Vissza az összes hírhez2014. július 18.
Budapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/2558/2013
A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Homewood Bútor Kft. (3700 Kazincbarcika, Egressy Béni út 31. I/6.) vállalkozással szemben indult ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
Vállalkozás az ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül cserélje ki a fogyasztó Konfor gyártmányú Basic rúgós matracát, amennyiben nem tudja kicserélni vagy a kicserélést nem vállalja, akkor ugyanezen határidőn belül fizesse vissza fogyasztó részére a termék vételárát, 54.900 Ft-ot.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben - kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
INDOKOLÁS
A fogyasztó írásbeli kérelmében előadta, hogy 2012.10.11-én rendelt a vállalkozástól egy Basic rugós matracot. Azóta másik ágyrácsot használ, de a helyzet nem változott, ugyanis a termék nem az előírásoknak megfelelő, a rugók kiállnak, a fekvés kényelmetlen. Kérte a termék visszavételét, a vételár visszatérítését.
Beadványához csatolta a 2012.10.11-én kelt megrendelőlapot, a vállalkozásnak küldött e-maileket, a vállalkozás válaszát, a gyártó 2013.08.26-án kelt levelét és az NFH végzését.
A békéltető testület elnöke szerint a fogyasztói jogvita egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV törvény – a továbbiakban Fgytv. – 25.§ (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki.
A békéltető testület elnöke a felek meghallgatását 2013. november 11. napjának 10.00 órájára tűzte ki, melyről a feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.
Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy ha mindkét fél – az általa jelölhető testületi tag megjelölésével – azt kéri, a békéltető testület háromtagú tanácsban jár el. Felhívta a felek figyelmét arra, hogy amennyiben ezen lehetőséggel élni kívánnak, az általuk jelölhető testületi tagra vonatkozó javaslatukat nyolc napon belül tegyék meg.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
Vállalkozás a meghallgatás időpontjáig válasziratot nem terjesztett elő.
A meghallgatáson megjelent a fogyasztó, a vállalkozás képviseletében nem jelent meg senki. Fogyasztó az egyedül eljáró testületi taggal (dr. Szatai Tibor) szemben kifogást, kizárási indítványt nem jelentett be. Nem kérte az ügy háromtagú tanácsban történő elbírálását. Az egyedül eljáró testületi tag (továbbiakban: eljáró tanács) megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályszerű volt, az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítése a „küldeményt nem kereste” jelzéssel érkezett vissza. Afogyasztóvédelemrőlszóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.)29/A.§ (2) bekezdése értelmében, ha az irat a békéltető testülethez „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza, az iratot a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. A kézbesítés második megkísérlésének napja 2013.10.24. volt, így az értesítést 2013.10.31. napján szabályszerűen kézbesítettnek kell tekinteni.
Fogyasztó fenntartotta az írásbeli kérelmében foglaltakat. Kérdésre előadta, hogy a matrac kiszállítása 2012.11.12-én történt meg. A vállalkozásnak 2013.05.22-én küldött egy levelet, hogy a rugók zörögnek és a matrac tartása összement. Erre jelentek meg a lakásán a Konfor nevű gyártó cégtől 06.26-án. Akkor lett felvéve a jegyzőkönyv is a kifogásáról. Ezt követően 2013.08.05-én ismét levelet írt a vállalkozásnak és kérte a vételár visszafizetését, mivel nem történt érdemi változás az ügyben. Ez a levél visszaérkezett hozzá, mert a vállalkozás azt nem kereste, ezért a lánya e-mailt is írt. Az e-mailre válaszolt a vállalkozás képviselője, azt írta, hogy megszűnt a cég és az üzlet is, és semmit nem tud a dologról. Ezt követően kapta meg a gyártó levelét, melyben azt írják, hogy nem megfelelő (rugós) ágyrácsot használt, ezért hibásodott meg a matrac. Azt is írták, hogy használjon fix ágyrácsot és akkor javulni fog a matrac komfortja, a rúgózat is visszanyeri az elvárt keménységet. Előadta, hogy egyrészt nem rugós ágyrácsot használt, másrészt időközben átköltözött a lányához, ahová vitte a matracot, ott másik ágyrács van, de azon sem javult semmit a helyzet. A rugók kiállnak a matracból, hullámos lett az egész matrac, kényelmetlen, nyomja a testét. Kérdésre előadta, hogy az üzlet valóban megszűnt. Kérte a matrac cseréjét vagy a vételár visszafizetését. Csatolta a 2013.05.22-én és 08.05-én a vállalkozásnak írt leveleket, a 06.26-án kelt jegyzőkönyvet és a garanciajegyet.
Fogyasztó kérelme alapos.
Eljáró tanács a fogyasztó előadása és a becsatolt iratok alapján megállapította, hogy a fogyasztó 2012.10.11-én egy Konfor gyártmányú 140x200 cm-es Basic rugós matracot rendelt meg a vállalkozástól. Az ágybetét kiszállítása 2012.11.12-én történt meg. A matrac vételára 54.900 Ft volt. A garanciajegy szerint a Basic matracra a jótállás 60 hónap. De egyébként is az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdése és mellékletének 25. pontja értelmében a termékre legalább egy év jótállási kötelezettség terjed ki. A fogyasztó a termék hibáját igazolhatóan legkésőbb 2013.06.26-án, azaz még mindenképpen jótállási időn belül bejelentette.
A hiba tényét a fogyasztó kifogásáról felvett jegyzőkönyv és a gyártó 2013.08.26-án kelt levele is alátámasztja.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban Ptk.) 248. § (1) bekezdése szerint: aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás a jogosultnak a törvényből eredő jogait nem érinti.
Vagyis vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a termék nem hibás, illetve a hiba (a hiba oka) a teljesítés időpontjában a termékben nem volt meg.
Vállalkozás ilyet egyáltalán nem bizonyított, az ügyben semmilyen nyilatkozatot nem tett, semmilyen bizonyítékot nem csatolt. A fogyasztónak küldött e-mailben arra hivatkozott, hogy a cég és az üzlet is megszűnt. A fogyasztó alátámasztotta, hogy az üzlet valóban megszűnt, azonban a hatályos cégjegyzék adatai szerint a cég még létezik.
A kimentés körében a Konfor nevű gyártó cég fogyasztónak írt levele tartalmazza azt, hogy a matrac hibáját a matrac alátámasztására használt rugós ágyrács alkalmazása okozta. Kétségtelen, hogy a használati útmutató szerint a rugós ágyrács használata esetén az ágybetét nem tudja kifejteni kedvező tulajdonságait, sőt idő előtti tönkremenetelét okozhatja. Azt azonban, hogy nem megfelelő ágyrácsot használt, a fogyasztó vitatta, a gyártó állításán kívül pedig más bizonyíték ezt nem támasztotta alá. A gyártó nyilvánvalóan érdekelt is az ügy elbírálásában, hiszen a garanciális igény végső soron nála csapódik le. Mivel pedig a fentiek szerint a kimentés körében a bizonyítási kötelezettség a jótállásra kötelezettet terheli, ezért a fogyasztó által használt ágyrács nem megfelelőségére vonatkozó puszta gyártói állítást – egyéb bizonyíték hiányában - az eljáró tanács a kimentéshez elegendőnek nem fogadta el.
A Ptk. 248.§ (5) bekezdése szerint a törvénynek a szavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályait a jótállási jogok gyakorlásánál megfelelően alkalmazni kell.
A Ptk. 306.§ (1) bekezdése szerint: hibás teljesítés esetén a jogosult
a) elsősorban - választása szerint – kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni – választása szerint – megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
A (2) bekezdés szerint: a kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel – megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.
Jelen esetben a hiba leírása és jellege alapján az eljáró tanács arra a következtetésre jutott, hogy a hiba nem javítható. Emiatt első helyen fogyasztó a termék kicserélésére jogosult és ennek hiányában a vételár visszafizetésére.
Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlás szerint találta megalapozottnak fogyasztó kérelmét.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki.
Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), ha
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a 18. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy
c) a 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint:a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése értelmében a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. § (5) bekezdése szerint: afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv. 36. § (1) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Az eljáró tanács megállapítja, hogy a vállalkozás magatartása nem tette lehetővé a békéltető testület ügyben eljáró tanácsa számára az egyezség létrehozásának megkísérlését. A Budapesti Békéltető Testület által az Fgytv. 29.§ (8) bekezdése szerint 2013.10.14-én kiküldött és vállalkozás részére 10.31-én szabályszerűen kézbesítettnek tekintendő értesítésben foglalt figyelmeztetés ellenére a vállalkozás nem tett az ügyben semmiféle nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson sem jelent meg.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 36/B.§-a szerint: Abékéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29.§ (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó – a 29.§ (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú – nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.
Budapest, 2013. november 11.
dr. Szatai Tibor
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
