Vissza az összes hírhez2013. június 17.
BudapestiBékéltetőTestület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/234/2013
a Telenor Magyarország Zrt. (2045 Törökbálint, Pannon út 1.) vállalkozással szemben indult ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
Vállalkozás az ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül a fogyasztóval 2012.11.28-án a Netshop-on keresztül megkötött szerződés (megrendelés azonosító: 88470924) előtti állapotot állítsa helyre, azaz fizessen vissza fogyasztó részére 11.405 Ft-ot, írjon jóvá fogyasztó előfizetői számláján 7.501 bónusz pontot, egyben a fogyasztó előfizetői szerződését a 2012.11.28-a előtti határozatlan idejű szerződésre állítsa vissza. A termék visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeket fogyasztó viseli.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben - kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
INDOKOLÁS
Fogyasztó képviseletében ………… írásbeli kérelmében előadta, hogy a Kft. 2012.11.28-án a vállalkozás internetes áruházában (Telenor Netshop) megrendelt egy ZTE Blade III típusú telefonkészüléket. A készülék kedvezményes megvásárlásának feltétele a meglévő előfizetésre vállalt további két évre szóló hűség vállalása volt. A megrendelt készüléket a Magyar Posta 2012.12.01-én kiszállította. A kiszállításkor a postai dolgozó egy lezárt csomagot kézbesített, mely a megrendelt terméket, a kedvezményes vételár feltételeként szabott hűségidőre vonatkozó iratot, számlát és átvételi elismervényt tartalmazott. A dokumentumok a terméket tartalmazó lezárt dobozra kívülről ráerősített felbontható tasakban voltak elhelyezve, melyeket a postai dolgozó aláírattatott, majd az utánvét összegének megfizetése után átadta a terméket tartalmazó lezárt csomagot. Ily módon a vállalt hűségidőre vonatkozó szerződés melléklet aláírása előtt nem volt mód a termék megtekintésére, kipróbálására. 2012.12.10-én a távollévők között kötött szerződésekről szóló 17/1999.(II.5.) Korm. rendelet 4.§-a alapján biztosított joguknál fogva nyolc munkanapon belül elektronikus úton írásban jelezték a vállalkozásnak az elállási szándékukat. Ezt a vállalkozás 2013.01.09-én kelt válaszában elutasította arra való hivatkozással, hogy a szerződéskötésre a készüléket kiszállító futár jelenlétében került sor, ily módon a tranzakció nem minősül távollévők közötti szerződéskötésnek. Kérte a vállalkozás kötelezését az elállási igényük elfogadására.
Beadványához csatolta a 2012.11.28-án kelt megrendelési igény visszaigazolását, futárszolgálat megrendelést és üzleti előfizetői szerződés mellékletét, az elállás bejelentését tartalmazó 2012.12.10-én kelt elektronikus levelet és vállalkozás 2013.01.09-én kelt válaszát.
A békéltető testület elnöke szerint a fogyasztói jogvita egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV törvény – a továbbiakban Fgytv. – 25.§ (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki.
A békéltető testület elnöke a felek meghallgatását 2013. február 21. napjának 15.00 órájára tűzte ki, melyről a feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.
Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy ha mindkét fél – az általa jelölhető testületi tag megjelölésével – azt kéri, a békéltető testület háromtagú tanácsban jár el. Felhívta a felek figyelmét arra, hogy amennyiben ezen lehetőséggel élni kívánnak, az általuk jelölhető testületi tagra vonatkozó javaslatukat nyolc napon belül tegyék meg.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik.
Vállalkozás a 2013.02.11-én kelt válasziratot terjesztette elő. Ebben hivatkozott a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 18.§ (1) bekezdésére és a 2.§ a) pontjára. Előadta, hogy a békéltető testületi eljárás vonatkozásában a fogyasztó fogalmát ugyan a jogi személy is kimerítheti, azonban ebben az esetben is feltétel, hogy a fogyasztó önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében járjon el. Fogyasztó a vállalkozással Üzlettárs 5 tarifacsomagra vonatkozó előfizetői szerződést kötött, vagyis nyilvánvalóan üzleti érdekből, gazdasági tevékenysége körében járt el a szerződéskötés során. Álláspontja szerint ezért az eljárás nem békéltető testületi útra tartozik. Előadta továbbá, hogy a vásárlás nem minősült távollévők közötti szerződésnek, tekintve, hogy az előfizetői szerződés megkötése nem kizárólag távközlő eszköz alkalmazásával történt, mivel az előfizető a vállalkozás megbízásából eljáró futár jelenlétében írta alá a szerződést. Kérte az eljárás megszüntetését. Kijelentette, hogy a békéltető testület hatáskörét magára nézve kötelezőnek nem ismeri el. Csatolta az üzleti előfizetői szerződés mellékletét.
A meghallgatáson megjelent a fogyasztó képviseletében ………….. ügyvezető, aki csatolta aláírás-mintáját. Vállalkozás képviseletében nem jelent meg senki. Fogyasztó az egyedül eljáró testületi taggal (dr. Szatai Tibor) szemben kifogást, kizárási indítványt nem jelentett be. Nem kérte az ügy háromtagú tanácsban történő elbírálását. Az egyedül eljáró testületi tag (továbbiakban: eljáró tanács) megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályszerű volt, az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést 2013.02.01-én átvette.
Fogyasztó fenntartotta az írásbeli kérelmében foglaltakat. Kérdésre előadta, hogy a Telenor Netshopon keresztül rendelte meg a készüléket. Kizárólag azért, hogy kedvezményes áron kapja meg a készüléket, a már meglévő előfizetésre vállalt további 2 év hűséget. De az előfizetésben ezen kívül semmi sem változott. Nem változott a díjcsomag, nem kötött új előfizetői szerződést. Álláspontja szerint a megrendeléssel és annak visszaigazolásával a szerződés létrejött, ezek pedig kizárólag távközlési eszköz útján történtek. A készülékért ténylegesen 11.405 Ft-ot fizetett, mert pontokat is váltott be. Ezt a postásnak fizette ki a készülék átvételekor. Csatolta a 2012.11.30-án kelt számlát. A készülék jelenleg is nála van, azt nem használja, ugyanis az átvételt követő 4. napon elromlott. Bevitte a szervizbe és ott emlékeztették arra, hogy akár el is állhat a szerződéstől. A készülék ezért nem is lett megjavítva. Kérte a szerződéskötés előtti állapot visszaállítását, azaz a készülék visszavételét, a vételár visszafizetését és a hűségvállalás törlését. Kérdésre előadta, hogy a Kft. gumiabroncsok interneten keresztül történő értékesítésével foglalkozik.
Fogyasztó kérelme alapos.
Eljáró tanács először azt vizsgálta, hogy a …………… Kft. jelen eljárásban fogyasztóként felléphet-e, azaz a békéltető testület hatásköre az ügy elbírálására kiterjed-e.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 18.§ (1) bekezdése szerint: A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztó és a vállalkozás közötti, a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével, továbbá a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése: e célból egyezség létrehozásának megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügyben döntés hozatala a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. A békéltető testület a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére tanácsot ad a fogyasztót megillető jogokról és kötelezettségekről.
A 2.§ a) pontja szerint: E törvény alkalmazásában:
a) fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, továbbá a békéltető testületre vonatkozó szabályok alkalmazásában az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró, külön törvény szerinti civil szervezet, egyház, társasház, lakásszövetkezet, mikro-, kis- és középvállalkozás is, aki, illetve amely árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje; ettől eltérően a pénzügyi jogok biztosára vonatkozó szabályok alkalmazásában a pénzügyi szervezet szolgáltatásait igénybe vevő természetes személy - ideértve az egyéni vállalkozót is - és mikrovállalkozás.
A fogyasztó nyilatkozata alapján mikrovállalkozásnak minősül, e tekintetben tehát megfelel a jogszabályi feltételnek, így már csak abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a ………… Kft. a jelen ügy tárgyát képező ügyletben a gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében járt-e el.
A Kft. gazdasági tevékenysége gumiabroncsok értékesítése interneten (webáruház) keresztül. Éppen ezért az eljáró tanács álláspontja szerint a Kft. csak az olyan jogvitákban nem minősül fogyasztónak, amelyek az általa később értékesített vagy értékesíteni kívánt gumiabroncsok megvásárlásával, vagy az ezekre vonatkozó egyéb szerződések megkötésével kapcsolatosak. Nyilván tágabb értelemben véve egy gazdálkodási tevékenységet folytató vállalkozás gyakorlatilag majdnem minden egyes cselekedete (vásárlása, stb.) a cég gazdasági céljainak elérését, jövedelemszerző tevékenységét szolgálja. Így pl. az is, ha a gazdálkodó szervezet gépkocsija valahol parkol (mert pl. árut pakol), vagy légkondicionálót vásárol az irodába (hogy a dolgozók komfortosabban érezzék magukat és ezáltal jobban teljesítsenek), közszolgáltatás igénybevételére szerződést köt (víz, gáz, elektromos áram, stb., amik szintén nélkülözhetetlenek a gazdasági tevékenység végzéséhez) vagy akár – mint jelen esetben is – telefont vásárol és azon üzleti célú beszélgetéseket is folytat. Ez azonban nagyon tág megközelítés, és az ilyen szerződéskötések eljáró tanács álláspontja szerint nincsenek közvetlen összefüggésben az adott gazdálkodó szervezet tényleges gazdasági tevékenységével, azaz ezekben a jogviszonyokban – az egyéb feltételek fennállása esetén – a vállalkozások is felléphetnek fogyasztóként.
Jelen esetben tehát eljáró tanács álláspontja szerint a ……….. Kft. gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében járt el a szerződéskötés során, így jelen békéltető testületi eljárásban fogyasztóként felléphet.
Emiatt eljáró tanács a fogyasztó kérelmét érdemben vizsgálta. Ennek kapcsán a fogyasztó előadása és a becsatolt iratok alapján megállapította, hogy fogyasztó 2012.11.28-án a vállalkozás netshopjában az interneten keresztül megrendelt vállalkozástól egy ZTE Blade III típusú készüléket (a megrendelés azonosítója: 88470924). A készülékre vonatkozó ártámogatás igénybevétele érdekében a fogyasztó vállalta, hogy az előfizetői szolgáltatást 24 hónapos határozott ideig igénybe veszi (hűségidő). Erre tekintettel a készülék kedvezményes ára 19.900 Ft volt. Ebből 11.405 Ft-ot fogyasztó készpénzben kifizetett a készüléket kiszállító futárnak, 7.501 Ft értékben bónusz pontokat váltott be és 994 Ft volt a Netshop kedvezmény.
Bár a megrendelést fogyasztó nem tudta bemutatni, hiszen az a Netshop internetes felületén történt, de nyilvánvaló, hogy a 24 hónapos hűségidő vállalása a megrendeléssel egyidejűleg megtörtént, hiszen a 2012.11.18-án kelt „Telenor Futárszolgálat megrendelés” megnevezésű irat már a ténylegesen készpénzben fizetendő 11.405 Ft-os árat tartalmazza.
Eljáró tanács álláspontja szerint a felek között a szerződés a megrendelés elküldésével és annak visszaigazolásával érvényesen létrejött. Ennek nem volt feltétele az, hogy a fogyasztó a termék kiszállításakor ténylegesen papír formátumban is aláírja az „Üzleti előfizetői szerződés melléklete” megnevezésű dokumentumot. Mellesleg ez az irat is tartalmazza, hogy a megrendelés időpontja: 2012.11.28., az irat kelte is ugyanez a dátum, holott teljesen nyilvánvaló, hogy fogyasztó ezt az iratot nem ekkor írta alá, hanem csak a készülék kiszállításakor. Ez is azt támasztja alá, hogy a szerződés 2012.11.28-án létrejött, annak ellenére, hogy papír alapon csak később lett aláírva.
Eljáró tanács álláspontja szerint teljesen téves vállalkozás azon álláspontja, hogy mivel a papír alapú dokumentum aláírására a készüléket kiszállító futár jelenlétében került sor, azaz ez a cselekmény nem távközlő eszköz útján történt, ezért az ügyletre nem vonatkoznak a távollévők között kötött szerződésre vonatkozó szabályok, így nem illeti meg fogyasztót az elállási jog sem.
Ezen logika alapján minden egyes webáruház, ha az interneten megrendelt termék átvételekor pluszban aláíratná a vevővel a megrendelés papíralapú változatát is, akkor az emiatt már nem is lenne távollévők közötti szerződés? Ez nyilvánvalóan téves és a jogalkotói szándékkal is teljesen ellentétes álláspont.
Vagy ugyanígy, ha jelen esetben a fogyasztó teljes áron vásárolja meg a készüléket és emiatt nem vállal hűséget – következésképp nem írja alá a futár jelenlétében az erre vonatkozó iratot –, akkor ettől már ugyanez az ügylet távollévők közötti szerződés lenne, de így meg nem az?
Az alapügylet nyilvánvalóan a telefon megvásárlása volt, a hűségidő vállalása csak egy járulékos kötelezettség a kedvezményes vételár igénybevétele érdekében, de ez a készülékvásárlásra megkötött szerződés megítélését és minősítését semmilyen formában nem befolyásolja.
A távollévők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II.5.) Korm. rendelet 1.§ (1) bekezdése szerint: A rendelet hatálya arra a szerződésre terjed ki, amelyet fogyasztó és vállalkozás köt egymással termék, illetve szolgáltatás értékesítésére irányuló, a vállalkozás által működtetett távértékesítési rendszer keretében olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a vállalkozás kizárólag távközlő eszközt alkalmaz (távollevők között kötött szerződés).
Vagyis a fentebb kifejtettek alapján megállapítható, hogy jelen jogügyletre a fenti rendelet hatálya kiterjed.
A rendelet 4.§ (1) bekezdése szerint: A fogyasztó a szerződéstől nyolc munkanapon belül indokolás nélkül elállhat.
A (2) bekezdés a) pontja szerint: A fogyasztó az (1) bekezdés szerinti elállási jogát termék értékesítésére irányuló szerződés esetében a termék kézhezvételének napjától, ha eddig az időpontig nem kapta meg a 3. § szerinti írásbeli megerősítést, ennek kézhezvételétől számított nyolc munkanap elteltéig, legfeljebb azonban a termék kézhezvételének napjától számított három hónap elteltéig gyakorolhatja.
Vagyis megállapítható, hogy fogyasztót jelen szerződés esetében megilleti az elállási jog, mely jogát határidőben gyakorolta is, hiszen a termékről a vállalkozás a számlát 2012.11.30-án állította ki, de a számlán szereplő teljesítési dátum 2012.12.03. (fogyasztó előadása szerint a terméket 2012.12.01-én vette át), míg fogyasztó az elállását 2012.12.10-én, tehát mindenképpen 8 munkanapon belül közölte vállalkozással.
A 4.§ (5) bekezdés szerint: A vállalkozás köteles a fogyasztó által kifizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb az elállást követő harminc napon belül visszatéríteni.
A 4.§ (6) bekezdés szerint: A fogyasztó viseli az elállási jog gyakorlása miatt a termék visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeket. A fogyasztót ezenfelül egyéb költség nem terheli.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban Ptk.) 320.§ (1) bekezdése szerint: Aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva elállásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. Az elállás a szerződést felbontja.
A Ptk. 319.§ (3) bekezdése szerint: A szerződés felbontása esetében a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak.
Elállás esetén tehát az eredeti állapotot kell helyreállítani, azaz a felek olyan helyzetbe kell hozni, mintha a szerződést meg sem kötötték volna.
Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlás szerint találta megalapozottnak fogyasztó kérelmét.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki.
Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), ha
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a 18. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy
c) a 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint:a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése értelmében a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. § (5) bekezdése szerint: afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv. 36. § (1) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Budapest, 2013. február 21.
dr. Szatai Tibor
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
