Vissza az összes hírhez2013. január 17.
BBT/2387/2012
a Szinga Sport Kft. (1142 Budapest, Szőnyi út 2.) vállalkozással szemben indult ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
Vállalkozás az ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül cserélje ki fogyasztó cipőjét, amennyiben nem tudja kicserélni vagy a kicserélést nem vállalja, ugyanezen határidőn belül fizesse vissza fogyasztó részére a cipő vételárát, 12.799 Ft-ot.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben - kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
INDOKOLÁS
A fogyasztó írásbeli kérelmében előadta, hogy a panasz tárgyát képező 5 hónapja vásárolt (de nem 5 hónapot hordott) cipő rendeltetésszerű minimális használat mellett két helyen is durván meghibásodott. A jobbos és balos is, ami 2 külön kezelendő probléma. A cipőt maximum 2 hónapig használta rendeltetésszerűen. Kérte a pénz visszafizetését vagy javítást vagy cserét vagy levásárlást.
Beadványához csatolta a 2012.09.14-én kelt szakvéleményt és egy fekete-fehér képet a cipőről.
A békéltető testület elnöke szerint a fogyasztói jogvita egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV törvény – a továbbiakban Fgytv. – 25.§ (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki.
A békéltető testület elnöke a felek meghallgatását 2012. október 26. napjának 8.00 órájára tűzte ki, melyről a feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.
Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy ha mindkét fél – az általa jelölhető testületi tag megjelölésével – azt kéri, a békéltető testület háromtagú tanácsban jár el. Felhívta a felek figyelmét arra, hogy amennyiben ezen lehetőséggel élni kívánnak, az általuk jelölhető testületi tagra vonatkozó javaslatukat nyolc napon belül tegyék meg.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
Vállalkozás a 2012.10.15-én kelt válasziratot terjesztette elő. Ebben előadta, hogy a panasz jogosságát vitatják. A független szakértő által kiadott szakvéleményben foglaltakat tartják fenn. Kijelentette, hogy a testület határozatát nem fogadják el.
A meghallgatáson megjelent a fogyasztó. Vállalkozás képviseletében nem jelent meg senki. Fogyasztó az egyedül eljáró testületi taggal (dr. Szatai Tibor) szemben kifogást, kizárási indítványt nem jelentett be. Nem kérte az ügy háromtagú tanácsban történő elbírálását. Az egyedül eljáró testületi tag (továbbiakban: eljáró tanács) megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályszerű volt, az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést 2012.10.10-én átvette.
Fogyasztó fenntartotta az írásbeli kérelmében foglaltakat. Előadta, hogy a cipőt 2012.04.12-én vásárolta az Allee bevásárlóközpontban. Ez már a negyedik ugyanilyen Converse fekete tornacipője, a többivel nem volt probléma. Jelenleg is egy ugyanilyen cipő van rajta, amit akkor vett, amikor ezt a cipőt visszavitte. Mindegyik cipőt ráadásul a vállalkozástól vette. Az oldalszalag elválását a hiba bejelentését megelőzően kb. két héttel észlelte, de a cipőt nem hordta tovább. Egyébként is a munkája elegáns viseletet követel meg, így a tornacipőt csak szabadidejében tudja hordani. Sérelmezte, hogy a vállalkozás által megbízott és fizetett szakértő véleménye alapján utasították el a panaszát. Szerinte a szakértő érdekelt az elutasító szakvélemény adásában. Mivel a szakvélemény szerint a cipő nem javítható, ezért kérte annak cseréjét, ennek hiányában pedig a vételár visszafizetését. Csatolta a vásárlást igazoló nyugtát és a 2012.09.06-án kelt jegyzőkönyvet a minőségi kifogás bejelentéséről.
Bemutatta eljáró tanács részére a cipőt, amelyről megállapítható volt, hogy a bal cipőn az orr közepétől a cipő külső szélén kb. a cipő közepéig az oldalszalag teljesen elvált a talptól. A belső oldalon az oldalszalag tetején az oldalszalag és a vászon közötti ragasztás elengedett. A jobb cipőn a felsőrész jobb oldali fűzősor alsó két bújtatójánál a vászonanyag teljesen ki van szakadva. Ugyanitt a baloldali fűzősor alsó három bújtatójánál az anyag ki van bolyhosodva, kezd elszakadni. A bélésanyag a talpbetét vonala mentén a cipő külső ívén el van kopva és ki van szakadva a fix talpbetét alól. Ezeket leszámítva mindkét cipő jó állapotban van, talpán alig van kopásnyom, megállapítható, hogy azt keveset használták.
Fogyasztó kérelme alapos.
Eljáró tanács a fogyasztó előadása és a becsatolt iratok alapján megállapította, hogy fogyasztó 2012.04.12-én egy Converse cipőt vásárolt vállalkozástól 12.799 Ft vételárért. Fogyasztó a cipő hibáját 2012.09.06-án jelentette be vállalkozás részére. Vagyis a termék hibáját fogyasztó igazolhatóan 6 hónapon belül bejelentette.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban Ptk.) 305/A.§ (2) bekezdése szerint: fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.
Vagyis vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a termék nem hibás, illetve a hiba (a hiba oka) a teljesítés időpontjában nem volt meg a termékben. Vállalkozás ennek igazolására szakértőt bízott meg, de a szakvéleményt nem ő, hanem fogyasztó csatolta be.
Ez a szakvélemény a cipő csak két meghibásodásával foglalkozott, az oldalszalag talptól való elválásával és a jobblábas cipő felsőrészének szakadásával. Eljáró tanács ennél több hibát is talált a cipőn.
Az első hiba kapcsán a szakvélemény azt állapította meg, hogy a meghibásodás (ami jelen állapotában nem javítható) nem a reklamáció bejelentését megelőző napokban és nem egyszerre keletkezett. Ezt a megállapítást azonban egyáltalán nem indokolta. Jogi fejtegetésbe bocsátkozott a Ptk. 307.§-a vonatkozásában (mely eljáró tanács megítélése szerint nem a szakértő kompetenciája) ahelyett, hogy megindokolta volna, hogy a megállapítását mire alapozta, és miért kizárt az, hogy egy ilyen jellegű hiba egyszerre vagy nagyon rövid időn belül hirtelen keletkezzen.
A második hiba kapcsán külső mechanikai hatásra utalt, de ezt sem indokolta meg. Nem foglalkozott azzal, hogy a cipő másik oldalán lévő bújtatóknál is kezd kikopni az anyag, ami a cipőfűző egyszerű meghúzásánál (mely semmiképpen sem tekinthető rendeltetésellenesnek) az anyag fűzőbújtatók körüli kiszakadását okozhatja.
Eljáró tanács a szakvélemény fenti megállapításaival – azok indokolásának hiányában - tehát nem értett egyet. A szakértő sommásan leszögezte, hogy a kifogásolt károsodások esetében anyag- vagy gyártási hiba nem állapítható meg. Nem válaszolja meg azonban azt a kérdést, hogy egyáltalán ezt vizsgálta-e, és hogyan, milyen módszerrel? Szemrevételes vizsgálattal hogyan lehet megállapítást tenni pl. az anyag minőségéra, azaz anyaghibára vonatkozóan?
Eljáró tanács határozott álláspontja szerint egyszakértőivizsgálatnak a megbízás figyelembevételével az ügy minden lényeges körülményére ki kell terjednie, a szakértőnek a tudomány mindenkori állásának figyelembevételével a szóba jövő vizsgálati eljárásokat és módszereket alkalmaznia kell, és azok alapján körültekintően és részrehajlás nélkül kell megadnia szakvéleményét.
Eljáró tanács megítélése szerint a csatolt szakvélemény nem mindenben felel meg ezeknek a kritériumoknak, így a fentiek alapján eljáró tanács a vállalkozást terhelő bizonyítási kötelezettség teljesítésére a szakvéleményt nem találta megfelelőnek. Márpedig a bizonyítási teher a fentebb kifejtettek alapján a vállalkozást terheli, melynek azonban eljáró tanács álláspontja szerint nem tett eleget.
A Ptk. 306.§ (1) bekezdése szerint: hibás teljesítés esetén a jogosult
a) elsősorban - választása szerint – kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni – választása szerint – megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
A (2) bekezdés szerint: a kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel – megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.
Mivel az eset összes körülményére figyelemmel eljáró tanács megítélése szerint a hibák egyértelműen nem javítható hibák, ezért fogyasztó első helyen a lábbeli kicserélésére jogosult és csak ennek hiányában jogosult a vételár visszafizetésére.
Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlás szerint találta megalapozottnak fogyasztó kérelmét.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki.
Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), ha
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a 18. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy
c) a 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint:a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése értelmében a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. § (5) bekezdése szerint: afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv. 36. § (1) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Budapest, 2012. október 26.
dr. Szatai Tibor
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
