, hogy a vállalkozás magatartása nem tette lehetővé a békéltető testület ügyben eljáró tanácsa számára az egyezség létrehozásának megkísérlését. A Budapesti Békéltető Testület által az Fgytv. 29.§ (8) bekezdése szerint 2013.08.06-án kiküldött és vállalkozás által 08.12-én átvett értesítésben foglalt figyelmeztetés ellenére a vállalkozás nem tett az ügyben semmiféle nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson sem jelent meg.  

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 36/B.§-a szerint:  Abékéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29.§ (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó – a 29.§ (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú – nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.

Budapest, 2012. augusztus 28.

                                                                                           dr. Szatai Tibor

                                                                                       eljáró tanács elnöke

Kapják:

1. Fogyasztó

2. Vállalkozás

3. Irattár