Vissza az összes hírhez2014. március 17.
Budapesti Békéltető Testület
1016. Budapest, Krisztina krt. 99.
levelezési cím: 1253. Budapest, Pf.: 10.
tel.: 488-213 1; fax: 488-2186
e-mail cím: bekeltet%C3%B6.test%C3%BClet [at] bkik.hu (bekelteto[dot]testulet[at]bkik[dot]hu)
BBT/2138/2013
A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Multi Credit Finance Solutions Kft. (1062 Budapest, Váci út 1-3. C. ép. V. em.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül fizessen meg a fogyasztónak 50.000,- Forintot (azaz: ötvenezer forintot) az X Bank Nyrt. által vezetett XXXXXXXX-YYYYYYYY számú bankszámlára történő átutalással.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése az ajánlás kézbesítésétől számított 15 napon belül – jogszabályban meghatározott esetekben – kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
A fogyasztó kérelme szerint a vállalkozással 2013. 03. 18. napján szerződést kötött ingó/ingatlan dolog tulajdonjogának megszerzésére. A fogyasztó azért kötött szerződést, mert pénzhez akart jutni tartozása rendezéséhez és a vállalkozás képviselője a két héten belüli kifizetést megígérte. A fogyasztó a szerződéskötéskor összesen megfizetett 50.000,- Forint összegű regisztrációs és megbízási díjat valamint alaprészletet. Az üzletkötő ígéretét a vállalkozás nem teljesítette. A fogyasztó ezt követően kereste a vállalkozást, a kifizetést a következő hónapra ígérték, majd reklamáló leveleire nem válaszoltak, a telefonban kitérő válaszokat kapott.
Mivel semmilyen kifizetésre nem került sor a vállalkozás részéről, a fogyasztó a békéltető testülethez fordult kérelmével, amelyhez másolatban csatolta a szerződést.
A meghallgatás 2013. 09. 18. időpontjáról feleket a békéltető testület elnöke a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény – a továbbiakban Fgytv. – 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke az Fgytv. 29. § (8) bekezdés alapján a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzon (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke az Fgytv. 31. §(2) bekezdés alapján figyelmeztette a feleket, hogy ha a meghallgatáson bármelyik fél szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg, vagy nem terjeszti elő bizonyítékait, a tanács lefolytatja az eljárást, és a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
A meghallgatáson a fogyasztó megjelent, az eljáró tanács (Balogh János, Dietz Gusztávné dr., Dorogi András) tagjaival szemben kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő.
Az eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályszerű. A vállalkozásnak két alkalommal kísérelte meg a posta az értesítést kézbesíteni (2013. 08. 25. illetve 2013. 08. 28. napján), azonban „a közvetett kézbesítő az értesítő átvételét megtagadta”, így a kézbesítési vélelem 2013. 09. 04. napján beállt.
A vállalkozás a meghallgatáson nem jelent meg, alávetési nyilatkozatot nem tett, a meghallgatás időpontjáig válasziratot nem terjesztett elő, előzetesen a jogvita tárgyára kiterjedő hatályú alávetési nyilatkozatot nem tett, a fogyasztó igényéről egyáltalán nem nyilatkozott.
A fogyasztó a meghallgatáson összefoglalta a kérelmében leírtakat. Előadta, hogy a vállalkozás nem tisztességesen járt el, rászedték őt, ezért később a díjakat már nem is fizette be. Azt ígérték, hogy két héten belül kifizetik a teljes összeget, nem sorsolnak és szabadon felhasználhatja azt. Előbb tranzakciós hibára hivatkoztak, majd amikor személyesen bent járt a vállalkozásnál, válasz nélkül elküldték. A fogyasztó másolatban becsatolta a számlát és az előtörlesztésről készült dokumentumot. Kérelmét a fogyasztó a meghallgatáson fenntartotta.
A fogyasztó kérelme alapos.
Az eljáró tanács a fogyasztó kérelmét a becsatolt iratok tanulmányozása alapján és a meghallgatás után az alábbiak szerint tartja megalapozottnak.
A fogyasztó és a vállalkozás által megkötött szerződések fogyasztói csoportban való részvételre, fogyasztói csoport szervezésére vonatkoznak. Az eljáró tanács álláspontja szerint az Fgytv. 2012. 01. 01. napjától módosított 16/B. § rendelkezése szerint: „Fogyasztói csoport 2014. január 1-jéig nem hozható létre.”
A fogyasztói csoportok létrehozását tehát tiltja az Fgytv. A vállalkozás az eljárás során nem támasztotta alá semmilyen bizonyítékkal, hogy a fogyasztót milyen csoportba szervezte be. Az eljáró tanács szerint a vállalkozás eljárása jogszabályba ütköző, illetve a szerződést jogszabály megkerülésével kötötte, ezért az semmis, érvénytelen.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 200. § (2) bekezdése szerint semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz jogszabály más jogkövetkezményt fűz.
A Ptk. 234. § (1) bekezdés alapján a semmis szerződés érvénytelenségére - ha a törvény kivételt nem tesz - bárki határidő nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség.
A Ptk. 237.§ (1) bekezdés szerint érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani.
Az eljáró tanács álláspontja szerint a szerződés érvénytelen, a már teljesített szolgáltatások visszajárnak, mintha a szerződést a felek meg sem kötötték volna. A fogyasztó által befizetett 50.000,- forintot a vállalkozás köteles visszafizetni.
Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlásban foglaltak szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét és a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból.
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Az eljáró tanács megállapítja, hogy a vállalkozás magatartása nem tette lehetővé a békéltető testület ügyben eljáró tanácsa számára az egyezség létrehozásának megkísérlését. A Budapesti Békéltető Testület által az Fgytv. 29. § (8) bekezdése szerint 2013. 08. 26. napján kiküldött értesítés esetében 2013. 08. 04. napján beállt a kézbesítési vélelem, az értesítésben foglalt figyelmeztetés ellenére a vállalkozás nem tett az ügyben semmiféle nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson sem jelent meg.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 36/B. § -a szerint “A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó ‑ a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú ‑ nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.
Budapest, 2013. szeptember 18.
Balogh János
eljáró tanács elnöke
Dietz Gusztávné dr.
eljáró tanács tag
Dorogi András
eljáró tanács tag
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
