Vissza az összes hírhez2013. március 13.
BBT/2171/2012.
Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Doorland Kft. (2085 Pilisvörösvár Kápolna u. 117.)vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül az üvegek cseréje folytán kialakult sérüléseket javítsa ki.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése – jogszabályban meghatározott esetekben – kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
A fogyasztó 2009.02.12-én vásárolt a vállalkozástól műanyag nyílászárókat, melyre a forgalmazó vállalkozás 1 év jogszabályban előírt jótállást vállalt. A fogyasztó 2012 nyarán minőségi kifogással élt a forgalmazó felé, mert az üvegek között a butil felpúposodott. 2012.06.22-én a vállalkozás által megbízott szerelők 4 db üveget és a szigetelést gyártói garanciában kicseréltek. A fogyasztó szerint a csere alkalmával a szerelők több helyen megsértették a nyílászárók műanyag felületét, keretét, ezért kérte azt javítsák ki. A szerelők ezzel nem éttettek egyet, és ez után kérte a fogyasztó, hogy erről készítsenek garanciális munkalapot, de ők nem akartak ilyet kiállítani. Ekkor szóváltás kerekedett közöttük és az egyik szerelő többször meg próbálta megütni a fogyasztót. A fogyasztó erről a cselekményről 2012.07.31-én rendőrségi feljelentést tett. A garanciális munkalapot csak hosszas utánajárás után sikerült a fogyasztónak beszerezni. A fogyasztó az eljárásban kérte a nyílászárók cseréje során okozott kárai megtérítését, illetve javítását, vagy ha az nem lehetséges a nyílászárók cseréjét.
A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 25. § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki Dr. Kolyvek Antónia személyében. A meghallgatás 2012.10.03-án 13.00 órai időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.
Felek határidőben ez irányú kérelmet nem terjesztettek elő.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A meghallgatáson a fogyasztó megjelent. Az eljáró tanáccsal szemben kifogást, kizárást nem terjesztett elő.
Kérelméhez csatolta a nyílászárók számláját, a vállalkozással folytatott levelezését, a rendőrségi feljelentésről készült jegyzőkönyvet. Egyéb bizonyítékot nem csatolt. A meghallgatáson a fogyasztó elmondta, hogy a vállalkozás által megbízott alvállalkozók, akik a cserét végezték több helyen sérüléseket okoztak a nyílászárók műanyag keretén, a csere során. Álláspontja szerint elvárható a garanciális cserénél, hogy ne keletkezzenek több centiméteres hosszú és néhány miliméteres mély sérülések az ablakok műanyag keretén. A munkalapot csak 2012.09.01-jén sikerült pótolnia. Az eljáró tanács kérdésére azt válaszolta, hogy a hibákról fotókat nem tud becsatolni, az a vállalkozásnál van.
A meghallgatáson a vállalkozás képviseletében megjelent X.Y. a vállalkozás ügyvezetője. Aláírási címpéldányt csatolt. Az eljáró tanáccsal szemben kifogást, kizárást nem terjesztett elő. jelent meg. A meghallgatáson elmondta, hogy a nyílászárókat nem az ő cége gyártja, hanem ő csak azokat forgalmazza. A fogyasztó több mint 3 éve vásárolta azokat, tehát arra a jótállás már lejárt. Mivel a gyártó cég úgy nyilatkozott, hogy kicseréli a fogyasztónál a nyílászárókat, ezért ők felvállalták ennek lebonyolítását. A cserének van egy technológiája, mely szerint a műanyag kereteknél középen fel kell feszíteni, ki kell pattintani a keretből. Ezeknek a nyomai csakis az ablakoknál középen keletkezhettek, nem pedig a fogyasztó által kifogásolt sarok részeknél. Bemutatta a fotó felvételeket. A fogyasztó a helyszínen úgy viselkedett, hogy nem szeretné az embereit újra kiküldeni oda, de ennek ellenére a bemutatott fotók alapján 4 ablaknál elismeri azt, hogy a feszítésnél kisebb hibák keletkezhettek, ezért felajánlja a fogyasztó részére, hogy 10.000,- Ft készpénzt akár most átad részére a megegyezés reményében. Álláspontja szerint ezek a pici felületi hibák ennyi értékben javíthatók. Alávetési nyilatkozatot nem tett.
Az eljáró tanács megpróbált a felek között egyezséget létrehozni. A fogyasztó azonban teljesen elzárkózott az egyezség megkötésétől.
Az eljáró tanács megállapította, hogy a felek között az eljárás során nem jött létre a megegyezés.
Az eljáró tanács a becsatolt iratok, bizonyítékok alapján az alábbiak szerint tartotta részben megalapozottnak a fogyasztói kérelmet.
A fogyasztó számlával igazoltan 2009.02.12-én vásárolta a vállalkozástól a nyílászárókat. A vállalkozás a forgalmazója ezen termékeknek. Az eljárás során becsatolt iratokból egyébként nem derült ki, hogy a gyártó mennyi jótállást vállalt a nyílászárókra. A gyártói nyilatkozat alapján a vállalkozás felvállalta, hogy kicseréli ezeket az ablakokat. A csere során a felek által nem vitatottan 4 db nyílászárónál kisebb feszítésből eredő hibák, karcolások keletkeztek. A javításra is vonatkozik az általános 6 hónapos garancia, így a vállalkozás köteles a helyszínen a cseréből adódó hibákat kijavítani. A vállalkozás kötelezettsége ebben a körben azonban csak az általa okozott hibákra terjed ki, tehát nem kötelezhető újabb cserére, mert az aránytalan többletköltséggel járna.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.évi IV. tv-a továbbiakban Ptk.-248.§ (1) bek.-e szerint: „Aki szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. „
A Ptk. 248.§ (4) bek.-e szerint : „ A jogosult a jótállási idő alatt bármikor közölheti kifogását a kötelezettel. „
A Ptk. 248.§ (5) bek.-e szerint : „ A törvénynek a szavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályait a jótállási jogok gyakorlásánál megfelelően kell alkalmazni.”
A Ptk. 305/A § (2) bek. szerint:” Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő 6 hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.”
A Ptk. 306.§ (1) bek.-e szerint : „ Hibás teljesítés esetén a jogosult a, figyelembe véve , elsősorban választása szerint – kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget.”
A Ptk. 308.§ (4) bek.-e szerint: „Fogyasztói szerződés esetében a fogyasztó a teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét.”
A Ptk. 308/A§ (1) bek.-e szerint : „ Ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, így különösen, ha a hiba a jellegénél fogva vagy a dolog természeténél fogva a 308.§-ban meghatározott határidőn belül nem volt felismerhető, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított egy év, tartós használatra rendelt dolog esetében pedig 3 év. Ha a kötelező alkalmassági idő ennél hosszabb az igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó.”
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint „a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 36/B §-a szerint: „A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó – a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú – nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.”
Budapest, 2012.október 3.
Dr. Kolyvek Antónia
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
