Vissza az összes hírhez2015. február 23.
Budapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/2614/2014
A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére az Otthon Design Stúdió Kft. (3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 80.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
a vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül az ablak elszállításával egyidejűleg fizessen meg a fogyasztónak 180.000 Ft-ot ( azaz: egyszáz-nyolcvanezer forintot).
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
INDOKOLÁS
A fogyasztó kérelme szerint 2014.05.08. napján szerződést kötött a vállalkozással nyílászáró cseréjére és ezzel kapcsolatban párkány, könyöklő, redőny beépítésére, kőműves munkára. A szerződés szerint az ablak beépítésére 2014. május végén került volna sor. Többszöri érdeklődés ellenére csak 2014. június 25. napján szállították ki az ablakot, mely sajnos nem a megfelelő méretű és nem kétszárnyas volt, így a fogyasztó 2014. június 26. napján telefonon megkereste a vállalkozást, hogy eláll a szerződéstől és kéri az ablak elszállítását. A vállalkozás ezzel nem értett egyet, mivel álláspontja szerint ők a szerződésben rögzített ablakot gyártották le és szállították ki. A fogyasztó ezzel nem értett egyet és jelen eljárásban kérte az ablak elszállítását és a kifizetett előleg visszafizetését a vállalkozás részéről. Kérelméhez csatolta a vállalkozói szerződést, a felek közötti levelezést és a telefonszámla részletezőt.
A meghallgatás 2014.10.22. időpontjáról feleket a békéltető testület elnöke Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV. törvény – a továbbiakban Fgytv. – 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A fogyasztó és a vállalkozás a meghallgatáson megjelent, az eljáró tanács összetételével (dr. Grafné dr Baranyi Dóra, Dr Kapás Irén, Bíró Sándor) kapcsolatosan kifogással nem élt. Az eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozás aFgytv. 25. § (2) bekezdése alapján biztosított jelölési jogával nem élt. A fogyasztó dr Grafné Dr Baranyi Dórát jelölte az eljáró tanácsba.
A fogyasztó a meghallgatáson fenntartotta az írásbeli kérelmében foglaltakat. Előadta, hogy az ablak mérete nem megfelelő, mivel a szerződés szerint 2,37x2,10 méretű ablakot kellett volna legyártani, ennek ellenére a legyártott ablak 1,61x20,5 méretű. Előadta, hogy őt senki sem hívta a vállalkozás részéről a teljesítés miatt.
A vállalkozás a meghallgatáson előadta, hogy a legyártott ablak beépíthető, és a fogyasztó lehetőséget sem adott rá, hogy annak méretének hibájáról meggyőződhessenek. Szerintük először meg kellett volna próbálni a beépítést, és ha az nem vezet eredményre vagy nem megfelelő, akkor élhetett volna a fogyasztó a minőségi kifogással. A fogyasztó szerintük azért akart elállni a szerződéstől, mert utólag rájött, hogy olcsóbban is meg lehet csináltatni az ablakcserét. Teljesen jogtalannak és rosszindulatúnak tartják a fogyasztó eljárását és jelen eljárásban kérték a fogyasztó kérelmének az elutasítását.
Az eljáró tanács a becsatolt iratok alapján megalapozottnak találta a fogyasztó kérelmét az alábbiak szerint.
A becsatolt iratok alapján megállapítható, hogy a fogyasztó 2014.05.08. napján szerződést kötött a vállalkozással nyílászáró cseréjére 2,37x2,0 méretben és ezzel kapcsolatban párkány, könyöklő, redőny beépítésére, kőműves munkára összesen 342.500 Ft értékben, melyből 180.000 Ft előleget a fogyasztó a szerződés aláírásakor meg is fizetett. A szerződés teljesítésének határidejeként a vállalkozás 2014. május végét határozta meg. Az ablak leszállítására 2014. június 25. napján került sor 1,61x2,05 méretben.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.) szerint
„ 6:157. § [Hibás teljesítés]
(1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.
(2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely e fejezetnek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el.
6:158. § [Hibás teljesítési vélelem]
Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.”
Az eljáró tanács álláspontja szerint a vállalkozás hibásan teljesített, hiszen nem a szerződésben vállalt méretű 2,37x2,10 ablakot szállította ki, hanem egy teljesen más méretűt 1,61x2,05, mellyel kapcsolatban az eljáró tanács - szakértő tagjának véleménye alapján- megállapította, hogy annak beszerelése a szerződésben vállalt feltételekkel nem lehetséges.
6:159. § [Kellékszavatossági jogok]
(1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik.
(2) Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint
a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy
b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.
(3) Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
(4) A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni.”
Mivel a hiba jellegét tekintve az eljáró tanács álláspontja szerint nem javítható és nem is cserélhető, mivel a fogyasztó időközben mással kicseréltette az ablakát, így a fogyasztó jogosult a szerződéstől való elállásra. Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlás szerint találta megalapozottnak fogyasztó kérelmét.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki.
Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), ha
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a 18. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy
c) a 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint:a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak. Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése értelmében a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. § (5) bekezdése szerint: a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv. 36. § (1) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Budapest, 2014. október 22.
dr. Grafné dr Baranyi Dóra
az eljáró tanács elnöke
Dr Kapás Irén
eljáró tanács tag
Bíró Sándor
eljáró tanács tag
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
