Vissza az összes hírhez2013. január 17.
BBT/2226/2012
az ELMŰ Hálózati Kft. (1132 Budapest Váci út 72-74.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül törölje a fogyasztó 120.000 Ft összegű kötbértartozását.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
A fogyasztó kérelme szerint egy tízemeletes panelházban lakik, ahol a villanyórák a folyosón egy bárki számára hozzáférhető szekrényben helyezkednek el, emeletenként 6 db. 2012. januárban egy szórólapon tájékoztatta a vállalkozás, hogy 2012. január 24-én mérőóra cserét fog végezni. Ezt követően a vállalkozás két szerelője meggyanúsította a fogyasztót, hogy megfúrta alulról a mérőórát. Azt is közölték, hogy mind a hat mérőóra ugyanúgy meg van fúrva. A fogyasztó 2007. decembere óta lakik a lakásban, azóta teljesen egyenletes a fogyasztása. A vállalkozás a hat órából hármat lecserélt, a másik három a mai napig se lett kicserélve. A fogyasztó próbált egyeztetni a vállalkozással, kért személyes egyeztetést is, de a vállalkozás nem kíván elállni a 120.000 Ft-os kötbérkövetelésétől. A fogyasztó nem fúrta meg az órát, nem lopja az áramot, csak egy hétköznapi tisztességes, becsületes magyar állampolgár, aki minden hónapban befizeti az aktuális havi számláit. A fogyasztó kérte a békéltető testület segítségét, hogy a vállalkozás felé az ártatlanságát be tudja bizonyítani.
A meghallgatás 2012. 10. 09. időpontjáról feleket a békéltető testület elnöke Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV. törvény – a továbbiakban Fgytv. – 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A meghallgatáson a fogyasztó megjelent, az eljáró tanács tagjaival (Dr. Kispál Edit, Dietz Gusztávné Dr., Balogh János) szemben kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő.
A meghallgatáson szabályszerű értesítés ellenére vállalkozás nem jelent meg, válasziratában arról tájékoztatta az eljáró tanácsot, hogy az értesítést rövid határidővel kapta kézhez, érdemi válasza megadásáig türelmet kér. A rövid határidőre tekintettel a meghallgatáson nem tud megjelenni. A vállalkozás az eljáró tanács döntésének elismeréséről akként nyilatkozott, hogy kötelezésként nem fogadja el.
A fogyasztó a kérelméhez csatolta a vállalkozással folytatott levelezést, ármegállapítás szerződésszegére elnevezésű iratot, ténymegállapító jegyzőkönyvet, fényképfelvételt.
A fogyasztó a meghallgatáson elmondta, hogy a személyes egyeztetésen a vállalkozás nem hallgatta meg az érveit, kizárólag arról volt szó, hogy ezt az összeget be kell fizetnie. Két lehetőséget ajánlott a vállalkozás, ha egy összegben befizeti, akkor 60.000 Ft-ot kell fizetnie, vagy 12 havi részletben a 120.000 Ft-ot. A fogyasztó ezt nem fogadta el, hiszen ő nem csinált semmit ezzel az órával, nem érzi magát bűnösnek. A szomszédokkal beszélve kiderült, hogy tavaly ősszel járt két szerelő az óráknál az éves leolvasás ügyében, és az egyik szomszéd hallott fúrás hangot, de annak akkor nem tulajdonított jelentőséget. A másik három mérőóra még mindig nincs lecserélve, és valóban mind a hat órán ugyanazon a helyen helyezkedik el a lyuk. A fogyasztó tett rendőrségi feljelentést is az ügyben, valamint a szomszédokkal bejelentkeztek az ombudsmanhoz is, mert annyira méltánytalannak, megalázónak tartják a vállalkozás eljárását. A fogyasztó azt is elmondta, hogy szemben a ténymegállapító jegyzőkönyvön szereplő zárt szekrény megnevezéssel, a szekrény nem zárt, az bárki számára hozzáférhető.
A fogyasztó akként pontosította kérelmét, hogy kéri a 120.000 Ft-os kötbér törlését a vállalkozástól.
Az eljáró tanács a becsatolt iratok, a fogyasztó meghallgatása alapján megalapozottnak találta a fogyasztó kérelmét az alábbiak szerint.
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének (Villamos hálózati csatlakozási és hálózathasználati szabályzat) 19.12. pontja szerint: A felhasználó szerződésszegését a hálózati engedélyes köteles bizonyítani.
A 19.6. pont rendelkezése szerint: Ha az ellenőrzés során az ellenőrzést végzők szerződésszegést állapítanak meg, arról a bizonyítás érdekében fényképet vagy felvételt kell készíteni. A fogyasztásmérő berendezés vagy annak bármely része leszerelése esetén a leszerelést megelőzően a fogyasztásmérő-berendezésről és annak részeiről, valamint azok becsomagolt állapotáról fényképet vagy felvételt kell készíteni, és annak egy példányát meg kell küldeni vagy át kell adni a felhasználó számára.
A kötelező szakértői vizsgálatról pedig a 19.11. pont az alábbiakat írja elő: Ha a felhasználó a szabálytalan vételezés tényét vitatja, a hálózati engedélyes köteles a fogyasztásmérő-berendezés kötelező szakértői vizsgálatát igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő szakértővel elvégeztetni.
A vállalkozás Elosztói üzletszabályzata 7.8.2. pontja szerint: A rendszerhasználó részéről szerződésszegésnek minősül különösen, ha
e) olyan módon megrongált fogyasztásmérő berendezésen keresztül vételez, amely a mérés befolyásolását vagy a fogyasztásmérő berendezés megkerülését lehetővé teszi, következménye kötbér, a rendelkezésre állás szüneteltetése amennyiben a hiteles mérés feltételei a helyszínen azonnal nem állíthatók helyre.
A kötbér mértékéről a 7.8.4.3 pont rendelkezik: A rendszerhasználó szerződésszegése esetén fizetendő kötbér a 7.8.2 e) pontban meghatározott szerződésszegés esetén a kötbér összege az érintett mérőre, illetve csatlakozásra, a szerződésszegéssel érintett fázisra vonatkozóan amperenként 7 500 Ft, de alkalmanként legfeljebb
- profil elszámolású rendszerhasználóknál
egyfázisú csatlakozás esetén: 250.000 Ft,
háromfázisú csatlakozás esetén 1.000.000 Ft,
- egyéb kisfeszültségű rendszerhasználóknál 2.500.000 Ft,
- közép- és nagyfeszültségű rendszerhasználóknál 5.000.000 Ft.
Ezen kívül szintén ezen pont írja elő, hogy: A rendszerhasználó kötbérfizetési kötelezettsége felróhatóság esetén áll fenn. A szerződésszegés tényét az ELMŰ Hálózati Kft. köteles bizonyítani. A rendszerhasználó ellenbizonyítással élhet.
Az eljáró tanács tekintettel a békéltető testület egyszerű, gyors, költségkímélő eljárására nem látta indokoltnak a meghallgatás elhalasztását azért, hogy a vállalkozás érdemi válaszát bevárja, hiszen a fogyasztó rendelkezésre bocsátotta a vállalkozással folytatott teljes levelezést, a ténymegállapító jegyzőkönyvet, valamint a fényképfelvételeket is. Ezen dokumentumokból egyértelműen kiderül a vállalkozás álláspontja, az Üzletszabályzat mely pontja értelmében akarja érvényesíteni a kötbérkövetelését a fogyasztóval szemben.
Az eljáró tanács a becsatolt iratokból megállapította, hogy a vállalkozás 2012. január 24-én a fogyasztónál villamos fogyasztásmérő cserét hajtott végre, melynek során kiderült, hogy a lecserélt óra külső burkolatán az alsó részen egy 2mm átmérőjű fúrt lyuk volt. A fogyasztó már az ekkor készült ténymegállapító jegyzőkönyvön vitatta, hogy bármi köze lenne ehhez a lyukhoz, arról nem tudott.
A vállalkozás ezt követően több, mint 6 hónapig egyáltalán nem jelentkezett, majd 2012. 07. 30-i dátumú levelében tájékoztatta a fogyasztót, hogy a felhasználási helyen szerződésszegő módon történő villamosenergia-vételezésre utaló jeleket tapasztalt, a szerződésszegés következményeként kötbérköveteléssel kíván élni, melynek várható mértéke 120.000 Ft lesz. Az ármegállapítás szerződésszegésre elnevezésű iraton a kötbér alapja az Üzletszabályzat 7.8.2. e) pontja szerinti profil egyfázisú óra szerint került kiszámításra.
Ezen pont alapján a fogyasztó feltételezett szerződésszegése az, hogy olyan módon megrongált fogyasztásmérő berendezésen keresztül vételezett, amely a mérés befolyásolását vagy a fogyasztásmérő berendezés megkerülését lehetővé tette.
Eljáró tanács álláspontja szerint három együttes körülményt kell bizonyítania a vállalkozásnak ebben az esetben, mégpedig, hogy a fogyasztásmérő meg volt rongálva, a fogyasztó ezen megrongált fogyasztásmérőn keresztül vételezett és a fogyasztásmérő oly módon volt megrongálva, amely a mérés befolyásolását vagy a mérő megkerülését lehetővé tette. A fent idézett jogszabályok, illetve az Üzletszabályzat szerint is a bizonyítási teher a vállalkozást terheli.
Azt maga a fogyasztó is elismerte, hogy a leszerelt fogyasztásmérő alján volt egy lyuk, amiről ő nem tudott, pedig minden hónapban maga olvasta le az órát, valamint egyértelműen ezen a mérőn keresztül vételezte az áramot.
Az eljáró tanács álláspontja szerint azonban a vállalkozás semmivel nem bizonyította, hogy a fogyasztásmérő alján lévő 2 mm átmérőjű lyuk lehetővé tette a mérés befolyásolását vagy a mérő megkerülését.
Erre vonatkozóan igazságügyi szakértői szakvélemény nem áll rendelkezésre, a fogyasztó elmondása szerint a vállalkozás képviselői a személyes egyeztetésen kijelentették, hogy nem is készült ilyen szakvélemény, ha akarja, akkor ő készíttethet saját költségén ilyet. A vállalkozás egyébként egyetlen levelében sem hivatkozik ilyen szakvélemény meglétére, pedig ha készült volna, akkor annak egy példányát át kellett volna adni a fogyasztó részére.
A helyszínen készült ténymegállapító jegyzőkönyv egyáltalán nem tartalmaz arra vonatkozó megjegyzést, hogy a lyuk miatt a fogyasztásmérő esetleg elveszíthetné hitelességét, vagy a mérése befolyásolhatóvá vált volna. A fogyasztó által bemutatott fényképfelvételeken azok minősége miatt nem lehet látni a lyukat.
Tehát összességében semmilyen bizonyíték nem támasztja alá azt a körülményt, hogy a lyuk lehetővé tette volna a mérés befolyásolását vagy a fogyasztásmérő berendezés megkerülését, ezért a vállalkozás az őt terhelő bizonyítási tehernek nem tett eleget.
Az eljáró tanács álláspontja szerint ha a vállalkozás ezen mindhárom feltételt tudta volna bizonyítani, akkor is vizsgálni kellett volna a fogyasztó magatartásának felróhatóságát is, hiszen a kötbér kiszabásának ez is további feltétele. A fogyasztó energia fogyasztásában semmilyen változás nem következett be az eset óta, nem volt érdeke, hogy ennek az eljárásnak kitegye magát, mindig határidőre befizette a számláit.
Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlásban foglaltak szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Budapest, 2012. október 09.
Dr. Kispál Edit
eljáró tanács elnöke
Dietz Gusztávné Dr.
eljáró tanács tag
Balogh János
eljáró tanács tag
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
