Hírek

2015. február 23.

Budapesti Békéltető Testület

1016 Budapest, Krisztina krt.99.

Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10

Telefon: 488-2131 Fax:488-2186

e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu

BBT/1894/2014

Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Shoebox Kft. (1033 Budapest, Szőlőkert utca 9.)vállalkozással szemben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében folyamatban levő ügyben az eljáró tanács alulírott napon a következő

A J Á N L Á S T

teszi:

A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül cserélje ki a fogyasztó által kifogásolt141SPJ1001-081/35 modellszámúlábbelit, vagy ha ennek nem tud eleget tenni, a termék ellenében térítse vissza annak 18.990 (tizennyolcezer-kilencszázkilencen) Ft-os vételárát.

A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése – jogszabályban meghatározott esetekben – kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.

INDOKOLÁS

A fogyasztó kérelme szerint 2014. március 23-án vásárolt egy női Lacoste félcipőt 36-os méretben 18.990,- Ft értékben a vállalkozás 1117 Budapest, Október 23. utca 8-10. szám alatti üzletében. A fogyasztó a cipőt két nap múlva 35-ös méretűre cseréltette. Egy hónap elteltével a cipő mindkét oldalán levált a ragasztás a gumi peremen, ezért a fogyasztó 2014.04.23-án a lábbelit visszavitte az üzletbe, ahol bevizsgálásra, javításra küldték. 2014.05.05-én lett kész a lábbeli. Amikor a fogyasztó átvette, jelezte az üzletvezető felé, hogy eléggé hanyag módon lett visszaragasztva a gumirész, mivel volt olyan kis terület, amit nem javítottak ki. Az üzletvezető erre azt mondta, semmi gond, majd ha újra leválik a gumi, vigye vissza, mivel ezzel nem tudnak mit kezdeni. 2014.06.14-én a fogyasztó ismét visszavitte a cipőt az üzletbe az előzőekhez hasonló hibákkal. Ismét elvált a ragasztás, most már a talp részeken is. A cipő talpán a bordás felület néhol elkopott, pedig a fogyasztó nem csoszogott benne és nem is volt nagy rá a lábbeli. A talp nem csak az elkopott résznél vált el, hanem ott is, ahol sérülés nem tapasztalható. A fogyasztó szemléltetés céljából egy 5 éves Adidas márkájú cipőjéről is csatolt fényképet, melyen látszik, hogy a fogyasztónak mennyire erős a járása, mennyi kárt tudott tenni egy 5 éves cipőben. 2014.06.29-én értesítették a fogyasztót, hogy a garanciálisan visszavitt cipő javítását vagy pénzvisszafizetési igényét elutasították, mivel a szakvélemény szerint a lábbeli helytelen használat miatt ment tönkre. A fogyasztó vitatta, hogy helytelenül használta volna, a cipőt csak munkába menet, illetve hazafele használta, mivel munkahelyén váltócipőt hord. A jó időre való tekintettel sem használta sokat, mivel szandálban járt. A fogyasztó véleménye szerint a cipőnek bírnia kellett volna még legalább egy évig, és nevetségesnek találta, hogy 3 hónap alatt ennyire szétesett a ragasztások mentén, a talpa is kispórolt anyagból készült. Egy 18.990,- Ft-os Lacoste cipőtől többet várt. Panaszával ezért a békéltető testülethez fordult. Kérelméhez másolatban csatolta a 2014.03.23-án kelt 0907/00038 sz. nyugtát, a cipőhöz tartozó használati, kezelési útmutatót, a 2014.04.23-án felvett 1000000275 sz. és a 2014.06.14-én kelt 1000003234 sz. panaszjegyzőkönyveket, 2 db fényképfelvételt a fogyasztó 5 éves Adidas cipőjéről, valamint 6 db-ot a kifogásolt lábbeliről. A fogyasztó jelölési jogával nem élt.

A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 25 § (4) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki Dr. Horváth György személyében. A meghallgatás 2014.szeptember09-én 10:00 órai időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el. Felek határidőben ez irányú kérelmet nem terjesztettek elő.

Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit illetően. Nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.

A vállalkozás 2014.08.07-én kelt válasziratában úgy nyilatkozott, hogy a meghallgatáson részt venni nem kívánnak és a fogyasztó panaszának jogosságát nem ismerik el. Továbbá az eljáró tanács döntését nem fogadják el kötelezésként és az eljáró tanács 1 tagjára vonatkozó javaslati lehetőségükkel sem kívánnak élni. Az üzletben felvett jegyzőkönyv alapján történő nyilatkozatuk szerint a vásárló reklamációja nem megalapozott véleményezésű. Mivel a vásárló ezt nem fogadta el, a vállalkozás szeretné ismételt bevizsgálást kezdeményezni egy független bevizsgáló szerv bevonásával, saját költségére, a mielőbbi reklamációkezelés érdekében. Kérték, hogy a vásárló fáradjon vissza a vásárlás helyszínére, hogy kollégáik elindíthassák a folyamatot.

A meghallgatáson felek nem jelentek meg. Az eljáró tanács megállapította, hogy értesítésük szabályos volt, a hivatalos iratot a fogyasztó 2014.08.08-án, a vállalkozás meghatalmazottja 2014.08.07-én átvette. A vállalkozás válasziratot küldött, melynek másolatát az eljáró tanács a fogyasztónak megjelenése hiányában jelen döntésével együtt küldi meg.

A fogyasztó kérelme a következők miatt alapos.

A megállapított tényállás szerint a fogyasztó 2014.03.23-án 48.980 Ft értékben két lábbelit vásárolta vállalkozástól. A 141SPJ1001-081/36 modellszámú lábbelit két nap múlva 2014.03.25-én 141SPJ1001-081/35 modellszámú lábbelire cserélte a vállalkozás, azaz azonos típusú, de kisebb méretű lábbelire. A fogyasztó minőségi kifogás erre a termékre vonatkozott.

A vállalkozás 2014.04.23-án kelt 1000000275 sz. panaszjegyzőkönyve szerint minkét cipőn elvált a gumi perem. A vállalkozás saját maga végezte a minőségi kifogás vizsgálatát és az a jegyzőkönyv alapján a következőket tartalmazta: „A vizsgálat megállapítása: A jegyzőkönyvön feltüntetett hiba megalapozott, ellenben a hiba a Ptk. 6:159. § (2.) bekezdése alapján, az aránytalan többletköltség elkerülése érdekében javítható a lábbeli értékének csökkenése, valamint jellegének megváltoztatása nélkül. Idézzük a törtvény (Ptk.) vonatkozó részét: (…) 6:159. § (2) Hibás teljesítés esetén a jogosult (a) elsősorban kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét. (…) A vevő kártalanításának módja: JAVÍTÁS”

A második minőségi kifogásra vonatkozó 2014. 06.14-én kelt 1000003234 sz. panaszjegyzőkönyv szerint a hiba jellege: „talpleválás, ragasztás hiba. Jobb cipő orr, sarok, talp belső oldal, külső oldal. Bal cipő orr, sarok, talp belső oldal, külső oldal.” A vállalkozás saját vizsgálata szerint „ A vizsgálat megállapítása: Elöljáróban megjegyezzük, hogy a meghibásodásokat jelentkezésükkor haladéktalanul be kell jelenteni a forgalmazó felé, mivel a meghibásodott lábbeli további használata újabb, már nem javítható hibákat eredményezhet. A lábbeli nagyértékben megkopott, erősen megviselt, a talp kopott, sérült, a ragasztás több helyen elvált, a kéregbélés károsodott. A lábbeli erősen megviselt ütött kopott, felsőrészéből, ill. legfőképpen a károsodások mértékéből, egyértelműen a lábbeli kíméletlen használatára, annak egész napos viseletére, ill. nem rendeltetésszerű kezelésére lehet következtetni, amely a szavatossági jogok elvesztését vonja maga után. (Használati Útmutató 1; 3; 4. 10. 14. pont!) A cipő amortizálódott, a vásárlástól eltelt rövid idő ellenére a termék túlhordottá vált. A forgalmazó a termékszavatosságot kizárólag a mellékelt Használati Útmutató betartása mellett köteles biztosítani. A lábbelin egyértelműen látszik betartásának hiánya, ill. hogy az Útmutatót a fogyasztó több pontban nem tartotta be. A fentieken túlmenően, a szavatossági jogok érvényesítéséhez a vásárló kötelessége (ld. PTK 306. §) a lábbelin előforduló hiba kezdeti kialakulásának felfedezése után (pl. minimális ragasztás elválás stb.) a hiba bejelentése, ennek ellenére kifogását nem jelentette be a forgalmazó felé, hanem a lábbelit tovább használta. A meghibásodott lábbeli további viselése nem rendeltetésszerű használatnak tekintendő. (Használati Útmutató 14. pont) A kifogásolt hiba átadás után keletkezett, a lábbelit ért külső mechanikai behatásból eredő sérülés következménye. A külső behatásokra visszavezethető meghibásodások nem képezik szavatosság tárgyát. A bekövetkezett sérülés esetében anyag- vagy gyártási hiba nem állapítható meg. Megjegyezzük, hogy a szavatossági reklamáció az eladáskor meglévő, s csak a viselés során jelentkező rejtett anyag- vagy gyártási hibákra vonatkozik. A külső sérülés eredményeképpen bekövetkező elhasználódás jellegű meghibásodás nem tekinthető rejtett hibának. A károsodás nem anyag- vagy gyártási hibára vezethető vissza. A vásárláskor átadott használati és kezelési útmutató leírásai az irányadóak a termék használatára, keletkezésére és szavatossági/jótállási feltételekre vonatkozóan. A reklamáció nem rejtett anyag vagy gyártási hibából adódik, ezért a vásárló hibás teljesítésre vonatkozó kifogása, szavatosság érvényesítési igénye NEM MEGALAPOZOTT.”

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.) 6:157. §szerint:

(1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett. 

(2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely e fejezetnek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el.

A Ptk. 6:158. § szerint:Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.

Ennek értelmében a jelen esetben, figyelemmel arra, hogy a fogyasztó a hibát a vásárlástól számított hat hónapon belül észlelte, a vállalkozást terhelte annak bizonyítása, hogy a termék nem hibás, illetve a hiba (a hiba oka) a teljesítés időpontjában nem volt meg a termékben.

Ezen bizonyítási kötelezettségének a vállalkozás nem tett eleget, nem csatolt független szakvéleményt a hiba okának bizonyítására.

A békéltető testület eljárása során is a szabad bizonyítás elve érvényesül, így a felek alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához nincsenek kötve. Az eljáró tanács szabadon felhasználhatja,

a felek előadásait, valamint felhasználhat minden egyéb bizonyítékot, amely a tényállás kiderítésére alkalmas. A felek nyilatkozatai egyenrangúak, azaz e nyilatkozatok közötti ellentmondás feloldására más bizonyítás is szükséges. A fogyasztói jogvitákban jogi vélelem hiányában az ügy eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy az eljáró tanács azokat valónak fogadja el. Jogi vélelem esetén a kimentésről annak kell gondoskodnia, akinek a vélelem megdöntéséhez érdeke fűződik.

Az Fgytv. 31. § (2) bekezdése szerint: „Ha a meghallgatáson bármelyik fél szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg, vagy nem terjeszti elő bizonyítékait, a tanács lefolytatja az eljárást, és a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.” A vállalkozásnak tehát a meghallgatásig volt lehetősége a független szakvéleményt, mint bizonyítékot előterjeszteni.

Az eljáró tanács álláspontja szerint a vállalkozás jegyzőkönyvében foglalt megállapítások nem alkalmasak a hibás teljesítési vélelem megdöntéséhez és így a vállalkozás felelősségének kimentéséhez sem voltak elegendőek. A fogyasztó által jelzett hibák nem a termék kopására illetve a bélés károsodására vonatkoztak, hanem a talp leválására. A fogyasztó által csatolt fényképfelvételekből nem következik a termék „túlhordott” állapota. A felsőrész kopása esztétikai hiba, használati eredetű károsodás, azonban a talp leválása a használatot akadályozó hiba. E hiba okára, javíthatóságára a vállalkozás konkrétan nem nyilatkozott, csupán általánosságban az elhasználtságot jelölte meg a hiba okaként. A hibás teljesítésre vonatkozó jogszabályi vélelmet a vállalkozás tehát nem döntötte meg.

Hibás teljesítés esetén a fogyasztó által igényelhető szavatossági jogokat a Ptk. 6:159. § határozza meg. Eszerint:

„Ptk. 6:159. §

(1)   Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik.

(2)   Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint

a)      kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy

b)      az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.

(3)   Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

(4)   A kijavítást vagy kicserélést – a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel – megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni.”

Mindezek alapján az eljáró tanács a rendelkező részben foglalt ajánlást tette.

A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki annak hatályon kívül helyezése azonban kérhető a bíróságtól az Fgytv. 34. § (3), illetve a (4) bekezdésben meghatározottak szerint.

 Az Fgytv. 34. § (3) bekezdése alapján „Afél a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,

b) a 18. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy

c) a 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.”

Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint „ A vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését a (3) bekezdésben foglaltakon túl - az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül - akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.” Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.

Az ajánlás kijavítására az Fgytv. 35. § alapján van lehetőség a következők szerint:

„ (1) A határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a fél kérheti a tanácstól, hogy a határozatban, illetve az ajánlásban előforduló bármely névcserét, névelírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást javítson ki, vagy a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás meghatározott része tekintetében adjon értelmezést.

(2) Ha a tanács a kérelmet indokoltnak tartja, annak beérkezésétől számított nyolc napon belül a kijavítást elvégzi, illetve az értelmezést megadja. Az értelmezés a határozat, illetve az ajánlás részévé válik.

(3) A tanács az (1) bekezdésben meghatározott hibát a határozat, illetve az ajánlás kihirdetésétől számított harminc napon belül kérelem hiányában is kijavíthatja.”

Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”

Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: „Ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.”

Az Fgytv. 34. § (1) bekezdése szerint: „A tanács határozata, illetve ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.”

Budapest, 2014. szeptember 9.

                                                                                  dr. Horváth György

                                                                                  eljáró tanács elnöke

Kapják:

1. Fogyasztó (vállalkozás válasziratának másolata)

2. Vállalkozás

3. Irattár