Vissza az összes hírhez2015. március 19.
Budapesti Békéltető Testület
1016. Budapest, Krisztina krt. 99.
levelezési cím: 1253. Budapest, Pf.: 10.
tel.: 488-213 1; fax: 488-2186
e-mail cím: bekeltet%C3%B6.test%C3%BClet [at] bkik.hu (bekelteto[dot]testulet[at]bkik[dot]hu)
BBT/2617/2014
A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Fővárosi Kéményseprőipari Kft. (1067 Budapest Eötvös u. 21.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás a fogyasztó megrendelését követő 30 napon belül díjmentesen végezze el a kéményellenőrzést a fogyasztó lakóhelyén.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
A fogyasztó kérelme szerint a vállalkozás ügyfélszolgálatával történt levelezését csatolja szíves kivizsgálásra, tekintettel arra, hogy két panaszos levélváltás után is ellentétes az álláspontjuk. A fogyasztó állítja, hogy 2014. július 31-én, a vállalkozás által jelzett időpontban nyitott nagykapuval várták a kéményellenőrzést, melyre nem érkezett aznap senki. Az ügyfélszolgálat panaszára első levelében azzal válaszolt, hogy megírta két szomszéd nevét, ahol szintén aznap, július 31-én jártak. Ezen választ nem tudta elfogadni, mivel egyik szomszéd meg is mutatta a bizonylatot, hogy nála nem 31-én, hanem 08-án jártak. Az ügyfélszolgálat második levelében azt írta, hogy az „előző levelünkben leírtakat továbbra is fenntartjuk”, annak ellenére, hogy a következő mondatában elismeri, hogy a szomszédban mégis július 08-án voltak, ahogyan azt a fogyasztó állította és nem az ő állításuk szerinti 31-én. A fogyasztó biztosan állítja, hogy az ellenőrzésre hozzá senki nem érkezett július 31-én, melyet a vállalkozás ellentmondó levele is igazol, ezért kéri szíves kivizsgálást és a pótellenőrzés alóli mentesítést.
A fogyasztó a kérelméhez csatolta a vállalkozással folytatott levelezését.
A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 25. § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki. A meghallgatás 2014. 10. 15-i időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.
Felek határidőben ezirányú kérelmet nem terjesztettek elő.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A vállalkozás válasziratában vitatta a panasz jogosságát. Nyilvántartása szerint a tárgyi bejelentéssel érintett cím vonatkozásában kerületileg illetékes munkatársai előzetes értesítést követően július 8-án kísérelték meg első alkalommal az idei kötelező kéményellenőrzés elvégzését, azonban az ingatlant zárva találták, ezért július 31-ére szóló második értesítést hagytak a postaládában az ismételt ellenőrzési kísérletükről.
Meg kívánja jegyezni, hogy dolgozói az első alkalomra meghirdetett időpontban a közvetlenül szomszédos 19/A. sz. alatti ingatlanba sikeresen bejutottak és az ellenőrzést maradéktalanul elvégezték - ennek bizonyítására az erről tanúskodó dokumentumot mellékeli.
Második, 2014. július 31-re értesített ellenőrzési kísérlet alkalmával munkatársai ismét nem tudtak a tárgyi ingatlanba bejutni. Meg kívánja jegyezni, hogy a csatolt sormunkakönyv-tanúsítvány másolatok tanúsága szerint, mind az első, mind pedig a második ellenőrzési kísérlet alkalmával személyesen a IV.-XV. kerületi kirendeltség vezetője és annak csoportvezetője jelent meg munkavégzés céljából, ezért a tárgyi ingatlan kétszer zárva talált státuszához kétség nem fér.
Álláspontja szerint a második ellenőrzési kísérlet alkalmával a szomszédos 25. sz. alatti ingatlanban végzett sikeres ellenőrzés - melynek tanúsítványát szintén mellékelten küldi - munkatársai ottlétét és munkavégzési kísérletét támasztja alá.
Hangsúlyozni szeretné, hogy az ügyfél több ízben hangoztatott érvét, miszerint a második meghirdetett időpontban "nyitott nagykapuval" várta a munkatársak érkezését, nem tudja figyelembe venni, ugyanis a hatályos Üzletszabályzat 4.4 a) pontja értelmében dolgozói, az ingatlan használója aktív közreműködése híján a nyitva hagyott kapun, lakásajtón nem mehetnek be.
Az ügyfél első ízben 2014. 07. 31-én elektronikus levél útján megkereséssel fordult a vállalkozáshoz, melyben az aznapi meghiúsult ellenőrzést valamint az ellenőrzés létjogosultságát kifogásolta. A vállalkozás 2014. 08. 13-án kelt 14161/2014. ikt. számú első válaszlevélben a közszolgáltatás jogi hátterén és az ellenőrzés pótlólagos megrendelési módján kívül a két meghiúsult ellenőrzési kísérlet körülményeiről tájékoztatta a bejelentőt. Ugyancsak az első válaszlevélben ügyfélszolgálati adminisztrátora, kollégái ottlétét és munkavégzési kísérletét bizonyítandó, a szomszédos lakásokban elvégzett sikeres ellenőrzésekről tájékoztatta a bejelentőt.
Az ügyfél ismételt 2014. 08. 19-én küldött elektronikus levélben, a szomszédos lakások tulajdonosainak állítására hivatkozva, a 14161/2014. ikt. számú válaszlevélben foglaltakat utasítja el és kéri az eset kivizsgálását.
A vállalkozás 2014. 08. 28-án kelt 14865/2014. ikt. számú második válaszlevélben részletes tájékoztatást ad a szomszédos lakások sikeres ellenőrzéseinek körülményeiről - 19/A. sz. lakás első alkalommal, 25. sz. lakás második alkalommal - és fenntartja előző levelében foglalt álláspontot.
Álláspontja szerint második válaszlevélben foglalt, az előző levélben közölt álláspont fenntartására vonatkozó állítás a tárgyi ingatlan két önhibáján kívül meghiúsult ellenőrzési kísérlet tényszerűségére vonatkozott és adminisztrátor munkatárs a tisztánlátás kedvéért közli tételesen a szomszédos lakásokba történő bejutás eredményét, ezért eme közlés első válaszlevélnek nem mond ellent.
A csatolt dokumentumok és a közöltek tanúbizonysága szerint a vállalkozás a tárgyi ügyben a jogszabályi kötelezettségeknek megfelelően járt el, ezért az ügyfél egyik kifogását sem áll módjában elfogadni. A vállalkozás a tanács döntésének elismeréséről akként nyilatkozott, hogy kötelezésként nem fogadja el.
A vállalkozás csatolta a meghatalmazást, valamint két tanúsítványt a Leiningen Károly u. 19/a, és a 25. számú házban végzett ellenőrzésről.
A meghallgatáson mind a fogyasztó, mind a vállalkozás képviselője megjelent, az eljáró tanács tagjával szemben kifogást, kizárási indítványt nem terjesztettek elő.
A meghallgatáson a fogyasztó csatolta a második értesítés másolatát, valamint kérelmét akként pontosította, hogy hajlandó megrendelni az ellenőrzést, de díjmentesen végezze azt el a vállalkozás.
Az eljáró tanács a becsatolt iratok, a fogyasztó és a vállalkozás meghallgatása alapján megalapozottnak találta a fogyasztó kérelmét az alábbiak szerint.
A fogyasztó lakásában a csatolt iratok tanúsága szerint 2014. július 08-án és 2014. július 31-én próbálta a kéményellenőrzést elvégezni a vállalkozás. Az első alkalommal a fogyasztó által is elismerten nem tartózkodott a lakásban, a második alkalommal viszont otthon volt, de a vállalkozás munkatársai nem jelentek meg.
A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény 6. § (1) bekezdése szerint: A közszolgáltatás során a közszolgáltató sormunka keretében időszakonként köteles elvégezni
a) az égéstermék-elvezető ellenőrzését, szükség szerinti tisztítását,
b) az égéstermék-elvezető műszaki felülvizsgálatát.
7. § (1) A közszolgáltató az időszakos ellenőrzést és a szükség szerinti tisztítást megrendelés nélkül, ütemezett sormunka keretében látja el az ingatlan használójának előzetes értesítése alapján. Amennyiben az ingatlan használójának a jelzett időpont nem megfelelő, az első időponttól számított 30 napon belül eső második időpontot jelöl meg a közszolgáltató.
9. § (1) Az ellátásért felelős önkormányzat által szervezett, e törvényben meghatározott közszolgáltatást az ingatlan használója köteles igénybe venni, ha olyan tüzelőberendezést üzemeltet, amely a hozzá tartozó vagy a hozzá csatlakoztatott égéstermék-elvezetővel van felszerelve, vagy ahhoz csatlakozik.
(2) Az ingatlan használója köteles
a) a közszolgáltató 6. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátását lehetővé tenni és az ehhez szükséges feltételeket biztosítani,
e) a közszolgáltatásért járó díjat megfizetni az ingatlan tulajdonosának a (3) bekezdés c) pontja szerinti bejelentése esetén,
f) a 7. § (1) bekezdésében meghatározott második időponttól számított 30 napon belül a közszolgáltatást - külön egyeztetést követően - igénybe venni, amennyiben a közszolgáltató a második időpontban sem tudta a közszolgáltatást ellátni.
A kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának szakmai szabályairól szóló 63/2012. (XII. 11.) BM rendelet 3. § (5) A közszolgáltató a sormunka tényleges időpontjáról legalább 8 nappal korábban köteles az ingatlan használóját értesíteni az ellátásért felelős önkormányzat rendeletében meghatározott módon. Ha a közszolgáltatás a jelzett időpontban nem valósul meg, a közszolgáltató írásban a Törvény szerint meghatározott második időpontot jelöl meg, és egyidejűleg az ingatlan használóját, tulajdonosát írásban tájékoztatja a közszolgáltatás - a közszolgáltatás ellátásának ismételt meghiúsulása esetén annak napjától számított - 30 napon belüli igénybevételének kötelezettségéről, és ennek elmulasztása esetén a tűzvédelmi hatóság értesítésének közszolgáltatói kötelezettségéről.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott második időpontról szóló értesítés sorszámozott, lakcímre szóló, szigorú számadású 2 példányos bizonylaton nyilvántartott, tanúval vagy fényképfelvétellel vagy az ingatlan használójának, tulajdonosának aláírásával vagy egyéb módon igazolt, postaládába helyezett, annak hiányában kapura vagy bejárati ajtóra jól látható módon elhelyezett értesítéssel valósul meg.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott értesítésnek tartalmaznia kell:
a) a közszolgáltató nevét, székhelyét,
b) a közszolgáltató ügyfélszolgálatának címét, telefonszámát,
c) a személyes és telefonos ügyfélfogadás rendjét,
d) az ingatlan címét, ahol a közszolgáltatást el kívánják végezni,
e) a sormunka elvégzésének tényleges időpontját év, hónap, nap pontossággal, továbbá
f) a hatósági felügyeletet ellátó tűzvédelmi hatóság megnevezését, címét.
A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról 14/2013. (III. 18.) Főv. Kgy. rendelet 8. § (2) A Közszolgáltató a sormunka végzésének várható időpontjáról kellő időben - de a munka megkezdését legalább 8 nappal megelőzően - köteles az ingatlan tulajdonosát írásban, hirdetmény útján értesíteni.
(3) A kiértesítés
a) többlakásos vagy többszintes épület esetén kapualji hirdetmény, plakát vagy
b) laza beépítésű (családi házas) lakóterületeken, az utcasarkokon jól látható módon elhelyezett hirdetmény, plakát útján valósul meg.
(4) Amennyiben a sormunka elvégzése az első kiértesítés után meghiúsul, a kiértesítés ismételt esetben a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának szakmai szabályairól szóló BM rendeletben meghatározott módon valósul meg a 2. számú melléklet szerinti nyomtatvány kitöltésével. A második időpontról szóló értesítő másodpéldánya egyben az elhelyezés helyének és tényének igazolására is szolgál.
(5) A kiértesítés akkor megfelelő, ha azon naptári nap, négyórás időtartam pontossággal kerül megjelölésre a munkavégzés időpontja.
10. § (1) Az ingatlan tulajdonosa köteles a közszolgáltatási tevékenység ellátásából fakadó munkálatok elvégzését tűrni és a munka akadálytalan, biztonságos végzéséhez szükséges - a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának szakmai szabályairól szóló BM rendeletben meghatározott - előfeltételeket biztosítani.
12. § (1) Az ingatlan tulajdonosa köteles a közszolgáltatási tevékenység díjával megegyező összegű pótdíjat fizetni, amennyiben a Közszolgáltató az előírt értesítési kötelezettségének eleget tett, de a munkát az ingatlan tulajdonosának felróható magatartása következtében nem tudta elvégezni. A Közszolgáltató a pótdíj kiszámlázására a munka elvégzésére kijelölt napot követő 30 napon belül jogosult.
(2) Amennyiben a Közszolgáltató az időszakos ellenőrzést és a szükség szerinti tisztítást az e rendeletben előírt kiértesítést követően, második alkalommal sem tudja elvégezni, a további alkalommal elvégzett időszakos ellenőrzés és szükség szerinti tisztítás után jogosult közszolgáltatási díjat felszámítani.
(3) Ha a közszolgáltatás a Közszolgáltató által meghatározott időpontban a Közszolgáltató mulasztásából marad el, a Közszolgáltató - az ingatlan tulajdonosának a Közszolgáltatóhoz a munka elvégzésére kijelölt napot követő 30 napon belül benyújtott írásbeli igénye alapján - kötbért köteles fizetni. A Közszolgáltató az igény benyújtásától számított 15 napon belül köteles a kötbért megfizetni, melynek összege megegyezik az el nem végzett szolgáltatás díjával.
Jelen ügyben az eljáró tanács először azt vizsgálta, hogy a vállalkozás második értesítése megfelelt-e a vonatkozó szabályoknak. A fenti jogszabályhelyek együttes figyelembe vételével a második értesítőnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia: a közszolgáltató nevét, székhelyét, a közszolgáltató ügyfélszolgálatának címét, telefonszámát, a személyes és telefonos ügyfélfogadás rendjét, az ingatlan címét, ahol a közszolgáltatást el kívánják végezni, a sormunka elvégzésének tényleges időpontját év, hónap, nap pontossággal, továbbá a hatósági felügyeletet ellátó tűzvédelmi hatóság megnevezését, címét. Ezen kívül tanúval, vagy fényképfelvétellel kell igazolni annak elhelyezését, és naptári nap, négyórás időtartam pontossággal kell, hogy megjelölésre kerüljön a munkavégzés időpontja.
A rendelkezésre álló második értesítőn nem szerepel az ingatlan pontos címe, hiszen csak annyi szerepel, hogy IV. kerület, Leiningen 19., ehhez képest a pontos cím Leiningen Károly u. 19/B. Ugyancsak nem szerepel az értesítőn az elhelyezést tanúsító aláírása, csak a rápecsételt név (Nánai László). Ezek alapján a vállalkozás által kiállított második értesítés nem felel meg a jogszabályok által előírt követelményeknek, így ahhoz jogkövetkezmény sem kapcsolódhat, mint pótdíj kiszabása illetve a tűzvédelmi hatóság értesítésének kötelezettsége.
Az eljáró tanács a vállalkozás azon érvelését sem tudta elfogadni, hogy mindkét alkalommal személyesen a IV.-XV. kerületi kirendeltség vezetője és annak csoportvezetője jelent meg munkavégzés céljából, és ezért kétség sem férhet az ingatlan kétszer zárva talált státuszához. Teljesen mindegy, hogy ki jelenik meg munkavégzés céljából, ha nem megfelelő az értesítés, illetve a vállalkozás semmilyen dokumentummal nem tudja alátámasztani, hogy a helyszínen aznap valóban megjelentek. A csatolt Leiningen u. 25. számú házhoz tartozó tanúsítvány csak azt igazolja, hogy pár házzal arrébb történt ellenőrzés, de azt nem, hogy valóban a fogyasztó lakóhelyén is megjelentek volna.
Ezen kívül a csatolt két tanúsítványon Karacs Imre és Morvai Krisztián Gábor szerepel, mint munkavégző, ezzel szemben az értesítőn Morvai Krisztián szerepel, mint munkavállaló és az elhelyezést tanúsító neveként (aláírás nélkül) Nánai László került feltüntetésre. Így az eljáró tanács számára az sem volt egyértelmű, hogy aznap abban az utcában kik végeztek kéményellenőrzést más fogyasztóknál, nemhogy kétséget kizáró lenne a munkavégzést végzők által elmondottak.
A fentiek alapján az eljáró tanács álláspontja szerint a vállalkozás nem tudta bizonyítani, hogy az értesítés a jogszabályoknak megfelelő volt, valamint, hogy az ellenőrzést megkísérelte elvégezni, de a fogyasztó ingatlanába a fogyasztónak felróható okból nem jutott be. Mindezek miatt a pótdíj kiszámlázása nélkül kell elvégezni a kéményellenőrzést a fogyasztó lakóhelyén.
Sőt a Főv. Kgy. rendelet 12. § (3) bekezdése alapján még a fogyasztónak lehetett volna kötbér iránti igénye a vállalkozással szemben, azonban ilyen igényt nem jelentett be.
Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlásban foglaltak szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Budapest, 2014. október 15.
Dr. Kispál Edit
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
