Vissza az összes hírhez2013. április 15.
Budapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/2181/2012.
Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére az Invest Holding Solution Kft. (1143 Budapest Hungária krt. 83.)vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül fizessen vissza a fogyasztó részére banki átutalással az X Bank XXXX-XXXX számú számlájára 88.200,- Ft-ot (nyolcvannyolcezer-kettőszáz) és annak 2012.06.12.-től számított, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése – jogszabályban meghatározott esetekben – kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
A fogyasztó 2012.06.12-én a vállalkozással kötött egy Megbízási szerződést, mely szerint a vállalkozás arra vállalt kötelezettséget, hogy egy darab ingatlan felújításához tartozó ingóság megszerzését a Részvételi Szabályzatnak megfelelően foglalt fizetési kötelezettségek és egyéb feltételek mellett elősegíti. A nyugdíjas fogyasztó azért akart szerződést kötni, mert a lakásába betörtek és sürgősen pénzhez akart jutni, melyet a vállalkozás képviselője megígért. A szerződés megkötésekor egy külön Tájékoztatót és Részvételi Szabályzatot is aláírt a fogyasztó. A szerződés megkötésekor a fogyasztó kifizetett a vállalkozás részére 75.000,-Ft szerződéskötési díjat, és 13.200,-Ft első havi részletet, azaz összesen 88.200,- Ft-ot. Mivel a vállalkozás ezek után nem utalta a 1.500.000,-Ft-ot, ezért a fogyasztó több alkalommal telefonon érdeklődött, hogy mikor kapja meg a pénzt, ekkor jött rá, hogy nem is a szóbeli tájékoztatásnak megfelelően kötött szerződést. A vállalkozás 2012.07.05-én felszólította a fogyasztót, az aktuális havi 13.200,- Ft-ot fizesse meg részére. A fogyasztó ezután - 30 napon belül - 2012.07.11-én felmondta a szerződést, és kérte vissza a befizetett 88.200,- Ft visszafizetését. A vállalkozás 2012.08.08-án írt válaszlevelében arról tájékoztatta a fogyasztót, hogy a rendes felmondását elfogadták, de a visszafizetés nem kötelezettsége a megállapodásuk alapján és mérlegeli, hogy az idő előtti visszafizetési lehetőséget biztosítják-e részére. A fogyasztó ezután békéltető eljárást kezdeményezett és az eljárásban kérte a szerződés megszűnésére tekintettel az általa befizetett 88.200,- Ft visszafizetését.
A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 25. § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki Dr. Kolyvek Antónia személyében. A meghallgatás 2012.10.03-án 10.00 órai időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.
A felek határidőben ez irányú kérelmet nem terjesztettek elő.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A meghallgatáson a fogyasztó megjelent. Az eljáró tanáccsal szemben kifogást, kizárást nem terjesztett elő.
Kérelméhez csatolta a 2012.06.12-én kelt Részvételi Szabályzatot, a Megbízási Szerződést, a megbízási szerződés 1. számú mellékletét, a vállalkozás tájékoztató anyagát, a 88.200,- Ft befizetéséről szóló nyugtát, a fogyasztó 2012.07.11-én kelt felmondását, a felmondás ajánlott feladó szelvényét, valamint a vállalkozás felszólító levelét. A meghallgatáson elmondta, hogy őt szóban teljesen félrevezették, mert neki pénzre volt szüksége és ezért kötötte meg a szerződéseket és el sem hagyták azokat olvasni. Azt nem is tudta, hogy már nem állhat el, mert előtörlesztett. Ezt neki senki nem mondta és a vállalkozás 2012.08.08-án írt leveléből szerzett tudomást. A kérelmét a meghallgatáson úgy változtatta meg, hogy kéri a befizetett összeg után a késedelmi kamatot is a vállalkozástól.
A meghallgatáson a vállalkozás szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg. 2012.09.28-án válasziratot küldött, melyben fenntartotta azon álláspontját, mely szerint a fogyasztót a Tájékoztatóban, a megbízási szerződésben és annak mellékletében - amit aláírt- részletesen mindenről tájékoztatták, tehát nincs alapja annak, hogy pénzhez jutás miatt kötött a fogyasztó szerződést. A kérelmező szerződése 2012.07.02-án megtartott közgyűlésen előtörlesztés-vállalási felajánlással részt vett. A fogyasztó elállását csak rendes felmondásként tudja figyelembe venni, mert a Részvételi Szabályzat 7. pontjában foglaltak nem teljesültek. Álláspontja szerint arról is tájékoztatták a fogyasztót, hogy társaságuk nem bank és hitelintézet, és nem nyújt semmilyen hitelt. Hivatkozott arra, hogy a vállalkozás mindenben a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. Tv. 2.§ i, pontjának megfelelően járt el. Kérte a meghallgatás távollétében történő megtartását. Alávetési nyilatkozatot nem tett.
Az eljáró tanács a becsatolt iratok, bizonyítékok alapján az alábbiak szerint tartotta megalapozottnak a fogyasztói kérelmet.
A fogyasztó és a vállalkozás által megkötött Megbízási szerződés és mellékletei a fogyasztói csoportban való részvételre, fogyasztói csoport szervezésére vonatkozik. Az eljáró tanács álláspontja szerint a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. tv.- azaz Fgytv. – 2012.01.01.-től módosított 16/B.§ rendelkezése szerint: „Fogyasztói csoport 2014. 01.01-jéig nem hozható létre.”
A fogyasztói csoportok létrehozását tehát tiltja az Fgytv. A vállalkozás az eljárás során nem támasztotta alá semmilyen bizonyítékkal, hogy a fogyasztót milyen csoportba szervezte be. A vállalkozás válasziratában külön nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy az Fgytv. 2.§ i, pontja szerinti fogyasztói csoportot szervezett, külön tájékoztatókat íratott alá és így szervezte be a fogyasztót és kötött vele szerződést. Az eljáró tanács szerint a jogszabályba ütköző, illetve jogszabály megkerülésével kötött szerződés semmis, érvénytelen.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV.tv. –azaz a Ptk.- 200.§ (2) bek.-e szerint: „Semmis szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz jogszabály más jogkövetkezményt fűz. „
A Ptk. 234.§ (1) bek.-e szerint: „ A semmis szerződés érvénytelenségére – ha a törvény kivételt nem tesz-, bárki határidő nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség.”
A Ptk. 237.§ (1) bek.-e. szerint: „Érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani.”
A Ptk. 301.§ (1) bek.-e szerint: „Pénztartozás esetében-, ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik- a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve, akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki kamattal egegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett a késedelmét kimenti.”
Az eljáró tanács álláspontja szerint mivel a Megbízási szerződés érvénytelen a már teljesített szolgáltatások visszajárnak, mintha a szerződést a felek meg sem kötötték volna. A fogyasztó által befizetett 88.200,- Ft-ot a vállalkozás köteles visszafizetni, valamint annak a szerződéskötéstől számított Ptk. 301.§ szerinti késedelmi kamatát.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint „a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 36/B §-a szerint: „A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó – a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú – nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.”
Budapest, 2012. október 3.
Dr. Kolyvek Antónia
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
