Vissza az összes hírhez2015. február 23.
Budapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/2595/2014
A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Szinga Sport Kft. (1142 Budapest, Szőnyi út 2.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
AJÁNLÁST
hozta:
Vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül a fogyasztó által 2014.05.12. napján vásárolt lábbelit cserélje ki, amennyiben azt nem vállalja, vagy arra nem képes, úgy fizesse meg annak vételárát, azaz 17.999.- Ft-ot (azaz: Tizenhétezer-kilencszázkilencvenkilenc forintot).
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben - kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
Fogyasztó 2014.09.11. napján előterjesztett kérelmében a 2014.05.12. napján, a vállalkozás Westend áruházában lévő boltjában vásárolt Converse márkájú M9166_42 elnevezésű lábbeli 17.999.- Ft vételárának megfizetését kérte.
Fogyasztó a vállalkozás Westend áruházában lévő boltjában vásárolt egy Converse márkájú M9166_42 elnevezésű lábbelit 2014.05.12. napján 17.999.- Ft vételárért gyermekének. 2014.08.21. napján a lábbelit vissza kellett vinni a vállalkozáshoz, mert az tönkre ment. A vállalkozás a fogyasztó kérelmét nem tudta eldönteni, ezért a lábbelit bevizsgálásra küldte.
A lábbeli visszavitele alkalmával készült 2014/80/0420/0898 sorszámú jegyzőkönyv megállapította, hogy a bal lábas cipő belső oldalán a talp mentén a felső rész elszakadt, a jobb oldalánál a hajlító sávban kifoszlott az anyag és mindkét cipőnél az oldalsó gumiszalag több helyen levált.
A 2014.08.29. napján kelt 1340/2014. sorszámú Kiss Béla bőrfeldolgozó ipari mérnök megállapításai szerint
„A lábbeli elváltozásaival kapcsolatban megállapítható, hogy azok nem a reklamáció bejelentését megelőző napokban és nem egyszerre jelentkeztek. A reklamáció bejelentésére csak a lábbeli jelen – károsodott és elhasználódott - állapotában került sor. Ez azonban nem jelenti, hogy az általa hibásnak vélt lábbelit tovább használhatja, mivel ez által a keletkezett – hibaként feltételezett – elváltozás károsodássá, javíthatatlan állapotát növeli. A szakmai álláspontom az, hogy a lábbelin látható elváltozások – a lábbelit többször érő külső mechanikai hatásra, sérülésre, a láb és a cipő nem megfelelő hossz- és/vagy bőségméretbeli összhangjára, az egyéni lábsajátosságra, az egyedi járásra, a lábbeli cipőkanál nélküli felvételére, a lábbeli nem megfelelően rögzített állapotban történő le és felvételére, a lábbeli tartósan nedves állapotára, a szakszerűtlen tisztításra, szárításra – vezethetők vissza, melyek nem reklamációs jogalapú károsodásoknak tekinthetők.”
Fogyasztó a vélemény alapján nem értett egyet az elutasítás indokaival, álláspontja szerint nem fedik a valóságot a jegyzőkönyvben és szakértői véleményben rögzített indokok.
Fogyasztó a vállalkozás elutasításra vonatkozó nyilatkozatát nem tudta elfogadni, ezért fordult a Békéltető Testülethez kérelmével.
Fogyasztó kérelméhez csatolta a lábbeli számláját, használati útmutatót, a 2014.08.21. napján felvett jegyzőkönyvet, XY bőripari mérnök véleményét.
A békéltető testület elnöke szerint a fogyasztói jogvita egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV törvény – a továbbiakban Fgytv. – 25.§ (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt kidr. Barkóczi Erzsébet személyében. A békéltető testület elnöke a felek meghallgatását 2014.09.17. napja 14:00 órájára tűzte ki, melyről a feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.
Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy ha mindkét fél – az általa jelölhető testületi tag megjelölésével – azt kéri, a békéltető testület háromtagú tanácsban jár el. A békéltető testület elnöke felhívta egyben a felek figyelmét arra, hogy amennyiben ezen lehetőséggel élni kívánnak, az általuk jelölhető testületi tagra vonatkozó javaslatukat nyolc napon belül tegyék meg.
Eljáró tanácstag jelölési jogával egyik fél sem élt, ennek megfelelően az Fgytv. 25. § (4) bekezdésére, valamint a 29. § (6) bekezdésére tekintettel jelen ügyet egyedül eljáró tagként kijelölt egyedül eljáró testületi tag jogosult lefolytatni.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik.
Abékéltető testület elnökefigyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A vállalkozás 2014.09.19. napján kelt válasziratában úgy nyilatkozott, hogy a fogyasztó kérelmét továbbra sem tartja megalapozottnak. Tájékoztatta vállalkozás az eljáró tanácsot, hogy a meghallgatáson nem kíván részt venni, az eljáró tanács döntését nem fogadja el. Jelezte a vállalkozás, hogy a szakvélemények felül bírálatát nem tartja szükségesnek.
A meghallgatáson vállalkozás nem jelent meg. Az eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályszerű volt, az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést meghatalmazottja útján vállalkozás 2014.09.18. napján átvette.
A fogyasztó a meghallgatáson fenntartotta az írásbeli kérelmében foglaltakat, a lábbelit bemutatta.Előadta továbbá, hogy módosítani szeretné kérelmét, és elsősorban a lábbeli kicserélését kéri, másodlagosan annak vételára megfizetését. Fogyasztó a vállalkozás válasziratának másolatát a meghallgatáson átvette, azt az eredeti példányon kézjelével igazolta.
Eljáró tanács kérdésére fogyasztó előadta, hogy gyermeke vékony, 174 cm magas, 75 kg. A lábbelit a gyermek utcára hordta, illetve ünneplő cipőként, most érettségizett, 2014.04.30. napján elballagott, ezt követően vásárolták a lábbelit, otthon tanult, 2014.06.18. napján voltak a szóbeli vizsgák, alig hordta addig. Tekintettel arra, hogy a lábbelit az utcára hordta és nem sportolt benne, fogyasztó nem érti a lábbelit milyen mechanikai hatás érhette, a vizsgák után hordta ténylegesen, maximálisan két hónapig.
Eljáró tanács a lábbeliket szemrevételezte, mely alapján megállapította, hogy a lábbeli anyaghiányosan kopott, a fekete színe megfakult, letaposásra utaló jelek nem láthatóak rajta. A sarok felső részén a felhúzás látszódik, de az nem befolyásolhatja a belső, illetve oldalsó szakadást. A bal oldali cipő belső fehér anyagrésze bal és jobb oldalon is kikopott, megszakadt, attól függetlenül, hogy a fekete külső része ezeken a helyeken még nem engedte el magát. A fekete külső rész azonban a lábfej lábszár közeli 1/3 –ban az alsó gumicsík felett elengedett és teljesen kiszakadt. Mindkét oldalt elengedett a gumi csík. A bal oldali lábfej oldalsó ½ -nél lyukak keletkeztek. A jobb oldali cipőn lyukak láthatók a bal oldalon. A gumi csík elengedett. Ugyanolyan belső fehér anyag szakadás található rajta, mint a bal oldali cipőn azzal, hogy itt nem szakadt át teljesen a lábbeli. A lábbeli típusa szerint kivehető lábbetéte van, nincs a talphoz ragasztva, azonban a bal talp alsó része elkezdett elválni a felső járó résztől, a bal cipőtalp pedig teljesen kettévált.
A rendelkezésekre álló iratok, a felek nyilatkozatai, a lábbeli szemrevételezését követően eljáró tanács az alábbi tényállást állapította meg:
Fogyasztó 2014.05.12. napján, a vállalkozás Westend áruházában lévő boltjában vásárolt egy Converse márkájú M9166_42 elnevezésű lábbelit 17.999.- Ft vételárért, melyet a fentiekben kifejtett hibákra tekintettel 2014.08.21. napján visszavitt a vállalkozás üzletébe.
Vállalkozás a lábbelire vonatkozó fogyasztói panaszt az általa felkért szakértő által adott szakértői véleményre hivatkozással elutasította.
Fogyasztó a hiba észlelését követően 3 hónapon belül bejelentette a hiba tényét a vállalkozásnak, és megkísérelte a jogvita rendezését közvetlenül a vállalkozással.
A fogyasztó kérelme figyelemmel a fogyasztó meghallgatáson előadott kérelemmódosítására, alapos.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény vonatkozó 6:157. (1) bekezdése alapján
„A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek.”
A 6:158. § szerint:
„Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.”
A Ptk. 6: 159. § (1) bekezdése alapján:
„Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik.
(2) Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint
a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy
b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.”
Fogyasztó a lábbeli hat hónapon belül felismerte, és be is jelentette. A hat hónapon belül felismert hiba tekintetében bizonyítási kötelezettség a vállalkozást terhelte.
Bár a jogszabály nem határozza meg a bizonyítás mikéntjét, konkrét formáját, de arra nézve, hogy a hibát a fogyasztó rendeltetésellenes használata okozta, mégis nyilvánvaló, hogy a vállalkozás bizonyítási kötelezettségének teljesítésére nem lehet elegendő a saját nyilatkozata, vagy a saját maga által kiállított jegyzőkönyv, egyéb irat, és a vállalkozás által megbízott szakértőnek is körültekintően, mindenre kiterjedően kell szakértői véleményét a tudomány jelen állása szerint, lehető legjobb tudása szerint megalkotnia körültekintően és részrehajlás nélkül.
Ugyanígy nem lenne elegendő a gyártó hasonló jellegű megállapítása sem, ugyanis a gyártó a szavatossági kötelezettség teljesítésében alapvetően érdekelt, hiszen a hibás termékkel kapcsolatban saját forgalmazójával szemben felelősség terhelte.
Jelen ügyben a vállalkozás megbízott szakértője a szakvéleményt elkészítette, de abban szinte minden lehetséges, általános megállapítást felsorolt, többszöri mechanikai hatásokat, hossz- és bőségméretet, egyéni lábsajátosságokat, cipőkanál nélküli felvételt, bekötést, tartós nedves állapotot sorol fel, de a konkrét esetre pedig nem állapított meg sem kifejezett hibára vonatkozó okot, sem ok-okozati összefüggést, ezen felül pedig nem minden hibát tárt fel. A megbízott szakértő az eljáró tanács álláspontja szerint szakértői véleményét fentiekre tekintettel nem terjesztette elő aggálytalanul, így a fogyasztó oldalán álló jogszabályi vélelmet sem döntötte meg.
Figyelemmel arra, hogy a fogyasztó módosított kérelmében a termék cseréjét kérte, a vállalkozás pedig minden igényt alapvetően elutasított, így a hatályos jogszabálynak megfelelően meghatározott két lépcsős jogkövetkezményekre figyelemmel a választott igénye szerint kötelezte eljáró tanács a vállalkozást a lábbeli cseréjére elsődlegesen, másodlagosan pedig a vételár visszatérítésére.
Fentiekre tekintettel eljáró tanács a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően, az indokolásban meghatározottak alapján hozta meg döntését.
Fogyasztó költségigényt nem terjesztett elő, így eljáró tanács az eljárás költségeiről és annak viseléséről nem rendelkezett.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a 18. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy
c) a 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 34. § (6) bekezdése szerint a bíróság a tanács kötelezést tartalmazó határozatának végrehajtását a fél kérelmére felfüggesztheti.
Az Fgytv. 35. § (1) bekezdése szerint „A határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a fél kérheti a tanácstól, hogy a határozatban, illetve az ajánlásban előforduló bármely névcserét, névelírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást javítson ki, vagy a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás meghatározott része tekintetében adjon értelmezést.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv. 36. § (1) bekezdésében foglaltakra, mely szerint „ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.”
Az Fgytv. 36. § (5) bekezdése szerint „Afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Budapest, 2014. október 16.
dr. Barkóczi Erzsébet
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
