Vissza az összes hírhez2014. március 17.
Budapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/2459/2013
Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére az ELMŰ Hálózati Kft. (1132 Budapest, Váci út 72-74.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül tájékoztassa a fogyasztót a leszerelt fogyasztásmérő 273/2007 (X.19.) Kormányrendelet 2. számú mellékletének 17.3 pontja szerint megállapított hibaszázalékáról, és ennek megfelelően határozza meg a vélelmezett fogyasztást, amennyiben ezt nem tudja, a hivatkozott jogszabály 17.4, valamint 17.5 pontja szerint határozza meg a fogyasztást, és ennek megfelelően határozza meg a fogyasztóval szembeni követelés összegét.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
INDOKOLÁS
A fogyasztó kérelme szerint a vállalkozás a tulajdonát képező fogyasztási helyen villamos mérőt cseréltek 2012. 12. 06-án, tekintettel arra, hogy észlelték, hogy a mérő nem megfelelő mennyiséget mér, az akkor bérlők által lakás vonatkozásában.
A fogyasztó ezt követően tájékoztatást kapott a vállalkozástól, hogy a 2011. 12. 07 – 2012. 12. 06. időszak vonatkozásában pótlólagos fogyasztás megállapítására került sor, tekintettel arra, hogy a leszerelt fogyasztásmérő hibás volt.
A vállalkozás az új mérő fogyasztási adatait figyelembe véve a hivatkozott időszakra 4.468 kWh fogyasztásról állított ki pótszámlát a fogyasztó részére.
A fogyasztó a fentieket sérelmezte, tekintettel arra, hogy mérőcserét megelőzően a lakásban felújítás volt, illetve a fogyasztás csak minimális volt, a lakást a fogyasztó idős hozzátartozói lakták, a mérőcserét követően a bérbeadott lakásban a fogyasztás ugrásszerűen megnőtt, és a vállalkozás a megemelkedett fogyasztás alapulvételével becsülte meg az egy éves megelőző időtartam fogyasztását, a számlát ennek megfelelően állította ki a fogyasztó részére.
A fogyasztó az eljárást kifogásolta a vállalkozásnál, jelezte, hogy a vállalkozás nem a vonatkozó jogszabályok szerint járt el, ez reá nézve súlyosan méltánytalan, valamint a megállapított becsült fogyasztás jelentősen eltúlzott.
A vállalkozás a fogyasztó panaszát elutasította, erre tekintettel a fogyasztó a békéltető testülethez fordult, kérte a vállalkozás kötelezését a vonatkozó jogszabályok szerinti módszerrel, a valós, illetve méltányos fogyasztás megállapítására, amely fogyasztás ellenértékét a fogyasztó megfizetni vállalt.
A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV törvény 25 § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki. A meghallgatás 2013. 10. 24.-i időpontjáról feleket az Fgytv 29 §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. A vállalkozás képviselője az értesítést 2013. 10. 11-én vette át.
Azértesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.
Felek határidőben ez irányú kérelmet nem terjesztettek elő.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A vállalkozás 2013. október 16-án kelt válasziratában tájékoztatta a testületet arról, hogy a fogyasztó panaszát a vállalkozás megalapozatlannak tartja, a testület döntését a vállalkozás magára nézve kötelezésként nem fogadja el.
A vállalkozás kifejtette, hogy a fogyasztás megállapítás során a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően járt el, a vállalkozás megerősítette, hogy a vélelmezett fogyasztás megállapítása során a hibás mérő lecserélését követő 4 hónap fogyasztási adataiból indult ki a vállalkozás.
A meghallgatáson a fogyasztó személyesen megjelent, a vállalkozás képviseletében X.Y. alkalmazott ügyvéd jelent meg, meghatalmazással. A tanács összetételével kapcsolatban a felek nem tettek kifogást. A fogyasztó a kérelemben foglaltakat fenntartotta, vállalkozás képviselője a meghallgatáson a válasziratban foglaltakat adta elő.
A fogyasztó hivatkozott a fogyasztásban bekövetkezett jelentős változásra, amely a vállalkozás eljárása folytán számára jelentősen hátrányos becsült fogyasztási értéket eredményezett.
Álláspontja szerint a vállalkozásnak a mérőóra hibaszázalékát meg kellett volna állapítania, ennek hiányában a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerinti becslést kellett volna alkalmaznia.
A vállalkozás képviselője a leszerelt mérő vonatkozásában hibaszázalék mérésére vonatkozó információt, annak eredményére nyilatkozatot nem tudott tenni, önmagában annak tényét sem tudta igazolni, hogy ilyen mérés történt-e a leszerelt mérő tekintetében.
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének rendelkezései szerint:
17. Elszámolás hibás mérés esetén
17.1. Ha a fogyasztásmérő-berendezés hibásan mér, vagy nem mér (a továbbiakban: hibás mérés), vagy hitelesítési ideje lejárt, a fogyasztásmérő-berendezés adatai a számlázás alapjául nem szolgálhatnak.
17.2. A hibás mérés időtartama
a)ha a meghibásodás tényleges időpontja megállapítható, a meghibásodás időpontjától az új fogyasztásmérő-berendezés felszerelésének időpontjáig terjedő időtartam,
b)ha a meghibásodás tényleges időpontja nem állapítható meg, a felek által közösen, becsléssel megállapított időtartam, vagy
c)a b) pont szerinti megállapodás hiányában egy év.
17.3. A hibás mérés időtartamának megállapítását követően az ezen időszak alatt történt elszámolásokat helyesbíteni kell a fogyasztásmérő-berendezés mérésügyi hatóság vagy mérésügyi hatóság által akkreditált laboratórium által megállapított hibaszázalékával.
17.4. Ha a mérésügyi hatóság vagy mérésügyi hatóság által akkreditált laboratórium nem tudja megállapítani a fogyasztásmérő-berendezés hibaszázalékát, vagy a fogyasztásmérő nem mért, akkor a hibás méréssel érintett időszakban felhasznált villamos energia mennyiséget az utolsó hiba nélküli elszámolási időszak vagy a felek által hiba nélkülinek elfogadott elszámolási időszak és a hibás mérést követő elszámolási időszak – de legalább négy hónap – adatainak átlagolása alapján kell megállapítani.
17.5. A hibás mérést megelőző időszakra vonatkozó adatok hiányában vagy a felhasználásban lényeges változás bekövetkezése esetében, a hibás mérés elszámolása a hibás mérést követő egy év felhasználási adatai alapján történik.
17.6. A felek az adatok 17.2–17.5. pont szerinti meghatározását követő 15 napon belül kötelesek egymással elszámolni.
Az eljáró tanács a becsatolt iratok, valamint a felek nyilatkozata alapján megállapította, hogy a vállalkozás a fogyasztóval szemben érvényesíteni kívánt követelését nem a hivatkozott kormányrendeletben foglaltak szerint állapította meg.
A vállalkozás nem tudta igazolni, hogy a hibás fogyasztásmérő tekintetében annak hibaszázalékára vonatkozó mérést eszközölt volna, valamint a vélelmezett fogyasztást kizárólag a mérőcserét követő 4 hónap fogyasztása alapján állapította meg, holott a hibás mérőóra felszerelését (2010.) megelőző időszak hiba nélküli mérési időszaknak tekinthető, tehát a vélelmezett fogyasztás megállapítása során ezen időszakot a rendelet 17.4 pontja értelmében a fogyasztások átlagolásánál figyelembe kellett volna, hogy vegye a vállalkozás.
Fentiekre tekintettel a tanács álláspontja szerint a vállalkozás a hibás méréssel érintett időszak fogyasztásának maghatározásakor nem a hivatkozott jogszabályi rendelkezések szerint, és nem az ott meghatározott sorrendben járt el.
Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlás szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Budapest, 2013. október 24.
dr. Czipri Zoltán
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
