2013. január 17.
BBT/2348/2012
a Magyar Telekom Nyrt. (1013 Budapest Krisztina krt. 55.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül a készüléket cserélje ki a fogyasztó részére, és ugyanezen határidőn belül törölje a 18.800 Ft javítási költség követelését.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
A fogyasztó kérelme szerint a vállalkozástól vásárolt Samsung GT-S5260 STAR II típusú telefon készülék magától véletlenszerűen hívogat SMS-eket és letöltéseket végez. Ezzel a hibával már öt alkalommal visszavitte a készüléket, majd 2011. 11. 07-én érintőpanel csere történt. A hiba azonban ezután is ugyanaz volt, de a vállalkozás nem cserélte a készüléket, csak javította, illetve sw frissítést végzett. Utolsó alkalommal jótállási jegy nélkül vitte vissza a készüléket, a vállalkozás készpénzes javítást vállalt csak, állítólag meg is találta a hibát. A vállalkozás 18.000 Ft-ot kér a javításért, amivel nem ért egyet a fogyasztó, mert vitte magával a jótállási jegyet és a számlát is, amikor a készülékért ment. Ezt a javító szerviz nem fogadta el, és azt hazudták, hogy neki volt sürgős a javítás, ezért került sor a készpénzes javításra. A fogyasztó azonban kapott a javítás idejére cserekészüléket, ami kifogástalanul működött, így nem volt szüksége gyorsan a javításra, sőt már a korábbi esetek kapcsán is cserét kért a javítás helyett. A fogyasztó kérte a panasza kivizsgálását, és a telefon kicserélését a vállalkozástól, mert ennyi javítás után teljesen elfogyott a bizalma.
A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 25. § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki. A meghallgatás 2012. 10. 25-i időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.
A felek határidőben ezirányú kérelmet nem terjesztettek elő.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A meghallgatáson a fogyasztó megjelent, az eljáró tanács tagjával szemben kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő.
A meghallgatáson szabályszerű értesítés ellenére a vállalkozás nem jelent meg, válasziratában vitatta a panasz jogosságát. Nyilvántartása szerint az ügyfél 2011. 04. 14-én vásárolta meg a készüléket, mely készülék meghibásodását 9 alkalommal jelezte a szervizpontokon, melynek során az alábbi vizsgálatok, javítások történtek:
Hibajegy azonosító: 2289/3024852, leadás dátuma: 2011. 06. 20., jelzett hiba: lezárt billentyűzet esetén hívást indított, javítás: software feltöltés
Hibajegy azonosító: 2320/3034586, leadás dátuma: 2011. 06. 29., jelzett hiba: billentyűzet hiba, érintő hiba, javítás: software feltöltés karbantartás jelleggel, hiba nem tapasztalható
Hibajegy azonosító: 2451/3056652, leadás dátuma: 2011. 07. 26., jelzett hiba: rendszeresen kikapcsolja, billentyűzet zárt majd felhívja az utolsó hívott számot, kikapcsol, javítás: software frissítés, kalibrálás, akku teszt mellékelve
Hibajegy azonosító: 2393/3481491, leadás dátuma: 2011. 11. 07., jelzett hiba: magától randomszerűen tárcsáz, biztonsági billentyűzet zárral is, telefonálás közben is átugrik, javítás: érintő panel csere, software frissítés
Hibajegy azonosító: 2436/3537728, leadás dátuma: 2011. 12. 22., jelzett hiba: magától feloldja a képernyő zárat és felhív számokat. Ablakot középen, alul megnyomva a kijelzés becsíkozódik, futni kezd. Magától elindít alkalmazásokat (kamera, hangfelvétel). Automata képernyőzár nem működik, hívás közben kikapcsol sokszor, néha hívást szakít. Az ügyfél a készülék nem típus azonos cseréjét kéri, már 4 alkalommal volt javítva. javítás: érintő panel csere, software frissítés
Hibajegy azonosító: 123/3571624, leadás dátuma: 2012. 01. 27., jelzett hiba: érintő továbbra is hibás, 1430-at tárcsázva 11430 lesz, illetve tárcsázás közben facebook bejön, alkalmazást indít. Magától kinyílik a billentyűzárból. Hívás közben tartásba teszi a meglévő hívást, közelítés érzékelő nem jó. Többször javítva ezzel a hibával, ügyfél cserét kér, javítás: a hiba nem tapasztalható (teszt sim és sd kártyával tesztelve). Az érintőpanel karcos, sérült. A készülék közelítés érzékelő funkcióval nem rendelkezik, főpanel csere
Hibajegy azonosító: 123/3600175, leadás dátuma: 2012. 02. 29., jelzett hiba: a készülék magától indít időnként hívásokat, ezekről a hívásnaplóban 00.00.00 másodperces hívások mutatkoznak. Ezek után a túloldalról visszahívják az ügyfelet. Magától felvillan időnként a kijelző, időnként a BT és a némítást is bekapcsolja magától. Volt már többször javítva, fődarab csere is volt, javítás: huzamosabb tesztelés alatt a hiba nem tapasztalható, karbantartás jelleggel software feltöltés és kalibrálás
Hibajegy azonosító: 123/3683967, leadás dátuma: 2012. 06. 06., jelzett hiba: hívó felet tartásba teszi, sokszor magától hív, üzenetet küld magától, kinyit a billentyűzár, javítás: software feltöltés
Hibajegy azonosító: 2436/3736643, leadás dátuma: 2012. 08., jelzett hiba: képernyőzár aktiválás mellett, zsebben magától felhív, illetve üzenetet küld. Rádió hallgatása közben hallható zörej van a készülékben (kihangosítva hallgatva a rádiót, az érintőablakhoz hozzáérve a csengő hangszóró torzít). Hívás közben sokszor nem reagál semmire. Megjegyzés: A készülék 2 éven belül többször volt már javítva, de az ügyfél nem hozott magával jótállási jegyet, ezért kéri az árajánlatot, javítás: PBA csere, software feltöltés, kalibráció. Burkolat sérült, de árajánlatra nincs kiajánlva.
Az egyes javító karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII.27.) Korm. rendelet 3. § (5) bekezdése kimondja, hogy a fogyasztó jótállási igényét a jótállási jegy bemutatásával érvényesítheti. Tekintettel arra, hogy a fogyasztó nem vitte magával a jótállási jegyet, nem igazolta a jótállásra való jogosultságát, így csak térítéses keretek között tudta elvégezni a javítást, az árajánlatot az ügyfél elfogadta és kérte a térítéses javítást.
Azokban az esetekben, amikor a jótállási jeggyel együtt adta le a készüléket az ügyfél, akkor 2 esetben történt alkatrészcsere, valamint egyszer főpanel csere, 2 esetben nem tapasztalták a szakemberek a hibát. A térítéses javításnál gyártó azt a javítást ajánlotta ki, amely szerinte megoldja a készülék problémáját, garanciális javításnál ugyanígy javítanak, nem tesznek különbséget a térítéses, illetve a garanciális javítások között. Ezért a vitatott készülék cseréjére nincs lehetőség. A vállalkozás az eljáró tanács döntésének elismeréséről akként nyilatkozott, hogy kötelezésként nem fogadja el.
A fogyasztó a kérelméhez csatolta a vállalkozás elutasító leveleit, jótállási jegyet, munkalapokat, jegyzőkönyvet, kölcsönzési bizonylatot, tesztet.
A fogyasztó a meghallgatáson elmondta, hogy a vállalkozás 18.800 Ft javítási költség megfizetését is követeli tőle, pedig a számítógépes nyilvántartásban pontosan szerepel a készülék, a javítások, onnan tud jótállási jegyet is kinyomtatni a vállalkozás, tehát pontosan tisztában volt vele, hogy még garanciális a készülék. Ezért a fogyasztó akként pontosította kérelmét, hogy a készülék cseréjén kívül a 18.800 Ft javítási költség törlését is kéri a vállalkozástól. A készüléket nem tudta átvenni, mert a vállalkozás azt csak akkor adja ki, ha megfizeti ezt az összeget, még akkor is, hogy utóbb bemutatta a jótállási jegyet.
Az eljáró tanács a becsatolt iratok, a fogyasztó meghallgatása alapján megalapozottnak találta a fogyasztó kérelmét az alábbiak szerint.
A Polgári Törvénykönyvrőlszóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 248.§ (1) bekezdése szerint: Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
A 277. § (1) bekezdés alapján a szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését.
A hibás teljesítésről a 305. § (1) bekezdés rendelkezik: Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
Hibás teljesítés esetén a jogosult a 306. § (1) bekezdés a-b pontja alapján elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget; ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
Azegyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. Rendelet 1. §. (3-4) bekezdése szerint: A jótállási kötelezettség teljesítése azt terheli, akit a fogyasztói szerződés a szerződés tárgyát képező szolgáltatás nyújtására kötelez (a továbbiakban: forgalmazó). A jótállási jogokat a fogyasztási cikk tulajdonosa érvényesítheti, feltéve, hogy fogyasztónak minősül (a továbbiakban: fogyasztó). Ha a gyártó a fogyasztási cikkre az e rendeletben foglaltaknál kedvezőbb jótállási feltételeket vállal, a jótállás alapján a forgalmazót megillető jogok a fogyasztói szerződés teljesítésének időpontjában átszállnak a fogyasztóra.
A 2. § (1) bekezdése szerint a jótállás időtartama egy év.
A Melléklet 12. elektronikus hírközlő végberendezések (telefonok, mobiltelefonok, telefax-készülékek, több funkciós készülékek stb.) 10 000 Ft bruttó vételár felett;
A vállalkozás egyáltalán nem készíttetett szakvéleményt, mindössze a szerviz állásfoglalása alapján javította, cserélt alkatrészeket, illetve főpanelt, majd ismételten javította a készüléket, és ez alapján utasította el a más típusú készülékre, vagy ugyanarra a típusú készülékre történő cserét. Az eljáró tanács álláspontja szerint a vállalkozás szakvélemény hiányában nem tudta kimenteni magát a jogszabályi kötelezettsége alól, a készülék hibás, ezt támasztja alá a vállalkozás válasziratában írt szervizelések is. A jogszabály kijavítást, kicserélést nevesít és nem javítgatást, cserélgetést, a hiba megszüntetésének próbálgatásait.
A jótállási jegy tanúsága szerint a termékre 24 hónap jótállás vonatkozik, tehát még jótállási időn belül vitte vissza a terméket a fogyasztó.
A jogszabály valóban előírja a jótállási jegy bemutatását, azonban azt is, hogy a jótállási jegyen fel kell tüntetni a hibabejelentéseket, azt az időtartamot, mellyel a jótállási idő meghosszabbodik. A vállalkozás ezt egyszer sem tette meg. A fogyasztó az eljáró tanács számára bemutatta a jótállási jegyet, a szervizbe is elvitte, amikor ment a készülékért, ezért az eljáró tanács álláspontja szerint jótállás keretében kell kezelni az ügyet, nem jogosult felszámítani javítási költséget a vállalkozás.
Az eljáró tanács megítélése szerint figyelembe véve a jogszabályi sorrendet is javítással már próbálta orvosolni a panaszt a vállalkozás sikertelenül, ezért cserére jogosult a fogyasztó.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Budapest, 2012. október 25.
Dr. Kispál Edit
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár