Vissza az összes hírhez2013. március 13.
BBT/2467/2011
A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Terézvárosi Vagyonkezelő Nonprofit Zrt. (1064 Budapest Rózsa u. 81-83.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás törölje a fogyasztó 2011. 08. 22-i XYZ-XYZ forgalmi rendszámú gépjárművet érintő parkolási eseményével kapcsolatos díjakat, költségeket, amennyiben a fogyasztó az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül befizet 60 Ft-ot a vállalkozás részére.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a bíróságtól.
A kérelem szerint a fogyasztó 2011. 08. 22-én a VI. kerületben parkolt, mert orvoshoz kellett mennie. A mozgáskorlátozott kártyát kihelyezte, azonban az ajtó becsukásánál, mint utóbb kiderült leesett. Amikor ezt észrevette, azonnal bement a vállalkozás ügyfélszolgálatára, ahol azt javasolták neki, hogy írjon egy kérvényt a büntetés elengedéséért. Ezt meg is írta, és 2011. 09. 18-án kapta kézhez a választ, miszerint a megállapított pótdíj-alapösszeg 50 %-át fizesse be. Be is fizette 2011. 09. 19-én, azonban végig arra emlékezett, hogy 3.000 Ft a büntetés, ennek a felét 1500 Ft-ot fizetett be. 2011. 10. 07-én kapott egy következő levelet a vállalkozástól, miszerint 10. 515 Ft-ot fizessen be. A fogyasztó ismét elment az ügyfélszolgálatra, ahol megtudta, hogy 1.560 Ft-ot kellett volna befizetni, ezért emelkedett meg a büntetés. Elküldték az Önkormányzathoz is, ott sem sikerült elintéznie az ügyet, de ott vált világossá számára, hogy a díjfizetés alapösszege 3.000 Ft és 1 óra várakozási díj 120 Ft, így jön ki a 3.120 Ft. Ismét elment a vállalkozáshoz, újabb kérelmet írt, azonban a vállalkozás elutasította a kérését. Több alkalommal próbált telefonon is érdeklődni, de csak hitegetést kapott, illetve elutasítást. A fogyasztó, ha a csekken, vagy valamelyik határozatban látta volna a helyes összeget, akkor azt fizette volna be. A fogyasztó kérte a testület segítségét az ügyben.
A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 25. § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki. A meghallgatás 2011. 12. 08-i időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.
A felek határidőben ezirányú kérelmet nem terjesztettek elő.
A meghallgatáson a fogyasztó megjelent, az eljáró tanács tagjával szemben kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő.
A meghallgatáson szabályszerű értesítés ellenére a vállalkozás nem jelent meg, válasziratában vitatta a panasz jogosságát, fenntartotta korábbi álláspontját, miszerint a vonatkozó jogszabályok értelmében jogszerűen járt el az ügyben. A vizsgálatot követően megállapította, hogy a panasz alaptalan, ennek ellenére a döntés kézbesítésétől számított további 5 napos határidőt biztosított a fogyasztó részére a pótdíj alapösszeg 50 %-nak megfizetésére. A vállalkozás hivatkozott a Fővárosi Közgyűlés 30/2010. (VI.4.) rendeletének 7. § (1-2) bekezdésére, a Terézvárosi Önkormányzat 17/2010. (VI.21.) számú rendeletének 1. §, 5. §-ra és a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII.11.) Kormány rendelet 8. §-ra. Ezek alapján megállapította, hogy a várakozási esemény során a díjfizetés nélküli várakozásra jogosító, mozgáskorlátozottak részére kiállított parkolási igazolványát nem az előírásoknak megfelelően használta a fogyasztó. A vállalkozás kérte a parkolási panasszal összefüggésben hozott döntésének helybenhagyását, és az eljárás megszüntetését. A vállalkozás az eljáró tanács döntésének elismeréséről akként nyilatkozott, hogy kötelezésként nem fogadja el.
A fogyasztó a kérelméhez csatolta a 2 db panaszfelvételi lapot, vállalkozás válasziratát, befizetett csekkmásolatot, fizetési felszólítást, vállalkozás elutasító válaszát, parkolási igazolványt, részletes telefonlistát.
A fogyasztó a meghallgatáson elmondta, hogy már az első alkalommal ki akarta fizetni a büntetést, mert azt a tájékoztatást kapta, hogy valószínűleg a büntetés 50 %-át kell majd megfizetnie, de erre nem volt lehetőség. A mikuláscsomagot az ügyfélszolgálaton elvették tőle, ezért nem tudja csatolni. A meghallgatáson akként pontosította kérelmét, hogy a vállalkozás törölje el a tartozását, a 60 Ft különbözetet hajlandó megfizetni.
Az eljáró tanács a becsatolt iratok, a fogyasztó meghallgatása alapján megalapozottnak találta a fogyasztó kérelmét az alábbiak szerint.
Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2010. (VI. 21.) rendelete Terézváros közterületein a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozási hozzájárulások díjáról 5. §. (2) bekezdése alapján: A várakozási övezetek területén, közúti várakozóhelyen a mozgásában korlátozott személyek számára kiadott parkolási igazolványok külön jogszabályban meghatározott kedvezményeit alkalmazni kell, ha a mozgásában korlátozott személy eredeti és érvényes parkolási igazolványát a gépjármű első szélvédője mögött úgy helyezték el, hogy előlapja az érvényesség és a jogosultság ellenőrzése céljából teljes egészében látható.
Amozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. Rendelet 8. § (1) bekezdése szerint: Használatkor az igazolványt a mozgásában korlátozott személyt szállító jármű szélvédője mögött úgy kell elhelyezni, hogy előlapja a hatályosság és a jogosultság ellenőrzése céljából látható legyen. Az igazolványt az ellenőrzésre jogosult személy felszólítására ellenőrzés céljából át kell adni.
APolgári Törvénykönyvrőlszóló 1959. évi IV. törvény 4. §. (1)szerint: A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.
A 4. § (4) bekezdés alapján: Ha ez a törvény szigorúbb követelményt nem támaszt a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben elvárható.
Az eljáró tanács a csatolt iratokból megállapította, hogy a vállalkozás pótdíjat szabott ki, mert a fogyasztó parkolási igazolványa nem volt jól látható helyen kihelyezve a gépjárműben. Ezt követően a fogyasztó haladéktalanul elment a vállalkozás ügyfélszolgálatára, bemutatta az igazolványát és kitöltötte a panaszfelvételi lapot.
Ezt követően a vállalkozás egy üres csekket és egy levelet küldött, amiben arról tájékoztatta a fogyasztót, hogy a levél kézhezvételétől számított 5 napon belül a megállapított pótdíj-alapösszeg 50 %-ának megfizetésével rendezheti a tartozást, a melléklet készpénzátutalási megbízás felhasználásával, banki átutalással, vagy az ügyfélszolgálat pénztárában. Még arról is tájékoztatta a fogyasztót, hogy a pótdíjtartozás a megállapítás napját követő 15 napon túli befizetés esetén az egy órai várakozási díj összegének negyvenszeresére emelkedik.
Azonban arról a vállalkozás nem tájékoztatta a fogyasztót, hogy az alapösszeg 50 %-a pontosan milyen összeget tesz ki, sem a levélben, sem a csekken nem került ez feltüntetésre. A fogyasztótól az ügyfélszolgálaton elvették a „mikuláscsomagot”, az abban lévő értesítésből tudhatta csak a fogyasztó a pótdíj összegét, azonban csak a nagyságára emlékezett, az ügyintézővel is végig 3.000 Ft-ról beszéltek.
Ennek megfelelően fizetett be 1.500 Ft-ot, és úgy gondolta minden rendben van. A vállalkozás az összeg beérkezését követően nem arról tájékoztatta a fogyasztót, hogy 60 Ft-tal kevesebbet fizetett be, hanem kiküldte az emelt összegű pótdíjról szóló értesítést. A fogyasztó ezt követően is több alkalommal járt az ügyfélszolgálaton, próbált telefonon keresztül is tájékozódni, egyszer sem kapott arra lehetőséget, hogy a 60 Ft-ot befizesse.
Az eljáró tanács álláspontja szerint a felek együttműködési kötelezettségébe az is beletartozik, hogy megfelelő tájékoztatást kap a fogyasztó a befizetendő összegről és az ezt követő nyilvánvaló tévedés miatt, az eredeti felajánlásnak megfelelően teljesíthesse fizetési kötelezettségét. 60 Ft helyett ne kelljen 10.515 Ft-ot befizetni, amikor a fogyasztó mindent megpróbált az eset rendezése érdekében.
Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlásban foglaltak szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Bíróságtól (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - jogosult a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozni.
Budapest, 2011. december 08.
Dr. Kispál Edit
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
