Vissza az összes hírhez2013. február 15.
BBT/2047/2012.
Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Szinga Sport Kft. (2131 Göd (Alsógöd), Pesti út 81. lev. cím: 1142 Budapest Szőnyi út 2.)vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül javítsa meg a fogyasztó által kifogásolt 113819_42 star player ev ox lábbeli talp hibáját, vagy ha ennek nem tud eleget tenni, térítse vissza a termék 18.999,- Ft-os vételárának 50 %-át azaz 9.500.- (kilencezer-ötszáz) Ft-ot.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése az ajánlás kézbesítésétől számított 15 napon belül – jogszabályban meghatározott esetekben – kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
A fogyasztó kérelme szerint nyugtával igazoltan 2012.03.24-én vásárolt egy Converse márkájú sportcipőt a Szinga Sport Kft 2131 Göd (Alsógöd), Pesti út 81.vállalkozás X. Plazában lévő üzletében 18.999,- Ft-ért. Két hónap elteltével a cipő teljes tönkremenetele miatt reklamációval fordult az üzlethez, ahol a cipőket átvették és X. Kft-hez küldték a panasz kivizsgálására. Innen kapott egy szakvéleményt a cipővel együtt azzal, hogy a minőségi kifogása nem jogos. A cipőt a bolt továbbküldte javítani, de nem tudták a javítást elvégezni. hanem a fogyasztó kapott egy újabb szakvéleményt az előzővel megegyező eredménnyel. A kérelmező sem a szakvéleménnyel, sem a bolt hozzáállásával nem értett egyet, ezért a békéltető testülethez fordult igényével, mert sem a levásárlás (csere) sem a vételár visszafizetésére vonatkozó kérését nem teljesítették. A szakvélemény szerint: „a cipő alkatrészeinek és összeszerelésének károsodásához a lábbeli kimosása nagymértékben hozzájárult.” A fogyasztó szerint a lábbeli nem volt kimosva, másrészt szerinte a 18.999,- Ft-os cipőnek nem két hónapig, hanem két évig kell kitartania. Ha két hónapra akar cipőt venni, azt a kínai piacon is megteheti 2.000,- Ft-ért.
A kérelmező jelölési jogával élt és kérelméhez csatolta a vásárlást igazoló nyugta, a használati kezelési útmutató, a 2012/80/0650/0384 sz. jegyzőkönyv, valamint a X. Kft. INF_11974/2012 és INF_12395/2012 sz. szakvéleményét.
A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 25. § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki Dr. Horváth György személyében. A meghallgatás 2012. szeptember 25-én 14:00 órai időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.
Felek határidőben ezirányú kérelmet nem terjesztettek elő.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A vállalkozás a jelen eljárásban a békéltető testület megkeresésére válasziratot küldött, melyben hivatkozott arra, hogy a panasz jogosságát vitatja. A független szekértő által kiadott szakvéleményben foglaltakat tartja fenn. A szakvélemény felülbírálatát nem tartja indokoltnak. Továbbá a vállalkozás úgy nyilatkozott, hogy az eljáró tanács döntését kötelezésként nem ismeri el, az ügyben kizárólag a bíróság határozatát tartja relevánsnak.
A meghallgatáson a fogyasztó személyesen megjelent az eljáró tanáccsal szemben kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő. Az eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályos volt, a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést meghatalmazottja 2012.08.28-án átvette, a felhívásra válasziratot küldött, melyet az eljáró tanács átadott a fogyasztónak.
A fogyasztó a meghallgatáson is vitatta a szakvélemény megállapításait, és hivatkozott arra, hogy a cipő ilyen mértékű elhasználódása rendes minőségű termék esetén nem következhet be. Mindenkinek van egy egyéni járása. A szakvélemény egyszer az ápolás hiányára, máskor pedig annak nem megfelelő voltára hivatkozik. A panaszos szerint ilyen rövid használat alatt nem válhatott volna le a cipők talpa, az nem írható a helytelen ápolásra.
Az eljáró tanács a cipő szemrevételezése alapján azt állapította meg, hogy a hibák egy része használati eredetű károsodás (kopás) más része – oldalszalag, illetve talpleválás- esetén a gyártási eredetű meghibásodás nem zárható ki. Az eljáró tanácsnak a szavatossági jogokra és a hibák jellegére vonatkozó tájékoztatását követően úgy módosította, hogy szavatossági igénye rendezésére kompromisszumként mértékű 50%-os árengedményt tud lefogadni.
A fogyasztó kérelme részben alapos.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1957. évi IV. törvény (Ptk.) 277.§ (1) szerint: „A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában
a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és
b) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését[...] ”
A Ptk. 305. §(1) szerint:„Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.”
A Ptk. 306. §(1) alapján: „Hibás teljesítés esetén a jogosult
a) elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.”
Továbbá figyelemmel a Ptk. 305/A. § (2) bekezdésére: „Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.”
Továbbá a Ptk 307. § szerint:„(1) A jogosult a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles kifogását a kötelezettel közölni.
(2) Fogyasztói szerződés esetében a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt kifogást kellő időben közöltnek kell tekinteni. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.
(3) A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős.”
A tényállást illetően az eljáró tanács megállapítása szerint a fogyasztó nyugtával igazoltan 2012.03.24-én vásárolt egy 113819_42 star player ev ox lábbeli modellszámú lábbelit 18.999,- Ft-ért, amelyre kb. három hónap elteltével az X. Kft. INF_11974/2012 sz. jegyzőkönyve szerint 2012.06.26-át megelőzően minőségi kifogást jelentett be. Ezt követően a fogyasztó ismételten reklamált és vállalkozás a 2012/80/0650/0384 sz. jegyzőkönyvben rögzítette a reklamációt. A reklamációk a vásárlást követő 6 hónapon belüliek, vagyis a Ptk. 305/A. § (2) bekezdésében meghatározott jogszabályi vélelem a termék hibáját illetően fennállt. A vállalkozás azt a szakvéleménye hivatkozva utasította el. X. Kft. az INF 81154/FR/12. sz. Braun András által jegyzett szakvéleménye szerint: „A vizsgálat megállapításai:A vizsgálatra beküldött - 3 hónapja vásárolt és hordott - lábbeli szemrevételes vizsgálata alapján az alábbiak állapíthatók meg: A fogyasztó által kifogásolt meghibásodás: mindkét cipőn a szártető külső és belső oldalán szakadt az anyag, a kéregbélést fedő anyag szakadt, anyaghiányos, belsejében a kislábujjnál és belső talpélnél a belső anyag szakadt, anyaghiányos, külső és belső oldalán válik a ragasztás. Jobbos cipő sarok részen az oldalszalagtól elvált a talp. Látható meghibásodások: Mindkét cipő bélése és kéregbélése anyaghiányosan kikopott, lyukas. A járótalpak kopottak, az oldalszalag elvált a felsőrésztől és a talptól.A járótalpak kopottak, az oldalszalag kopott, sérült A lábbeli deformálódott állapotú. Összességében a cipő elhordott, elhasznált. A lábbelin látható külső eredetű sérülések, láb- és járássajátosság miatt bekövetkezett kopások, károsodások, a lábbeli deformálódása alapján kijelenthető, hogy a cipő elhasznált, elhordott ál1apotú. A cipő alkatrészeinek és összeszerelésének károsodásához a lábbeli kimosása nagymértékben hozzájárult. A bekövetkezett kopások, károsodások tekintetében - a cipő jelen ál1apotában – anyag és/vagy gyártási hiba már nem ál1apítható meg. A szavatossági reklamáció az eladáskor meglévő, s csak a viselés során jelentkező rejtett anyag- és/vagy gyártási hibákra vonatkozik. A lábbeli fenti okokra visszavezethető elhasználódása nem tekinthető rejtett hibának. Összefoglalva: a fent leírtak alapján a vásárló hibás teljesítésre vonatkozó kifogása nem tekinthető jogosnak.
A második szakvélemény az előzőtől minimálisan tér el, mint pl. a lábbeli vásárlása 3 és fél hónapja történtegyéb érdemi kérdésben nem.
A szakvélemény megállapításait a fogyasztó vitatta. Ezek közül kiemelten azt, hogy a meghibásodáshoz a lábbeli kimosása is nagymértékben hozzájárult. Az eljáró tanács a szakvélemény sem állította azt, hogy a hiba oka az lett volna, csupán arra hivatkozott, hogy a károsodáshoz „nagymértékben hozzájárult” Tehát a szakvélemény sem zárja egyértelműen azt, hogy történhetett reklamációra okot adó meghibásodás, de az a lábbeli elhasznált elhordott állapota miatt nem állapítható meg. A Ptk. 277 §. (1) bekezdés a) és b) pontja alapján a neves márka szokásos minőségére vonatkozó fogyasztói elvárás alapján azonban a nem használati eredetű károsodások tekintetében az eljáró tanács tehát részben alaposnak tekintette a fogyasztó igényét.
Ugyanakkor a cipő elhasználtságára és az egyéb hibákra tekintettel – ideértve a késedelmes hibabejelentésből származó további elhasználódást is – az eljáró tanács a fogyasztó teljes vételár visszatérítési igényét nem tartotta megalapozottnak. Ezért az ajánlás szerinti mértékben árleszállítással tartotta részben megalapozottnak a fogyasztó igényét.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki.
Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra:„Ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - jogosult a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozni.”
Budapest, 2012. szeptember 25.
dr. Horváth György
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
