Vissza az összes hírhez2015. február 23.
BudapestiBékéltetőTestület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/2415/2014
A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére az ER-PARK Kft. (1071 Budapest, Peterdy u. 6.) vállalkozással szemben indult ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
Vállalkozás az ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül 18.040 Ft-ra csökkentse a fogyasztóval szembeni 111405090006807 hivatkozási számú követelését.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben - kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
INDOKOLÁS
A fogyasztó írásbeli kérelmében előadta, hogy 2014.04.10-én néhány perccel 19 óra előtt leparkolt Budapesten a Wesselényi u. 7. sz. előtt. Úgy tudta, hogy a díjfizetési idő 18 óráig tart. A színházi előadás után, kevéssel 22 óra után indult el az autóval haza. Ekkor semmiféle értesítés nem volt elhelyezve a járművön. 2014.06.13-án kertgondozás közben talált egy postai értesítőt, mely szerint küldeménye érkezett a vállalkozástól, de ekkor már a levelet visszaküldték a feladónak. Még aznap levelet írt a vállalkozásnak és érdeklődött, hogy mi a probléma. A vállalkozás ezt panaszként fogta fel és 23.315 Ft megfizetésére szólította fel. Válaszul megírta a vállalkozásnak, hogy utólag valóban kiderült a számára, hogy tévedett, mert a díjfizetésre kötelezett idő 20 óráig tart. E tekintetben a felelősségét el is ismeri és hajlandó a normál pótdíjat megfizetni. A vállalkozás arról értesítette, hogy ők az értesítést a járművön elhelyezték és ezért fizessen pótdíjhátralékot, ügyviteli költséget és lekérdezési díjat is. Állította, hogy semmiféle értesítést nem hagytak a járművén és hajlandó megfizetni az alapdíjat.
Beadványához csatolta a vállalkozással folytatott levelezést.
A békéltető testület elnöke szerint a fogyasztói jogvita egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV törvény – a továbbiakban Fgytv. – 25.§ (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki.
A békéltető testület elnöke a felek meghallgatását 2014. szeptember 24. napjának 10.00 órájára tűzte ki, melyről a feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.
Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy ha mindkét fél – az általa jelölhető testületi tag megjelölésével – azt kéri, a békéltető testület háromtagú tanácsban jár el. Felhívta a felek figyelmét arra, hogy amennyiben ezen lehetőséggel élni kívánnak, az általuk jelölhető testületi tagra vonatkozó javaslatukat nyolc napon belül tegyék meg.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik.
A vállalkozás a 2014.09.05-én kelt válasziratot terjesztette elő. Ebben hivatkozott az 1988. évi I. törvény 15/C. §-ára és a 30/2010. (VI.4.) Főv. Kgy. rendelet 2., 4. és 8. §-aira. Álláspontja szerint az IPG-451 frsz-ú gépkocsira 2014.04.10-én az ellenőrzés időpontjában a várakozási díj nem került megfizetésre. A parkolási zóna kezdetét jelző tábla alatti kiegészítő táblán, továbbá a parkolójegy automata alsó kijelzőjén feltüntetésre került, hogy a díjfizetési időszak 8 óra 30 perctől 20 óráig tart. A fizetési felszólítás a csatolt fotók tanúsága szerint a törvényben előírt módon kihelyezésre került. Kérte a fogyasztó kérelmének elutasítását. Kijelentette, hogy az eljáró testületi tag döntését kötelezésként nem fogadják el. Csatolt 4 db színes fényképet a gépjárműről.
A meghallgatáson megjelent a fogyasztó. Vállalkozás képviseletében nem jelent meg senki. Fogyasztó az egyedül eljáró testületi taggal (dr. Szatai Tibor) szemben kifogást, kizárási indítványt nem jelentett be. Nem kérte az ügy háromtagú tanácsban történő elbírálását. Az egyedül eljáró testületi tag (továbbiakban: eljáró tanács) megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályszerű volt, az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést 2014.09.02-án átvette.
Fogyasztó fenntartotta az írásbeli kérelmében foglaltakat. Kérdésre előadta, hogy a vállalkozás által csatolt képeken az ő autója áll az ügyben érintett helyen. Azon valóban látszik a kihelyezett fizetési felszólítás, de amikor ő kijött a színházból, az már nem volt rajta. Kérdésre előadta, hogy a pótdíj alapösszegét továbbra is hajlandó megfizetni, hiszen valóban hibázott, de kéri az emelt összegű pótdíj és a pótdíjon felüli költségek törlését. Kérdésre előadta, hogy a csatolt felszólító leveleken kívül kapott még egy 2014.08.19-én kelt felszólítást, amiben már 4.500 Ft posta- és ügyviteli költség szerepel, így a vállalkozás által követelt összeg 22.815 Ft-ra emelkedett. Bemutatta a levelet az eljáró tanács részére.
Fogyasztó kérelme részben alapos.
Eljáró tanács a fogyasztó előadása és a becsatolt iratok alapján megállapította, hogy a fogyasztó az XXXXXX frsz-ú gépjárművel 2014.04.10-én díjfizetésre kötelezett időszakban (19 óra 25 perckor) a Budapest VII. kerület Wesselényi u. 7. sz. előtt úgy várakozott, hogy a várakozási díjat nem fizette meg. A vállalkozás 2014.08.19-én kelt felszólító levele szerint a parkolási- és pótdíj 18.040 Ft-os emelt összegén túl vállalkozás követelését képezi még 4.500 Ft posta- és ügyviteli költség és 275 Ft KEK KH lekérdezési díj, azaz összesen 22.815 Ft, melyet a fogyasztó eddig nem fizetett meg a vállalkozás részére.
A Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy. rendelet1.§ (1) bekezdése szerint: A rendelet hatálya kiterjed Budapest főváros közigazgatási területén található helyi közutakon, a fővárosi és a kerületi önkormányzatok tulajdonában álló, közforgalom elől el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken kialakított várakozási célú területekre, kivéve a taxiállomásokat, amelyeken történő várakozás feltételeiről külön jogszabály rendelkezik. A (2) bekezdés szerint: A rendelet hatálya kiterjed valamennyi rendszámmal rendelkező járműre és azok üzembentartójára.
A 6.§ szerint: A várakozási övezetek területén - a 7. §-ban meghatározott kivételekkel - kizárólag az alábbi esetekben lehet várakozni:
a) jelen rendeletben meghatározott várakozási díj megfizetése ellenében…
A 8.§ (1) bekezdése szerint: A várakozási övezet területén a várakozási díjat
a) az abban a díjövezetben elhelyezett parkolójegy kiadó automatánál váltott parkolójeggyel, a megállást követően haladéktalanul, külön felhívás nélkül, vagy
b) a mobiltelefonos parkolási díjfizetési rendszer használatának esetén annak megindításával, a megállást követően haladéktalanul, külön felhívás nélkül, vagy
c) kézi beszedésű parkolójeggyel
kell megfizetni.
A 48.§ (1) bekezdése szerint: A várakozási övezetekben a közúti várakozóhelyeken, illetve a várakozási övezeteken kívül eső, fizető várakozóhelyeken a parkolásüzemeltető jogosult jelen rendeletben meghatározott díjfizetési feltételekkel történő várakozást ellenőrizni.
A fogyasztó jelen eljárásban azt nem vitatta, hogy az ellenőrzés időpontjában díjfizetésre kötelezett helyen és díjfizetési időszakban, de várakozási díj megfizetése nélkül várakozott. Arra hivatkozott, hogy nem tudott a pótdíjazásról, mivel a pótdíjazásról szóló értesítés („mikulás csomag”) nem volt kihelyezve az autójára, ezért nem is volt abban a helyzetben, hogy a pótdíj alap összegét határidőn belül megfizethesse.
Mivel tehát az jelen eljárásban nem volt vitás, hogy a fogyasztó a várakozási díjat nem fizette meg, ezért vele szemben a pótdíj jogosan került kiszabásra.
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) 15/C.§ (1) bekezdés szerint: Ha a jármű díjfizetési kötelezettség alá eső várakozási területen díjfizetés nélkül várakozik, vagy a kifizetett várakozási időt egy óránál rövidebb időre történt fizetés esetén 5 perccel, egy órára vagy annál hosszabb időre történt fizetés esetén legalább 15 perccel túllépi, várakozási esetenként egy órai várakozási díjat, továbbá pótdíjat kell fizetni.
A (2) bekezdés szerint: A pótdíj összege a pótdíj kiszabásának napját követő 15 napon belüli befizetés esetén az adott napon belül díjköteles időszakra és további kétórai várakozásra számított várakozási díj, 15 napon túli befizetés esetén az egy órai várakozási díj negyvenszerese. E bekezdés alkalmazása során befizetésnek minősül a fizetési művelet elindítása is. A pótdíj kiszabásáról szóló értesítést a jármű szélvédőlapátján, vagy a járművön egyéb jól látható helyen kell elhelyezni.
A vállalkozás a jelen eljárásban fényképek csatolásával igazolta, hogy a pótdíj kiszabásáról szóló értesítést a jogszabálynak megfelelő módon elhelyezte a fogyasztó járművén. Így a vállalkozás ezen jogszabályi kötelezettségének tehát eleget tett.
Az is tényként volt megállapítható, hogy a fogyasztó 15 napon belül nem fizette meg a pótdíj alapösszegét (és azóta sem), ezért a vállalkozás jogosan követeli a 15 napon túl fizetendő (emelt összegű) pótdíjat, azaz 18.040 Ft-ot.
A jogszabály által előírt parkolási- és pótdíj 18.040 Ft-os (emelt) összegének vonatkozásban tehát a fogyasztó kérelme nem megalapozott.
Azonban a vállalkozás a felszólító leveleiben posta- és ügyviteli költséget és KEK KH lekérdezési díjat is felszámított, melynek megfizetésére (is) felszólította a fogyasztót.
A Kkt. 9/D.§ (12) bekezdése szerint: A (9) bekezdés szerinti polgári jogi viszony alapján a parkolási szolgáltatást igénybe vevő által megfizetett várakozási díj és pótdíj összege a vagyonkezelőt illeti meg. A szolgáltató legalább a szolgáltatás ellátásához szükséges költségekre jogosult.
Vagyis a vállalkozás a vagyonkezelővel kötött szerződése alapján legalább a szolgáltatása ellátásához szükséges költségekre jogosult, és ezen költségeket a vele szerződéses jogviszonyban lévő vagyonkezelő téríti meg a szolgáltató részére. Nyilvánvalóan a szolgáltatás ellátásának minősül a kiszabott pótdíjak érvényesítésével kapcsolatos eljárás és annak költségei is. Vagyis ezen felmerülő költségek megtérítését a vállalkozás a fogyasztótól nem követelheti, hiszen a felmerülő költségekre a vagyonkezelőtől jogosult.
De egyébként is a felmerülő költségeket (azok tényleges felmerülését és összegszerűségét) igazolni is kellene, mely jelen eljárásban egyáltalán nem történt meg.
Az eljáró tanács megítélése szerint tehát a pótdíjon felüli költségek vonatkozásában a fogyasztó kérelme alapos.
Az eset összes körülményére figyelemmel az eljáró tanács az ajánlás szerint találta – részben – megalapozottnak a fogyasztó kérelmét. Azaz vállalkozás jogosan követeli a fogyasztótól a parkolási- és pótdíj emelt összegét, az ezt meghaladó költségeket azonban nem.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki.
Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), ha
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a 18. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy
c) a 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint:a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése értelmében a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. § (5) bekezdése szerint: afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv. 36. § (1) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Budapest, 2014. szeptember 24.
dr. Szatai Tibor
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
