Vissza az összes hírhez2013. április 15.
Budapesti Békéltető Testület
1016. Budapest, Krisztina krt. 99.
levelezési cím: 1253. Budapest, Pf.: 10.
tel.: 488-213 1; fax: 488-2186
e-mail cím: bekeltet%C3%B6.test%C3%BClet [at] bkik.hu (bekelteto[dot]testulet[at]bkik[dot]hu)
BBT/2460/2012
A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére az Euro Rusztik Kft. (1163 Budapest, Kövirózsa u. 6.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül a termék 2012. 08. 23. napján történt elszállításakor a gyártó és a fogyasztó által aláírt hibajegyzékben foglalt hibákat javítsa ki, annak megtörténtét igazolja vissza. A mennyiben a javítás nem megfelelő vagy azt határidőre nem végzi el, a terméket cserélje ki vagy fizessen vissza 202.700,- Forint (azaz: kétszázkétezer hétszáz forint) a fogyasztó által meghatározott bankszámlára történő átutalással.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése az ajánlás kézbesítésétől számított 15 napon belül – jogszabályban meghatározott esetekben – kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
A fogyasztó kérelme szerint a vállalkozástól 2012. 03. 17. napján rendelt egy kanapét és egy fotelt középkeménységű szivacs betéttel, egyenes háttal, lapkarfával. Az előleg kifizetése előtt a vállalkozás és a gyártó részletesen egyeztetett megrendeléséről.
2012. 05. 17. napján leszállították a bútorokat. A fotel háta és karfája nem a megrendelés szerint készült, azonban a minőségi kifogásról jegyzőkönyvet nem vettek fel, csak ígéretet tettek a megrendelés szerinti legyártásra.
2012. 06. 26. napján a fogyasztó jegyzőkönyvben panaszt tett, mert a kanapén gödrök keletkeztek.
A gyártó képviselője 2012. 07. 16. napján a helyszínen megállapította, hogy a két bútor betétje nem szivacs, hanem filc és rugó. Szóban ígéretet tett a betétek cseréjére és a fotel további javítására.
2012. 08. 03. napján a vállalkozás ügyvezetője levelében közölte, hogy a kanapé ülőfelülete javítható.
A fogyasztó 2012. 08. 07. napján a vásárlók könyvében tett panaszt, amelyet követően 2012. 08. 23. napján a gyártó elszállította a lakásáról a két bútort. Mivel nem voltak hajlandók jegyzőkönyvet felvenni, ezért a fogyasztó maga foglalta jegyzékbe minőségi kifogásait valamint a szükséges javításokat és azt a vállalkozás képviselőjével aláíratta.
Másnap a vállalkozást írásban tájékoztatta az új helyzetről és kérte, hogy 2012. 10. 04. napjáig oldja meg a problémát, vagy fizesse vissza a vételárat.
Amikor külföldről hazajött, a vállalkozás leveléből értesült, hogy a probléma még mindig nincs megoldva.
Mivel a fogyasztó a vállalkozás hosszadalmas, eredménytelen és jogsértő eljárását elfogadni nem tudja és a türelme is elfogyott, a vételár visszafizetése végett a békéltető testülethez fordult kérelmével.
Kérelméhez másolatban csatolta a vállalkozással folytatott teljes levelezését, a jegyzőkönyveket, a hibalistát, a megrendelést, a jótállási jegyet és a számlákat.
A meghallgatás 2012. 11. 06. időpontjáról feleket a békéltető testület elnöke a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény – a továbbiakban Fgytv. – 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke az Fgytv. 29. § (8) bekezdés alapján a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzon (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke az Fgytv. 31. §(2) bekezdés alapján figyelmeztette a feleket, hogy ha a meghallgatáson bármelyik fél szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg, vagy nem terjeszti elő bizonyítékait, a tanács lefolytatja az eljárást, és a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
A meghallgatáson a fogyasztó megjelent, az eljáró tanács (Balogh János, Dr. Karácsony Gabriella, Kassainé Dr. Berényi Virág) tagjaival szemben kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő.
A vállalkozás érdemi válasziratot előterjesztett, előzetesen a jogvita tárgyára kiterjedő hatályú alávetési nyilatkozatot nem tett.
A vállalkozás válasziratában - amelynek másolatát az eljáró tanács a fogyasztónak átadta - úgy nyilatkozott, hogy a fogyasztó igényének jogosságát vitatja, azzal nem ért egyet, mert garanciális kötelezettségének eleget tett. A terméket határidőre megkapta a fogyasztó és a kanapéval kapcsolatos kifogását jogosnak ítélte és a javítást a fogyasztó által kitűzött határidőre elvégezte. A fotelt érintő kifogást a gyártó nem ismerte el, azonban a lapkarfát ennek ellenére megrövidítette.
A kijavított bútorok a raktárában vannak és arra vár, hogy a fogyasztó ellenőrzését követően azokat a fogyasztó lakására szállítsa. A fogyasztó azonban nem hajlandó megtekinteni a kijavított termékeket.
A fogyasztó a válaszirat tartalmának megismerését követően a meghallgatáson részletesen összefoglalta az eseményeket, a kérelmében leírtakat. Hangsúlyozta, hogy semmit nem voltak hajlandók leírni, minden szóban történt.
Rossz minőségű és nem a megrendelése szerinti teljesítés történt a vállalkozás részéről. Nincs már bizalma sem a bútor sem a vállalkozás iránt, ezért a szerződéstől el kíván állni.
A vállalkozásnak felrója azt is, hogy nem írta le a minőségi kifogásai alapján elvégzett javításokat, ezért nincs módja szakemberrel megvizsgáltatni a bútorokon végzett javítást.
Álláspontja szerint a vállalkozás a jótállási idő alatt nem tett eleget jogszabály szerinti kötelezettségeinek, ezért a szerződéstől el kíván állni és a vételár valamint a szállítási költség visszafizetését kéri.
Az eljáró tanács a fogyasztó kérelmét a becsatolt iratok tanulmányozása és a meghallgatás alapján az alábbiak szerint tartja megalapozottnak.
Az eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozás által sem vitatottan hibás teljesítés történt. Megállapította továbbá azt is, hogy az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 2. § (1) és (2) bekezdés alapján a jótállás időtartama egy év, amely 2012. 05. 17. napján kezdődött.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 248. § (1), (4) és (5) bekezdés alapján, aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás a jogosultnak a törvényből eredő jogait nem érinti. A jogosult a jótállási határidő alatt bármikor közölheti kifogását a kötelezettel. A törvénynek a szavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályait a jótállási jogok gyakorlásánál megfelelően alkalmazni kell.
A Ptk. 306. § (1) bekezdés a-b) pont alapján hibás teljesítés esetén a jogosult elsősorban kijavítást, kicserélést kérhet. Kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget. Azonban ha ezekre nincs joga, vagy a kötelezett ezeket nem vállalta, vagy nem tud ennek eleget tenni, akkor a jogosult választása szerint megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől és kérheti a vételár visszafizetését. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
A Ptk. 306. § (2) bekezdés szerint a kijavítást vagy kicserélést megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kellemetlenség nélkül kell elvégezni.
Az eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozás hibásan teljesített, amelyet nem vitatott és a gyártó is elismert. Ellenkező bizonyítás hiányában vélelmezhető, hogy a hiba már a teljesítés időpontjában meg volt, illetve annak oka nem a teljesítés után, a rendeltetésellenes használat következtében keletkezett.
A fogyasztó minőségi kifogásait haladéktalanul közölte a vállalkozással.
A vállalkozás a fogyasztóval szemben jótállásra, illetve a hibás teljesítés szabályai szerinti helytállásra, első sorban javításra, ennek eredménytelensége esetén a termék cseréjére illetve a vételár visszafizetésére köteles.
Az eljáró tanács álláspontja szerint a termék hibája nem jelentéktelen, javítása a fogyasztónak jelentős kényelmetlenséget okozott. A vállalkozás a kijavításra, illetve kicserélésre vonatkozó kötelezettségeit nem teljesítette és amennyiben azoknak a jogszabályi feltételekkel nem tesz eleget, a fogyasztó jogosult az elállásra.
Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlásban foglaltak szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét és a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki.
A fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból.
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást az Fgytv. 36.§ (1) bek.-ben foglaltakra, mely szerint: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történő kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Budapest, 2012. november 06.
Balogh János
eljáró tanács elnöke
Dr. Karácsony Gabriella
eljáró tanács tag
Kassainé Dr. Berényi Virág
eljáró tanács tag
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
