Hírek

2015. április 15.

Budapesti Békéltető Testület

1016. Budapest, Krisztina krt. 99.

levelezési cím: 1253. Budapest, Pf.: 10.

tel.: 488-213 1; fax: 488-2186

       e-mail cím: bekeltet%C3%B6.test%C3%BClet [at] bkik.hu (bekelteto[dot]testulet[at]bkik[dot]hu)

BBT/2533/2014

A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére az United Trading Kft. (1064 Budapest Podmaniczky u. 57. II/14.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő

A J Á N L Á S T

teszi:

A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül a laptopot cserélje ki, amennyiben nem tudja cserélni, vagy nem vállalja azt, akkor ugyanezen határidőn belül fizesse vissza a vételárat, 227.990 Ft-ot – azaz kettőszázhuszonhétezer-kilencszázkilencven forintot - a fogyasztó részére.

A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.

A fogyasztó kérelme szerint 2014. augusztus l-én rendelt meg az X. Fióktelep nevében, nem a cég gazdasági céljainak megvalósítása érdekében, a vállalkozás webáruházában (www.radium.hu) egy Lenovo Ideapad Z510 (59400165) laptopot, személyes átvétellel, készpénzfizetéssel. A laptop leírásában az szerepelt, hogy a készülék magyar billentyűzettel rendelkezik, valamint a készlet május 15-től elérhető. A rendelés elektronikus visszaigazolásában jelezték, hogy amint átvehető a készülék, értesítik. Arra számított, hogy ez 1-2 napon belül megtörténik, hiszen a készlet elérhető. 2014. augusztus 12-én kapott értesítést arról, hogy átvehető a laptop, ez 2014. augusztus 14-én történt meg. A csomagolást felbontották előtte, elindították a laptopot. A processzort és a háttértárat ellenőrizhette, de a kijelző felbontását nem, mivel DOS operációs rendszer volt a gépen. Fel sem merült benne, hogy más billentyűzete is lehetne, mint magyar, hiszen ilyen típusú laptopot (más konfigurációval) gyártanak magyar billentyűzettel is. Fizetés és elszállítás után, az operációs rendszer telepítésekor lett számára nyilvánvaló, hogy a laptop billentyűzete német, és a magyar ékezetes karakterek illetve a funkcióbillentyűk csak festve vannak rá, igen silány minőségben. Ez a típusú Lenovo laptop billentyűzet háttérvilágítással rendelkezik, így annak működésekor a festett karakterek nem, csak a német karakterek látszanak. Amint lehetősége volt rá (vásárlástól számítva a harmadik munkanapon), visszavitte a laptopot az üzletbe és elmondta a kifogását. A vállalkozás meglepődés nélkül mondta, hogy ezt a konfigurációt nem gyártják magyar billentyűzettel. Arra hivatkozva azonban, hogy személyes átvétel történt és egyedi rendelésre érkezett a készülék, nem vásárolták azt vissza. Jegyzőkönyvet vettek fel a minőségi kifogásról, később a Vásárlók könyvébe is írt. A fogyasztóvédelmi hatóságnál panaszt tett a vásárló megtévesztése miatt. A vállalkozás felé írásban is elküldte a szerződéstől való elállási szándékát. Nem azt a terméket adták el neki, mint amit rendelt és a vállalkozás tudatában volt ennek, tehát nem teljesítette a szerződést. Bár utólag hivatkoztak rá, előzetesen nem hívták fel a figyelmét arra, hogy egyedi rendelést ad le, holott a www.radium.hu webáruház rendelési feltételei szerint erről értesítik a megrendelőt. A fogyasztó kérte szóban forgó laptop visszavásárlását és a vételár 227.990 Ft visszatérítését a vállalkozástól, valamint a megtévesztő információ eltávolítását a termékleírásból.

A fogyasztó kérelméhez csatolta a számlát, a termékleírást, meghatalmazást, nyilatkozatot, elállást a szerződéstől, tértivevényt, rendelést visszaigazoló e-mail másolatát, a készülék átvehetőségét jelző e-mail másolatát, bejegyzést a Vásárlók könyvébe, jegyzőkönyvet a fogyasztó minőségi kifogásáról, vállalkozás válaszlevelét.

A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.)  25. § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki.  A meghallgatás 2014. 12. 17-i időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el. Kizárólag a fogyasztó élt ezen jelölési jogával, így az eljárást egyedül eljáró testületi tag folytatta le.

Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.

A vállalkozás a meghallgatás időpontjáig válasziratot nem terjesztett elő, a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott.

A meghallgatáson a fogyasztó megjelent, az eljáró tanács tagjával szemben kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő.

A meghallgatáson a vállalkozás szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg. Az eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályos volt, az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést képviselője 2014. 12. 04-én átvette.

A fogyasztó a meghallgatáson bemutatta a készüléket is.

Az eljáró tanács a becsatolt iratok, a fogyasztó meghallgatása, a készülék szemrevételezése alapján részben megalapozottnak találta a fogyasztó kérelmét az alábbiak szerint.

A fogyasztó a csatolt iratok tanúsága szerint 2014. 08. 01-én rendelte meg a Lenovo laptopot 227.990 Ft vételárért a vállalkozástól. A termék átvétele 2014. 08. 14-én történt meg. Ezt követően derült ki, hogy a fogyasztó nem azt a terméket kapta, mint amit megrendelt, a billentyűzet nem magyar nyelvű. Tekintettel arra, hogy interneten rendelte a terméket, el kívánt állni a szerződéstől, de ezt a vállalkozás nem fogadta el. Ugyanígy a bejelentett hibát sem fogadta el valósnak.

Az eljáró tanács először azt vizsgálta, hogy a fogyasztó jelen szerződéskötésére vonatkozik-e a távollévők között kötött szerződésekre vonatkozó jogszabály, azaz gyakorolhatta-e az indokolás nélküli elállási jogot.

A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerint: E rendeletben foglaltakat a fogyasztó és a vállalkozás között kötött szerződésekre (a továbbiakban: fogyasztói szerződés) kell alkalmazni.

4. § 10. pontja alapján: távollévők között kötött szerződés: olyan fogyasztói szerződés, amelyet a szerződés szerinti termék vagy szolgáltatás nyújtására szervezett távértékesítési rendszer keretében a felek egyidejű fizikai jelenléte nélkül úgy kötnek meg, hogy a szerződés megkötése érdekében a szerződő felek kizárólag távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszközt alkalmaznak;

A 20. § (1-2) bekezdés szerint: Az üzlethelyiségen kívül kötött és a távollévők között kötött szerződés esetén a fogyasztót a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül indokolás nélküli elállási jog illeti meg. A fogyasztó az (1) bekezdés szerinti elállási vagy felmondási jogát a termék adásvételére irányuló szerződés esetén a termék átvételének napjától számított tizennégy napon belül gyakorolhatja.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 8:1. § (1) bekezdés 3. pontja szerint: fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

A Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.)  2. §. a) pontja szerint: fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, továbbá a békéltető testületre vonatkozó szabályok alkalmazásában az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró, külön törvény szerinti civil szervezet, egyházi jogi személy, társasház, lakásszövetkezet, mikro-, kis- és középvállalkozás is, aki, illetve amely árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje.

Ezek alapján az eljáró tanács álláspontja szerint a fogyasztó a békéltető testület előtti eljárásban minősül fogyasztónak, mivel gazdasági szakmai tevékenységi körén kívül járt el, de egyértelműen nem természetes személy, így a szerződéskötésére nem alkalmazható a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésekre vonatkozó kormányrendelet rendelkezései. Ennek megfelelően nem jogosult gyakorolni az indokolás nélküli elállási jogot.

Azonban a számla tanúsága szerint a vállalkozás 24 hónap jótállást vállalt a termékre, így a hibás teljesítés kapcsán kellett döntésre jutni.

A Polgári Törvénykönyvrőlszóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:171. § (1) bekezdése szerint: Aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

A 6:34. § szerint: A szolgáltatást a kötelem tartalmának megfelelően kell teljesíteni.

A 6:123. § rendelkezik a szolgáltatás minőségéről, eszerint: A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie a rendeltetése szerinti célra, így alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés előtt a kötelezett tudomására hozta; alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos rendeltetésű szolgáltatásokat rendszerint használnak; rendelkeznie kell azzal a minőséggel, és nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos rendeltetésű szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a kötelezettnek vagy - ha nem a kötelezett állítja elő a szolgáltatás tárgyát - a szolgáltatás előállítójának és ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános kijelentését; rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő vagy az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásra jellemző tulajdonságokkal; és meg kell felelnie a jogszabályban meghatározott minőségi követelményeknek.

A hibás teljesítésről a 6:157. § (1) bekezdése az alábbiakat mondja: A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.

Az igényérvényesítésről a 6:159. § (1-2) bekezdése rendelkezik: Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.

A fogyasztó egyértelműen a vállalkozás által vállalt 24 hónap jótállási időn belül jelentette be a hibát a vállalkozás részére, a terméket 2014. 08. 14-én vette át, a hibát pedig 2014. 08. 19-én jelentette be.

A vállalkozás egyáltalán nem készíttetett szakvéleményt, mindössze arra hivatkozva utasította el a panaszt, hogy személyes átvétel történt, felbontott csomagolás, egyedi beszállítói rendelés miatt nem áll módjában visszavásárolni a készüléket.

A fogyasztó bizonyította az eljáró tanács számára, hogy magyar nyelvű billentyűzettel hirdette a terméket a vállalkozás, ehhez képest az eredeti betűk mellett vannak felfestve egyes betűk illetve egyéb parancsikonok más színnel. Ezek a háttérvilágítás alkalmazásakor nem is látszanak. A megrendeléskor a fogyasztó semmilyen egyedi kérést nem fogalmazott meg, a vállalkozás kínált terméket rendelte meg, így fel sem merülhet egyedi beszállítói rendelés. Ami egyébként is kizárólag az esetleges indokolás nélküli elállási jog gyakorlásánál merülhet fel kifogásként, de hibás teljesítés esetén nem.

Ezek alapján az eljáró tanács számára a vállalkozás nem tudta magát kimenteni jótállási kötelezettsége alól, a terméket hibásnak kell tekinteni.

Az eljáró tanács megítélése szerint figyelembe véve a jogszabályi sorrendet is, elsősorban cserére, ennek hiányában elállásra jogosult a fogyasztó.

Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlásban foglaltak szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.

A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben

a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,

b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra, 

c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból

Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”

Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.

Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”

Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.

Az eljáró tanács megállapítja, hogy a vállalkozás magatartása nem tette lehetővé a békéltető testület ügyben eljáró tanácsa számára az egyezség létrehozásának megkísérlését. A Budapesti Békéltető Testület által az Fgytv. 29 § (8) bekezdése szerint 2014. 12. 01-én kiküldött és átvett értesítésben foglalt figyelmeztetés ellenére nem tett az ügyben semmiféle nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson sem jelent meg.    

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 36/B. § -a szerint “A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó ‑ a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú ‑ nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.”

Az eljáró tanács felhívja a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 30. § (3) bekezdése szerint: „Az eljárás nem nyilvános, kivéve, ha az eljárás nyilvánosságához mindkét fél hozzájárul.” Ezért a jelen döntésben szereplő személyes adatok, a felek és az eljáró tanács megnevezése, továbbá a döntés tartalma is csak jogszabályban meghatározott esetekben és módon hozható nyilvánosságra.

Budapest, 2014. december 17.

                                                                                           Dr. Kispál Edit

                                                                                       eljáró tanács elnöke

Kapják:

1.        Fogyasztó

2.        Vállalkozás

3.     Irattár