Vissza az összes hírhez2014. február 17.
Budapesti Békéltető Testület
1016. Budapest, Krisztina krt. 99.
levelezési cím: 1253. Budapest, Pf.: 10.
tel.: 488-213 1; fax: 488-2186
e-mail cím: bekeltet%C3%B6.test%C3%BClet [at] bkik.hu (bekelteto[dot]testulet[at]bkik[dot]hu)
BBT/2099/2013
A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére aPCland Online Kft. (1135 Budapest, Jász u. 71.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül a hibás termék egyidejű visszaszolgáltatása mellett fizessen meg a fogyasztónak 176.380,- forintot (azaz: százhetvenhatezer-háromszáznyolcvan forintot).
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése az ajánlás kézbesítésétől számított 15 napon belül – jogszabályban meghatározott esetekben – kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
A fogyasztó kérelmében előadta, hogy a vállalkozástól 2012. 07. 30. napján vásárolt egy notebookot, amelyért 176.380,- forintot fizetett. A gép több mint fél év használatot követően meghibásodott és a vállalkozás szervizébe vitte, mert a weboldalakon megjelenített képek folyton csíkozódtak. A 2013. 05. 22. napján adta le a vállalkozás szervizében a meghibásodott terméket. A visszavételkor az érdemi ellenőrzésre az idő rövidsége miatt illetve nem volt módja, ezért csak otthon, mindössze 10 perc használatot követően vette észre, hogy a hiba ismételten jelentkezik. A fogyasztó 2013. 07. 19. napán a vállalkozás tudtával a terméket a gyártó Brnó-i gyár szakszervizbe küldte, ahol alaplapcserét végeztek, amely alkatrészre a garanciát 2014. 08. 01. napjáig meghosszabbították. A gépen a hibátlannak mondott gyári tesztek ellenére a hiba még szembetűnőbben jelentkezett. A fogyasztónak a szokatlan hiba miatt több szerviz is azt javasolta, forduljon a gyártóhoz. A fogyasztó levélben reklamált, amelyre azt a választ kapta a gyártól, hogy valószínűsíthető a böngésző zavaró tulajdonsága, és ki kellene próbálni a gépet egy 10-es internet Explorerrel. A Windows 7 rendszerhez készült Explorer 10 telepítése azonban egy frissítés hiánya miatt nem sikerült. A fogyasztó elképzelhetőnek tartotta, hogy a gépe nem kompatibilis a Windows 7 rendszerhez készült Explorer 10 böngészővel.
Ezt követően ismét reklamált a gyártónál, amely azt válaszolta, hogy a hiba egy ismert szoftveres jelenség, amelyet a gépben található alkatrészek és a fogyasztó által használt programok egybeesése okozza. A jelenség megszüntetését csakis és kizárólag hosszadalmas felhasználói beállítások változtatásával lehet megszüntetni, amelyben, szerviz lévén, nem tud segíteni. A fogyasztó megbizonyosodott arról, hogy a 4-5 évvel korábban gyártott gépeken minden gond nélkül fut az Explorer 10.
Mivel a vállalkozás is visszautasította a fogyasztó rejtett hibára történő hivatkozását illetve csere igényét, ezért a fogyasztó a békéltető testülethez fordult.
Kérelméhez másolatban csatolta a számlát és teljes levelezését.
A meghallgatás 2013. 09. 18. időpontjáról feleket a békéltető testület elnöke a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény – a továbbiakban Fgytv. – 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke az Fgytv. 29. § (8) bekezdés alapján a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzon (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke az Fgytv. 31. §(2) bekezdés alapján figyelmeztette a feleket, hogy ha a meghallgatáson bármelyik fél szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg, vagy nem terjeszti elő bizonyítékait, a tanács lefolytatja az eljárást, és a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
A meghallgatáson a fogyasztó megjelent, az eljáró tanács (Balogh János, Dietz Gusztávné dr., Dorogi András) tagjaival szemben kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő.
A vállalkozás válasziratot előterjesztett, előzetesen a jogvita tárgyára kiterjedő hatályú alávetési nyilatkozatot nem tett.
A vállalkozás válasziratában - amelynek másolatát az eljáró tanács a fogyasztónak átadta - a saját tesztjei, valamint a gyártó brnói szakszervizének jelentései alapján úgy nyilatkozott, hogy a készülék hibátlan. Az ügyhöz kapcsolódóan a továbbiakban előadta, hogy a fogyasztó operációs rendszert tőlük nem vásárolt illetve nem biztosított, ezért szervizük 30 napos próbaidejű teszt rendszert telepített a gépre, amelyen hibátlanul futottak az alkalmazások. Álláspontja szerint kérdéses, hogy a fogyasztó rendelkezik-e egyáltalán megvásárolt operációs rendszerrel, miközben igényét szoftveres problémára alapozza. A probléma akár online szoftver hibája is lehet.
Mindezekre tekintettel úgy nyilatkozott, hogy semmilyen visszafizetésre, termékcserére vagy engedményadásra vonatkozó döntést kötelezésként nem tud elfogadni.
A fogyasztó a válaszirat ismeretében röviden összefoglalta a kérelmében leírtakat, majd közölte, hogy álláspontját és kérelmét változatlanul fenntartja. A válaszirattal kapcsolatban előadta, hogy a vállalkozás és a gyártói szakszerviz is valamennyi állítását feltételezésekre alapozza. Mivel minőségi kifogásaival nem foglalkozott érdemben, a hibát nem hárította el, a gépet nem volt hajlandó sem kijavítani, sem kicserélni, ezért volt kénytelen maga elküldeni a gyári szakszervizbe, ahonnét még rosszabb állapotban kapta vissza azt. A vállalkozás nem bizonyította, hogy a hardver nem hibás illetve a szoftverrel nem működik együtt. A fogyasztó közölte, hogy a gépre Windows 7-es operációs rendszert telepített, a meghallgatáson bemutatott útmutató előírásainak betartásával. A gyári szerviz által javasolt Explorer 10. nem fut a gépen, csak a 9-es. A fogyasztó a meghallgatáson másoltban becsatolta a 8752-es szervizjegyet, a jótállási jegyet és a korlátozott gyártói jótállást.
A fogyasztó kérelme megalapozott.
Az eljáró tanács a fogyasztó kérelmét a becsatolt iratok tanulmányozása és a válaszirat alapján valamint a meghallgatás után az alábbiak szerint tartja megalapozottnak.
A fogyasztó a terméket 2012. 07. 30. napján vásárolta, minőségi kifogását több alkalommal bejelentette illetve többször adta szervizbeazt a jótállási időtartama alatt, első esetben 2013. 05. 22. napján. A vállalkozás és a gyártó szervize sem ismerte el a hibás teljesítést, a terméket nem javították meg és a visszafizetéstől, termékcserétől és az engedményadástól is elzárkóztak.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 248. § (1), (4) és (5) bekezdés alapján aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás a jogosultnak a törvényből eredő jogait nem érinti.A jogosult a jótállási határidő alatt bármikor közölheti kifogását a kötelezettel. A törvénynek a szavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályait a jótállási jogok gyakorlásánál megfelelően alkalmazni kell.
A Ptk. 305. § (1) bekezdése szerint olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
A Ptk. 306. § (1) bekezdés a-b) pont alapján hibás teljesítés esetén a jogosult elsősorban kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget. Azonban ha ezekre nincs joga, vagy a kötelezett ezeket nem vállalta, vagy nem tud ennek eleget tenni, akkor a jogosult választása szerint megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől és kérheti a vételár visszafizetését. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
A Ptk. 306. § (2) bekezdés szerint a kijavítást vagy kicserélést megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.
Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés alapján a jótállás időtartama egy év.
A jótállás kötelezettje nem vitatottan a vállalkozás. Az eljáró tanács álláspontja szerint ellenkező bizonyítás hiányában vélelmezhető, hogy a hiba oka nem a teljesítés után, a nem rendeltetésszerű használat következtében keletkezett, hanem már a teljesítés időpontjában megvolt. A fogyasztó minőségi kifogásait a jótállási időn belül haladéktalanul közölte a vállalkozással, amely semmilyen szakértői szakvéleménnyel nem bizonyította, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett, ezért a jótállás időtartama alatt a felelősség alól nem mentesül.
Mivel a vállalkozás a felelősség alól nem mentette ki magát, jótállásra illetve a fogyasztóval szemben a hibás teljesítés szabályai szerinti helytállásra köteles. A termék hibája a többszöri ellenőrzés és javítás ellenére megmaradt, a kötelezett sem a cserét, sem az árleszállítást nem vállalta és a vételár visszafizetésétől is elzárkózott. A fogyasztónak a szakszerviz is csupán tippeket adott a hiba elhárítására, illetve úgy nyilatkozott, hogy a hibajelenséget csakis és kizárólag hosszadalmas felhasználói beállítások változtatásával lehet megszüntetni, amelyben - szerviz lévén - nem tud segíteni. Az eljáró tanács álláspontja szerint, mivel hiba nem jelentéktelen, a fogyasztót megilleti az elállás és kérheti a vételár visszafizetését.
Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlásban foglaltak szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét és a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból.
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Budapest, 2013. szeptember 18.
Balogh János
eljáró tanács elnöke
Dietz Gusztávné dr.
eljáró tanács tag
Dorogi András
eljáró tanács tag
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
